Művészetek Palotája
1
Hozzászólás
Johann Sebastian Bach G-dúr orgonafantáziája majd két korálelőjáték – a Christ ist erstanden ("Krisztus feltámada") és a Christ lag in Todesbanden ("Krisztusunk feláldoztatott") – szólal meg elsőzör Kecskés Mónika április 13-i orgonaestjén.
 |
Kecskés Mónika |
Mindkét prelúdium a 11. századból származó Victimae paschali laudes ("Húsvét tiszta áldozatját") kezdetű, ma is használatos szekvenciára vezethető vissza. Ezt a szekvenciát dolgozza fel az 1898 és 1939 között a párizsi Ste-Clotilde-bazilika orgonistájaként működött Charles Tournemire (1870–1939) alkotása. Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) orgona iránti elkötelezettsége kevéssé köztudomású, noha tizenegy éves korától játszott ezen a hangszeren, és zeneszerzőként is rendszeresen visszatért hozzá.
Joseph Haydn 1766-ban született, Nagy orgonamiseként is ismert, Missa in honorem Beatissimae Virginis Mariae című kompozíciójának minden egyes hangját ragyogás, méltóság és fenségesség itatja át. Ha Bach végtelen harmóniamenetei az üvegtengeren átvágó és trónra ülő bárány nyomdokain haladnak, akkor Haydn tablószerű miséje egy e világi udvartartás (az Esterházy család) számára a mennyei királyság húsvéti örvendezését jeleníti meg.
(2009. április 13. hétfő 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Húsvéti orgonaünnep Kecskés Mónikával - Bach: G-dúr fantázia, BWV 572; Christ ist erstanden, BWV 627; Christ lag in Todesbanden, BWV 718, Mendelssohn: f-moll szonáta, op. 65, Nr. 1, Tournemire: Victimae paschali, Haydn: Nagy orgonamise, Hob. XXII:4, km.: Kecskés Mónika (orgona), Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Kovács István (ének), Nyíregyházi Cantemus Kórus (karig.: Szabó Dénes), Erdődy Kamarazenekar, vez.: Rácz Márton)
Ajánlom a cikket
Húsvét,- Johann Sebastian Bach zeneművével.
A legnagyobb szabású műve között említjük még az Esz-dúr Magnificat (BWV243)-ot.
Amikor megválasztották Bachot a lipcsei Tamás Templom karnagyává (1723),karácsony volt az első egyházi ünnep, ahol teljes pompájában mutathatta be művészi tudását. Ekkor került sor a Magnificat első előadására. A Lukács evangéliumából származó Mária himnusz megzenésítése a 18.század elejére,már évszázadokra visszatekintő hagyománnyal bírt, s Lipcsében rendszeresen elhangzot a vesperás folyamán német nyelven. A nagy ünnepeken azonban a latin szöveget zenésítették meg. Bach ezt a hagyományt követte. Később újra elővette a művet és átdolgozta. (1732-1735) Ekkor született a közismert D-dúr hangnemű változata a műnek. Elhagyta a közbeiktatott karácsonyi énekeket, így az, bármely jelentős ünnepen előadhatóvá vált.
A latin szöveget kisebb egységekre ( zenei tételekre) bontotta, megosztva az énekes szólisták és az énekkar szólamai közöt,illetve a szöveg jelentését részletekbe menően ábrázolta a zenében. Kihasználta a XVIII.sz-i
zenekar fényes hangzási lehetőségeit, a vonósok szólamai és a continuó mellett három trombitát,üstdobot,fuvolákat,oboákat használ a partiturában.
Ezen a szép ünnepen ajánlom Bach Magnificat-ját !