Tudom, hogy megváltóm él

Március 20-án a Kelenföldi Református Templomban a Magyarországi Baptista Egyház Központi Ének- és Zenekara adja elő Oláh Gábor vezényletével Händel Messiását.

Händel 1741 augusztusától foglalkozott a Messiás megzenésítésével, és mindössze huszonnégy nap alatt (augusztus 22-szeptember 14. között) készült el vele (igaz, kölcsönzött a saját korábbi darabjaiból részeket).  Händel 1741 novemberében utazott Dublinbe, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben (Neal's Music Hall). Az előadást Händel a csembaló mellől vezette, a zenekart pedig Matthew Dubourg vezényelte. A bemutató rendkívül sikeres volt, a közönséget lenyűgözte az oratórium .A londoni bemutató 1743 tavaszán volt, s ezután szokássá vált, hogy az oratóriumot - jótékonysági céllal - minden évben előadják a Foundling Hospital (árva- vagy lelencház) kápolnájában. Händel életében összesen harmincnégyszer adták elő, mindannyiszor az árvaház javára. A Messiásnak rövid idő alatt egyre nagyobb lett a népszerűsége, és a kortárs zenetörténész Burney a következőket írta róla: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig..." Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott Halleluja alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a Halleluja hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.

A Messiás nem drámai oratórium, hanem hitvallás. A szövegek nagy része ótestamentumi prófécia és zsoltár, melyekben Krisztusról van szó, sorra véve a benne beteljesedett próféciákat. Ezek mellett természetesen újszövetségi idézetek is gazdagítják az oratóriumot, felmutatva ezzel a két könyv nagy egységét. Händel az első bemutató után, és majd a későbbiekben is, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, amely változtatások oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs állandósult verziója, a mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról van is szó. Ráadásul a darab olyan hosszú (több mint két órás), hogy manapság teljes egészében ritkán adják elő, még a hangfelvételek egy része is csak rövidített változatot tartalmaz. A Halleluja utáni első szopránária bevezető sorát („I know that my Redeemer liveth" - „Tudom, hogy megváltóm él") vésték rá Händel Westminster-apátságbeli sírjára. Az alábbi videón ezt az áriát énekli Sara McCliver, közreműködik az Orchestra of the Antipodes, vezényel Antony Walker.

2010. március 20. 17:00 Kelenföldi Református Templom 

Georg Friedrich Händel: Messiás
Előadja a Magyarországi Baptista Egyház Központi Ének- és Zenekara, km. Kiss Rózsa - szoprán, Bardócz Erzsébet - alt, Szerekován János - tenor, Oláh Zsolt - basszus
Vezényel: Oláh Gábor
Igét hirdet: Takaró Károly ny.püspök