Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.
Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ
Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ
Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.
Istenek alkonya, Parsifal
Kérem a kedves látogatókat, próbálják ki a "hallgatás" lehetőségek valamelyikét, és az esetlegesen hibásakat jelezzék! Köszönöm!
Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok
Kroó György emberségének, kultúrájának, tudásának értéke különösen ma, a hiányában, az általa hagyott űrben szembeszökő és fájó. A topic is, a honlap is kiváló, és reménykedem benne, hogy Kroó György tanár úr előadásai nagyobb terjedelemben is hozzáférhetők lesznek egyszer.
Muzsika nr1
Nagy szeretettel és tisztelettel gondolok REÁ.
Személyesem ismerhettem.Előadásai nagy élményt jelentettek számomra.Hallatlan előadói könnyedeséggel nagy tudással rendelkezett.Egyedül Neki nem kelett előadása kéziratát leadnia a Magyar Rádióban müsor előtt.Sokan szerették meg még jobban a zenét előadásai nyomán. Nagy kár hogy már nem lehet közöttünk
Szívesen! Most két művész emlékező honlapját készítem párhuzamosan újra (a másik Kassowitz Félix, karikaturista), és a nyári, viszonylagos holtszezon miatt több az időm. Az újabb frissítésekről folyamatos jelzést helyeztek el itt.
Köszönet Irlande és Musicus2!
A Rajna kicse, A walkür, Siegfried
Az idézett szakaszt kihagyták a mindenki által hozzáférhető II. kiadásból, nem véletlenül.
Kroó György a zenekritika írás legmagasabb fokát művelte. Csak akkor tudtam meg, hogy miért, amikor az alább bemásolgatott szöveget módom volt elolvasni. Azért volt Kroó a XX. század második felének legjobb zenekritikusa, mert tartotta magát az idealisztikus liszti-bülowi elvekhez, minden gátló körülmény ellenére.
Kritikáiban mindig arra törekedett, hogy közönség is, az előadó is okuljon belőle. Arra, hogy megszerettesse a zenét a hallgatósággal. Arra, hogy a lehető legkíméletesebben mutasson rá a hiányosságokra. És kíméletlenül ostorozza az alkalmatlanságot, ízléstelenséget.
Egy csésze kávét sem fogadott el senkitől. Megvesztegethetetlen volt, a szó minden értelmében.
Meggyőződését nem változtatta a politikai divatok és széljárások szerint. Jellem volt.
Áldott legyen haló poraiban is.
Ua. 6. rész
Liszt ezenkivül fantáziát, emberiességet, sokoldaluságot kiván a Z.-tól és abban látja a Z. legszebb eredményét, ha ujabb alkotásra serkenti a müvészt; emlékeztet Hebbel szavaira: «Ne legyen a kritika olyan olló, mely egy szemölcsön megakad és egy életeret átvág, hanem eke legyen, mely sebeket szánt bár, de csak azért, hogy gyümölcsöt fakasszon.»
Ua. 5. rész:
4. sem becsületes, sem célravezető nem lehet a Z. olyan müről, melyet nem tudunk élvezni; a müvészi kritika feladata kimutatni, mit akart a müvész, nem pedig, hogy mit kellett volna akarnia («die Frage nach dem Wollen, nicht nach dem Sollen des Künstlers»), 5. uj müvek egyszeri meghallgatása még szakértőt sem jogosit fel végleges állásfoglalásra, csak azok tökéletes ismerete, 6. Z.-t irni dologbeli tudás nélkül: erkölcstelenség.
Ua. 4. rész:
1. határozott és szigoru ethikai és müvészi világfelfogás, 2. nem előzetes mértékkel mérni, hanem magukból a müvekből kiindulni, («mert a müvész maga alkotja önmaga törvényeit» (ahogyan már Goethe mondta), 3. nem itélkezés a cél hanem az, hogy magunkat és másokat közelebb vigyünk a mü élvezetéhez; erre szolgálhat a) a Z. aktiv-negativ módja, mely a mü teljes megértése alapján annak hiányait kimutatja, b) a Z. receptiv-pozitiv módja, mely a mü teljes megértése alapján annak erényeit felmutatja, c) a Z. aktiv-pozitiv módja, vagyis ugyanazt jobban megcsinálni (l. pl. Liszt átiratát F. David Bunte Reiche-ből);
Ua. 3. rész
Hogy ilyen kihágások lehetségesek, annak oka a sajtó általános mivoltában keresendő; a sajtó (ideszámitva a müvészeti folyóiratok tulnyomórészét is) sok esetben nem annyira tudományos és müvészi, mint inkább hatalmi orgánum. Ott azonban, ahol a müvészetet is mint hatalmi tényezőt kezelik, a Z. sem lehet esztétikai, csak zenepolitikai irat. A Z. jogi szabályozása eszerint szorosan összefügg az általános sajtójogi kérdésekkel. Tudományos, értelemben vett Z. csak a müből, a mü élvezetéből («megértéséből») indulhat ki és ilyen alapon csak az a Z. lehet megfelelő, mely közelebbvisz a mü élvezetéhez. A legjobb zeneirók Z.-i elveit Bülow (Liszt nézetei alapján) igy határozza meg irataiban:
Ua. 2. rész.
2. Összetévesztik az esztétikai birálatot a beszámolóval (recenzió) vagy tudósitással (referáta). A folyóiratok és napilapok beszámolói vagy tudósitásai, ahelyett, hogy a müvészi produkcióról mint társadalmi eseményről referálnának, többnyire a birálat terére kalandoznak. «A szerkesztőségek nem vonnak különbséget riporter és mübiráló között» (Bülow). 3. Gyakran olyanok irnak Z.-t, akiknek nincs hozzá kellő képzettségük. «A jelenkor épp azáltal becsüli le félre nem érthetően és objektive leszögezhetően a Z.-t, hogy csak fél-szakértőkre bizza, csak olyanokra, akik nehezen állnák meg a zenetudományi vizsgát, ha ilyentől függne a recenzió engedélye» (Bülow, Ausgew. Schriften 135. l.). A kritikusi vizsga szükségét Liszt hangoztatja először, 1835 (Ges. Schr. II. 46, s kőv. l.).
Molnár Antal: Zenekritika. Szócikk a Zenei lexikonban 1931, Bp. 1931 I. rész.
Egyébként a Z. tőrténete szorosan ősszefügg a sajtóéval, hibái a sajtó hibáival. A zeneszerzők levelezése hemzseg a Z.-i vagy a Z. elleni megjegyzésektől. A Z. terén minden visszaélés hatásköri kihágásból ered; ennek forrásai: 1. Összetévesztik egymással a birálat eredeti fogalmát és az esztétikai birálatét; előbbi a kritikust föléje helyezi az elbiráltnak, utóbbi csak a müvészi alkotás alapján «itélkezhetik», vagyis feladata, hogy a müből kiolvassa annak belső törvényszerüségét; előbbi apriori, utóbbi a posteriori alapon áll. «A müvészt azelőtt az örők igazság és szépség tanujának tekintették és nem mintegy vádlottnak méltatlan biró előtt» - mondja Liszt.
Köszönöm! Az anyag tovább fog bővűlni, ám nem túl gyorsan.
[16] kattintható link
http://www.kroogyorgy.extra.hu/
Az új link: http://www.kroogyorgy.extra.hu/
Nagyon tiszteltem, szerettem!
Fantasztikus tudása, embersége, hozzáállása lenyűgözte évfolyamunkat, ezért kértük, hogy további két évben is ő tanítson zenetörire.
Nem tudja valaki, elerhetok-e meg valahol a Kroo Gyorgy hangzok? (A [12]-es link megszunt.) Vagy ha megvan valakinek, es hajlando kozkinccse tenni, azert is halas lennek...