Itt rá lehet kérdezni konkrétan a "problematikára":) http://www.barokkzene.shp.hu

Te meg honnan tudod a nevemet?

Kedves bárdolt, ne haragudj!

Kedves nemtom!

Csak bárdolatlanságod akartam leplezni. Elég suttyó volt az a 81-es.

Nem, ivan kozlovsky nem = David Oistrakh... Vagy nem tudom mire gondolsz. Én arra, aki az énekes nevét használja (és itt éli ki magát a fórumon).

))))))

[81] Oistrakhra gondolsz? Nem mind orosz, ami fénylik.

80



Dávid? Ha igen, akkor tudom ki.

Ez az Iván az a D. :)

77- hát ez az Iván nem az az Iván?Én pedig olyan boldogan vettem meg tavaly a Borisz Godunovot Kozlovszkijjal!No mondom,most már van Forumos CD-m is./Ha már Enniotól nem lehet,akkor legalább Ivánnal legyen ./és most látom,hogy a mi ivánunk nem az az iván.

Egy érdekesség:



http://www.youtube.com/watch?v=qrx_S5Ajtb8&mode=related&search=

Egy kicsit eleveztünk Nigel-os vizekre, de nem baj. Egyébként én úgy tudom, addig sokkal jobb volt, amíg el nem kezdték tanítani (Menuhinnál). Régebben csak ösztönös zenész volt. Kösz a honlapot! Megnéztem, láttam gyerekkori képeket is. Már ott is látszik, hogy nála már akkor nem volt minden rendben... (De gondolom ő ezt "leszarja", ahogy azt az "ivan kozlovsky" énekes nevét használó alak szokta mondani).

Egyébként szerintem Nigel Kennedynél az interpretáció teszi az előadását, nem a technikája (igaz, én csak egyszer láttam)

Kennedy-t a Berlini Filharmonikusopk tagjaiból verbúválódott zenekar kísérte valószínüleg, legalábbis nálam a CD-n ők működtek közre (a Bach-os CD-je is megvan).

Kennedy egyébként valóban egy bohóc, de amíg ilyen jó előadásai vannak, addig csöppet se zavar.

Ezt meg a gugli dobta ki: http://www.nigelkennedy.com/ :-)

Köszi minden infót, főleg a vonókezeléssel kapcs. Egyébként itt tartanám fontosnak megjegyezni, hogy a napokban szintén a MEZZO-n láttam Bach a-moll hegedűversenyét játszani, a szólista nem más volt, mint Nigel Kennedy. NZs említette előttem a 36-osban, hogy tetszett neki Nigel Vivaldi-előadása. Gondolom azt is hasonlóan adta elő, mint a Bachot. Meg kell mondjam, nagyon tetszett!! Nemtom ki volt a zenekar, de stílusban együtt mozogtak. Szóval Nigel a "historikusan informált" barokk hegedülést reprezentálta modern hegedűjén valami fantasztikusan. Végre egy felvétel, ahol látni is lehet, hogy mit csinálnak a h. i. b. előadásnál. Sokat segített minden esetre. Persze tudom, a lényeget nekem kell megkeresni egyedül a saját hangszeremen (mert minden hegedűs más, másak izom-, testfelépítés, stb.)

(Egyébként érdekes, hogy csak mellesleg vettem észre, hogy Kennedy úgy nézett ki, mint egy bohóc. Lógott rajta minden cirkuszi gönc. És úgy vezényelte a zenekart hegedűjével, mint egy cigány prímás – tehát oda nem illő stílussal, de a hangzás segített, hogy mindez ne legyen zavaró.)

Nem mondtam, hogy nincs igazad. Egyszerűen egy nagyon is nyilvánvaló ellentmondásra hívtam fel a figyelmet. Ezt régen úgy oldották föl, hogy Jommelli és a mannheimiek előtti zenében maradtak a terasznál. Az új - a dinamika minden fegyverével felvértezett - előadások egyszerűen a zenetörténeti dokumentumoknak mondanak ellent. A kottáknak kevéssé, hiszen ezen a téren én is elfogadom a flexibilis manírok teóriáját. A szabadosságnak tehát a kotta nem parancsolhat gátat, azonban úgy érzem a zeneelméleti, zenetörténeti munkák igen.

Ezt mannheimi-dolgot próbáltam a "nyelvjárás"-kifejezéssel leírni. Lehet, hogy nincs igazam.
HZ

BOcs, hogy visszaterek Norringtonra- ha jol tudod hasznalni a vonodat, igenis megallja a helyet a vibrato nelküli hang, de nem egyfolytaban, azert neha szinezni kell valamivel. Ahogy megfigyeltem, keves tanar van, aki eleg hangsulyt fektet a vonokezelesre, mert igazabol barmilyen stilusu darabot jatszol, a jobbkez a fönök. Barokk darabokon lehet a legtöbbet tanulni a vonotechnikahoz. Ehhez egyebkent javaslom Sevcik 40 variacios füzetet, mert sokat segit a barokk artikulaciok gyakorlasaban is, de a a klasszikusban is- nem tudom, Mozart nem tartozik-e ugyanugy a problemakörbe-szerintem igen.

Moor, sajnos amit írtál csak akkor lenne igaz, ha nem lenne irdatlan mennyiségű korabeli dokumentumunk a mannheimiekről és Jommelli crescendójáról illetve a galantériában miattuk kialakult hisztériáról. A források miért lelkendeznének, a közönség miért ugrált ha mindez így volt évtizedek óta? Amit írtál egy olyan okfejtés ami akkor állná meg a helyét ha csak közvetett bizonyítékaink lennének. A mannheimiekről viszont biztos te is tudsz eleget.

Ha már így a barokk "etűdök" jöttek szóba, nekem nagy kedvencem Tartini "A vonókezelés művészete" című opusza (ami egyébként 50 variáció egy Corelli témára - egy jópárat el is játszottam már belőle)

A neten van egy elég jó kiadás belőle, amiben vannak ugyan beírások, de attól még nem rossz.

http://icking-music-archive.org/scores/tartini/lad
elavl.pdf