Már ezért is vigyáznom kell  a gyurcsótány operámal.Ki tudja mit vetnek holnap a szememre?(Ti persze sejthettek valamit mert nem tulsok segitséget kaptam ehhez a "korszakalkotó" mühöz)

(Mellesleg pl.amerikában megkapargathanának pár filmest is!)

Én mindig is tudtam, hogy a zeneszerzők létezése fenyegeti az emberiség boldogulását.

Talán Petőfinél a politika, mint ihletadó gyenge szóhasználat; politikai identitása kényszerítette az alkotásra. Petőfi nélkül pedig '48 nem az lett volna, ami lett.

Ahogy Konrad Lorenz Az agresszió c. könyvében mondja, a művészeteknek a megértést és a szeretetet kell szolgálnia. A művészet az egyetlen biztos híd ember és ember között, országok, társadalmi csoportok között. Az egyetlen, ami az agressziót bizonyosan mérsékelheti.



Hozzáteszem, ezért soha nem szabad ezzel ellentétes célok szolgálatába állnia. A művészeknek  csak ennek a szem előtt tartásával szabadna a műveiken keresztül politizálnia. Sok nagy alkotó némely átpolitizált műve ezért nem időtálló. És sok alkotó talán épp a politikától nyert a műveit emelő ihletet. Legjellegzetesebb irodalmi példája Petőfink, de nem született volna meg az ötvenes évek egyik kulcsverse, az Egy mondat a zsarnokságról sem. A művészek amúgy szerintem rendszeresen politizálnak a műveikben, csak az igazi nagy művészek ezt átlényegítve, áttételes, absztrakt módon teszik.



Egyetértek a zeneszerző bíróság elé állításával. Felmérhetetlen az a kár, amit emberek lelkében tett, hogy képessé tegye őket a gyilkolásra. Hátborzongató, hogy ember mire képes.

Na látjátok, hogy nem kell egy zeneszerzőnek politizálni!
- sejtelmes mosoly -

Lehet, hogy sokat eldobáltál már belőle. Nos, a napokban én is.

Ugyan, hisz diónyi... 

Azt rossz lehet föltakarítani...

Agyameldobom.