Jobb híján indítom el ezt a fórumot, ui. belefáradtam, hogy a tegnap megkezdődött rendezvénysorozatra, annek előző évekbeli produkcióira, illetve elsősorban Richard Straussra vonatkozó vitákat keressek. Belevágok a levesbe: Kent Nagano tegnapi estje nagyon nagy csalódást keltett. A közönség sznobokból álló nagyobbik része tapsolt persze, de még a klasszikus zenéhez mit sem konyító újgazdagok is érezték valahogy, hogy a produkció még csak harmatosnak sem nevezhető. Ha Bartók ehhez fogható előadást hall, rövid időre sem válik Strauss követőjévé. Hiányzott a Zarathustrához kapcsolható őserő és hangorkán, ehelyett többször csaknem szétment a zenekar, bosszantóan rossz belépés és hamis játék jó néhányszor előfordult, az egész előadásra valami bosszantó egykedvűség nyomta rá a bélyegét. Beethovenre már nem is térek ki. Az Eroica 3.-4. tételében néha felcsillant valami, ám ez kevés volt az üdvösséghez. Az, hogy nem tíztagú vonóskar játszott, az eredmény szempontjából elhanyagolható. Egyszerűen nem értem, hogyan lehetett egy ennyire unalmas, fantáziátlan alakból, mint Nagano, világsztár. Welser-Möst méltó párja - bürokratának való inkább mind a kettő.