Akkor ezzel a hozzászólással is biztos azért vártál ennyit, hogy hátha elmúlik? ;) (Bocs, de ezt nem hagyhattam ki. Pedig eredetileg annyit akartam csak írni, hogy de jó neked!!! Hogy ott voltál, hogy hallottad, hogy élvezhetted. Üdv!)

Kelemen Barnabás, egy iszonyat jó hegedűs. Az első g-moll akkord még mindig itt cseng a fülemben...

jaja.

jaja.

egyébként bocs, a "sejtet" meglepetésszerűen 1 t...

Mély szimbólum: diadal és gyász. Majdnem egy időben B. óriási sikerével elhunyt a hegedűművészet ma élő legnagyobb magyar mestere, aki érett korára vált túlszárnyalhatatlanná. Meghalt Kovács Dénes.

Kelemen Barnabás istenadta tehetség ("Adeodatus" néven ókeresztény pápa lehetne:)).
Nem voltam ott, nyilvánvalóan nem szólhatok hozzá érdemben a produkcióhoz, vagy Gergő finom kritikájához.
Ysaye ügyében: hát KI MÁS szólaltassa meg, mint ifjú zsenik? Lehetne mondani: jobb, ha senki. De egy fiatal művésztől nem szabad elvitatni a jogot, hogy magát Cipollaként, az Ördög hegedűseként, a technika varázslómestereként IS bemutassa. A hegedű-előadóművészet története (a zongoristákéhoz hasonlóan) tele van a "bravúr" állandó betüremkedésével a tiszta művészetbe. Ráadásként még rosszabb: azt sejttetné, egyenrangú értékről van szó.
Bele kell nyugodjunk, hogy a zeneszerzésnek, előadóművészetnek egy makacs perifériájáról van szó, és ha olykor beleütközünk, jóindulattal kell elsiklanunk felette. (Kicsit sok a "kell"...) Tíz év múlva B. nem fog Ysaye-t játszani. Ugyanis óriási művész, szinte korszakos.