34-35



32 Nyilván többen is "kimagaslanak" az évezredből: ami miatt Bruckner egy különleges eset, az "korszerűtlensége" nietzschei értelemben. Különösen zenéjében megnyilvánuló emberi szellemisége és hite az, ami példa nélkül áll. (Talán Biber és Michael Haydn nevezhetők rokonléleknek)

(mármint egyes fontos felvételekről...)

Kedves Tomás, lényegében egyezünk, bár fontos felvételekről egy szót sem szóltam... Naganóról jut eszembe.

kedves Martin

én csak Brucknert hallgatok, mást igen ritkán

ha most Brucknerröl szeretnél tanulni, az olyan lenne,mintha az  uj házból a kéményt akarnád elsönek elhelyezni a levegöben

nálunk, velem együtt, iges sok Bruckneros van, de Brucknert, emberi és szakmai alap nélkül nem lehet megérteni

elöször kezd Vivaldival. Mozarttal, Beethovennel

s ha ezekkel tisztába vagy, akkor jöhet Berlioz, meg a többi romantikus

maga Bartók   mondta. zenei alap nélkül Brucknert, és Mahlert ne hallgassunk, mert nem fogjuk megérteni

én 1970 óta képeztem magam, egyre feljebb, és feljebb próbáltam menni

 s most hogy a szimfóniáit kivülröl tudom, mondhatom, hogy "APUT"

igy hivom Brucknert- már kezdem kicsit megismerni, az összefüggéseit, érzéseit, lelkivilágát, stb

 most még ne hallgas Brucknert. inkább Beethovenröl probálj teljes képet alkotni

van idöd,5-10 évig méás zenét tanulj, hogy apuhoz legyen alapod,,,szia

Ezt a szerzőt nem non ismerem, de az egyetlen, akire én kimondanám, hogy "Aki az évezredből magasodik ki", az Beethoven. Nem tom, lehet ha ismerném, más lenne a véleményem. A bátyám jobban ismeri, de ő sincs annyira oda érte, apu meg még sose említette...

Jó éjt, tiszteletem!

Karajan nekem túl üres.



Wand, Skrowaczewski, Celibidache nálam is favoritok.



Walter, Herreweghe az én szememben egy "fiók": finom, könnyed, de érzékeny előadások.



Inbaltól csak a 3at ismerem (Originalfassung!!), de ez valóban jobb: Tintnerrel (!) és Naganoval!

Néhány apró szubjektív észrevétel Bruckner-előadásokról.



Riccardo Chailly felvétele hangtechnikailag kicsiszolt, de Chaillynak nincs elképzelése a művekről, nem látja át a szerkezetüket.



Günter Wand, Skrowaczewski, Celibidache szerintem fenntartás nélkül csodálatos.



Barenboim felvételeinek hatalmas dinamikáját többen nem szeretik, engem lenyűgöz. Barenboim alapvető mélységekig látja át Brucknert.



Eugen Jochum, Elijahu Inbal a fülemnek kicsit éteri, túl áttetsző.



Bernstein, Karajan a szokásos formájukat hozzák, sose rosszabbat, de az igazi misztikus átéléshez (V., VIII., IX., a három óriás) ez kevés. (Bár ami Karajan első sztereó felvételét, a VIII. szimfónia finaléjét illeti 1944-ből, az lenyűgöző.) Karajan IV-je határozottan felületes.



Dohnányi nagyon szép, a fontos Herreweghe-lemezt sajnos nem ismerem, de a másik két nagy korhű: Harnoncourt és Norrington agyonütik Brucknert, különösen az utóbbi.



Christian Thielemann, Kurt Eichhorn csodálatosan átélt előadásai lenyűgöznek.



Meglepett, hogy milyen jó Georg Tintner némely meglátása.



Hubert Reichert VI. szimfóniájáért ne nagyon tülekedjetek.



Karl Böhm nem tartozik a Bruckner-óriások közé, de végül is nagyon nem kifogásolom.



Melles Károly II. szimfóniája "elmegy".



Hans Knappertsbusch III. szimfónia-felfogása megrázóan mély.



Jevgenyij Mravinszkijnek van egy érdekes és mély IX. szimfóniája, biztos ismeritek.



Ennél Gennagyij Rozsgyesztvenszkij felfogása kicsit felületesebb, de még mindig nagyon jó.



Természetesen egy-két szó semmit nem mond, tekintsük vitaindítónak, ha gondoljátok.

23 - én hallottam. Nagyon klassz felvétel, finom, érzékeny, a Herreweghével megszokott "lebegéssel".

ezt találtam az irattárban a drága apukámról

rögtön be is állitjuk

ezt találtam az irattárban a drága apukámról

rögtön be is állitjuk

Jön ez is újra:

Mégis kénytelen leszel az egész dobozra ráfanyalodni? Vagy megvárod Apexben, talán kiadják egyszer.

SEHOL nem tudom megszerezni a hires "bolygós" IV-et:

És ezt hallotta már valaki?

Lesz egy ilyen:

Hát Th. Mann nem magasodott ki sehonnan sem. Bár ha a regények minőségét kilóra mérik, akkor az egyik csúcstartó.

    http://www.youtube.com/watch?v=WBwKVIaVjk0        Miért marhaság? Kertitörpe szereti Brucknert /én is/. A cím enyhe szemrehányás Thomas Mannak, aki elfogultan csak Wagnerről írt hasonló című tanulmányt...:-) 

Várd ki a végét, ez még csak a kezdet! :)

Amúgy a szenvedés és nagyság tényleg nem összetartozó fogalmak, se egymás mellett, se ellentétpárként. Pl. Anton Bruckner szenvedése és kiszenvedése már jobb lenne. (szenvedése, halála és feltámadása ugyanis már foglalt) :)

A sok hülye topikcím közül asszem ez a legnagyobb marhaság. Gratulálok!

 http://www.brucknerfreunde.at/