Nem tudom kis ismeri Gerhatd Dietel Zenetörténet évszámokban című könyvét. Ebben néztem utána egy kicsit Alessandro Scarlattinak. Eszerint: mintegy 40 oratóriumot, 115 operát (amiből csak 36 maradt fenn teljes terjedelmében), úgy 700 kamarakantátá írt, és akkor a könyv még nem beszél a zenekari műveiről. Ez minden tekintetben terjedelmes életmű és gonoljunk csak bele: abban az időben sok esetben nem zeneművészetről, hanem zeneiparról beszélhetünk. A szerzők egymás után gyártották a darabokat, különösen a vokális műveket és az operákat megrendelésre. Egy-egy témát, szövegkönyvet, történetet kis milliószor feldolgoztak, gyakran csak a szöveg cserélődött, a zene ugyanaz maradt. Ez különösen Itáliában volt jellemző, ahol az egyház, az operaházak és persze a zenekedvelő, vagy legalábbis a szórakozást kedvelő nemesek egymás után rendelték a darabokat különböző alkalmakra, előadásokra. Csak arra akarok kilyukadni, hogy részben ennek köszönhető egy-egy szerzőnek ilyen hatalmas az életműve, mint Scarlattié és milyen nagy dolog, hogy ebben a minőséget nem igazán néző zene iparban egyes szerzők valami zseniálist és maradandót tudtak felmutatni. Scarlattiék (apa és fia) ezt megtették. Ez pedig nem semmi. Következésképpen: oda lehetne rájuk jobban is figyelni, mert megérdemelnék.

Tomás, nagyon köszönöm a web címeket. A avaxhome.ws oldalra tudtam regisztrálni, a másikra nem (azt írta ki privát oldal és már nincs szabad regisztráció) és Scaralatti kantáták és oratóriumok mellett ráakadtam számos egyéb jó dologra is (például Jacopo Peri Euridicejére, a legrégebbi, teljes terjedelmében fennmaradt opera felvételére is, vagy Albinoni Pimpinone című intermezzojára, szóval csupa olyan dologra, amit már régóta szeretem volna meghallgatni.)

Köszi a címet, írok majd!

Shíla a mail címem simamura@citromail.hu vagy jukiguni@gmail.com. Tomás köszi a tájékoztatást.

Tomás, nem kötekedsz, tudodom. Mivel kopiztam ezért maradt így ahogy.

Simamura, írj egy mail címet.

Kedves Simamura!

CD-n ez az egyetlen operája jelent meg, vagyis csak a Griselda. Viszont számos oratóriuma és kantátája elérhető. Érdemes a melomaniacos.com és az avaxhome.ws oldalakon böngészgetni.

Kedves Shíla!

Engedd meg, hogy hadd kötözködjek egy picit: a "Cidkija" és a "Sedecia" ugyanaz a mű. Az illető ószövetségi alak neve olaszosan Sedecia, magyarosan Cidkija: ez a különbség. :)
Egyébként a kedvenc Scarlatti-művem! Döbbenetes drámai erejű mű!

És a neten merrefelé elérhetők? Mármint, az általam látogatott letöltő oldalakon külföldi letöltő oldalakon nem találtam semmit.A Szabó Ervinbe meg majd körül nézek, ha kinyit a központi könyvtár a zenetárral.

Itt lehet sokan érdeklődnek utána, de ettől még mind Alessandro és Domenico Scarlatti neve is 'elfeledett'... Őszintén! Világszerete hány Scarlatti operát tűznek műsorraŰ? (hát ez az...) Amúgy igen sok műve elérhető. (amik nekem megvannak.)

-Cain
-Cantata per La Notte di Natale
-Cidkija
-Colpa, Pentimento e Grazia
-Endimione e Cintia
-Filandra e Selvino
-Griselda
-Il David rai
-Il Giardina di Rose
-Il martirio di Santa Cecilia
-Il Primo Omicido
-Il Trionfo dell ' Onesta Venere e Amore
-Il trionfo dell' Onore
-Ishmael
-La Giuditta
-La Maddalena
-La Santissima Annunziata (2005.08.24. Utrceht)
-La Santissima Trinitá
-La Vergine dei dolori
-Lesbina e Adolfo
-Maddalena Ovvero Il trionfo della Grazia
-Mitridate Eupatore
-San Casimiro ré di Polonia
-Sedecia
-Stabat Mater
-Telemaco
-Tigrane
-Passio Secundum Ioannen

Nagyjából ...

Stradella művei közil is elég sok elérhet. (A Szabó Ervinben pl. van Moro per Amor - kiváló alkotása én nagyon szeretem.) Viszont van egyéb más is természetesen. CD kiadás, Rádiófelvétel, kalóz cuccok :

-Cantate per il Santissimo Natale
-Christmas Cantatas
-Esther
-Il Barcheiggo
-La Susanna
-L'anime del Purgatorio
-Lo schiavo liberato
-Moro per Amore
-Motets
-Qual Prodigio e' Ch'io Miri
-San Giovanni Battista
-Amanti ola, ola Chi resiste al Dio bendato

ezek többsége mind elérhető akár a neten is.

Valahol azt olvastam, hogy Alesandro Scarlatti elfeledett zeneszerző, ehhez képest itt jó páran érdeklődnek utána. Én azt szeretném kérdezni: hol lehet megszerezni az operáit? Szerencsém volt, és egy torrent oldalról letudtam tölteni a Griseldát, meg egy concertókat, illetve sinfoniákat tartalmazó felvételt, de ez minden. Még nem is volt időm meghallgatni őket, de mostanában minden érdekel, ami a régi zenével kapcsolatos. Holnap meghallgatom a Griseldát, de jó lenne más operáihoz is hozzá férni. A Szabó Ervinben egy sincs. Ja, meg nem tud valaki arról, hogy Stradella operák hozzáférhetők-e a neten vagy a boltokban, zenei könyvtárakban? Stradellára is nagyon kíváncsi lennék. Vivaldi volt még a érdeklődésem tárgya, de tőle három teljes opera felvételt is megszereztem + egy válogatást népszerűbb opera részletekkel különböző operáiból.

Quantz sem nagyon volt képben akkor :)

Kortársa, Quantz mondta Vivaldiról: "Végül is sok és mindennaoi komponálással, különösen pedig azzal, hogy elkezdett színpadi, énekes zenét írni, könnyelműségre és léhaságra vezetett, mind a zeneszerzésben, mind játékában..."

Ez a 'tudós' zene érdekes Alessandro Scarlatti művészetében és valóban. Heinichen írja róla : 'extravagáns és szabálytalan harmóniái' ellentétben Domenicoval, aki másféle zene eszményeket látott maga előtt; nem pedig a tudós szerkesztést. (talán Domenico Scarlatti szonátáira jellemezőbb leginkább.) Tomás jól írod, Scarlatti operái (és nem csak ezek, pl. kantátái) méltatlanul hanyagoltak. Scarlatti zenéje nagyszerű: ötletgazdagságban igen magasan viszi a pálmát kortársai közül, akik pedig igen jeles képviselői voltak pl. az operának. (Caldara, Cesarini, Conti, Lotti, Gasparini) Kevés olyan muzsikus létezett anno, akik képes voltak arra is, hogy koncert-körülmények között - hallgatóság előtti előadásban improvizáljanak műveik előadásakor. (Itt most leginkább Domenicora gondolok, de persze ide lehet sorolni Händelt, Bachot és az organ nagy mestereit.) Mindkét Scarlatti zenéjét az erő, a robbanékonyság és a feszültség jellemzi. Ebben véleményem szerint azonban Vivaldi sem marad el hihetetlen olaszosságával és áradó melódiáival, amik igaz néhol felszínesebbek mint Scarlatti művei, de utóbbi zenéje a játékos kedv, a távolságtartó arisztokratizmus, az érzékiség is jellemző. Vivaldira viszont eme jelzők már kevéssé. Szerintem zenéjét mindennek lehet nevezni, csak távolságtartónak nem. Elég határozottan csendül fel, őrült tempóban. Az érzékiség pedig Vivaldinál új értelmet kap mint Scarlattinál. Mondhatjuk, hogy Vivaldi operáinak sikerének egyik titka magában a stílusában rejlik. Sztravinszkij szerint : "Vivaldi egyetlen versenyművet írt, de azt négyszázszor.." Nos ez az állítás enyhén szólva túlzás egy orosztól. Biztos kellemetlenül érezte magát, hogy neki ez nem sikerült. Még Sztravinszkij korában is és ma is ez olyan abszurdank tűnik, hogy többször visszanyúltak régebbi, korábbi műveikhez és újra fantáziáltak róla és mégis egy teljesen új mű keletkezett. Nos ez művészet! És ez is sikerült Vivaldinak. Valamint Vivaldit mindenki szerette, még akkoron is. A velenceiek inkább kedvelték a nápolyi és római szerzőket, de ez alól talán csak Vivaldi kivétel. Stilisztikai, hangszerelési értelemben a lehető legkülönbözőbb irányokban mozdult és alkotott. Ettől azonban rendkívüli komponista. (operáinak minősége ellenére, melyek igen csak hatásvadászok.)

Nos igen, mert bizonyos értelemben ő is "túlhaladott" volt már (mint Bach vagy akár Händel), túságosan "tudós" zenének tartották.



Ami a velencei operát illeti, ott meg egyértelműen Lotti és Porpora volt a sztár (míg Bécsben a Bononcinik - főképp Antonio Maria - és Caldara), nem Vivaldi.

Nos igen Vivaldi operáit nem lehet egy lapon említeni sem Händel és Scarlatti műveivel. Mondjuk Scarlatti igen kevés komponistára volt hatással. Kivetl talán Händel.

Sajnos A. Scarlatti opera-felvételt még mindig méltatlanul keveset adnak ki. Händel és Rameau mellett a legjelentősebb barokk operaszerző, mégis inkább Vivaldit nyomatják, pedig bárki akármit mond, Vivaldi operái nem valami kiemelkedőek. Megkockáztatom: előbb említettekhez képest kifejezetten uncsik.

Velardi méltatlanul 'hanyagolt' ... Kiváló felvételek születtek pálcája alatt.

ésatöbbi kiváló felvétel.

Köszönöm, meglátom, mit tud a Ricordi!!!

A másik kettőben egyetértünk netivel...

181 - Ja! Hogy erre vonatkozott a kérés!



Akkor:



Sedecia - de nem a Virgines (Lesne), hanem a Bongiovanni kiadvány (Estevan Velardi)!!! Klasszisokkal jobb felvétel! (2 CD)



The Cecilian Vespers - AVIE; N. McGegan (2 CD)



Magnificat/Dixit Dominus/madrigals - naive; Alessandrini