Miért,van amit nem lehet megfogalmazni.....Van aki így fogalmazott a zenéjéről:



"Arvo Pärt zenéje nem agitatív, nem akar legyőzni, legyűrni, nem követel, nem is kér, csak szól..." 



Nekem is ez a véleményem.....

Egészen különleges tünemény ez az eltolódása a véleményeknek.

Érdekes, én is pont ezt gondoltam az előttem szólóról.

Állati vicces vagy, klj.

Bravó barátom!



Csak nehogy aztán mégis megpróbálkozz vele.

az Arvo Part egy olyan földöntúli zene melyet igazán nem is lehet megfogalmazni.

Akkor nagyon összetalálkoztunk Kedves takatsa. Nálam Tarkovszkij az első, s utána következik Bergman. E-mailben küldöm a DVD listám...

Hát, nem kellett volna említened Tarkovszkijt, mert (Bergman mellett-után a másik) nagy kedvencem. Sajnos legalább fél éve nem játszák Budapesten egyetlen filmjét sem, azelőtt a Cirko gejzirben még elő-előadták a Stalkert, de most semmi.

Nem véletlenül küldtem takatsa! Meglepetést azért okoztál, mert azt hittem, nagyon az egyház-zenére fókuszálsz, a My heart's in the highlands pedig nem kifejezetten "egyház-zene". Majd elküldöm neked a gyorsabb változatot is, amelyet a 23-as hozzászólásomban említettem.



A De Profundis-t, nem a De Profundis CD-ről küldtem neked, hanem az Arbos-ról, akárcsak a Pari Intervallo-t. Egyébként Part az Arbos lemezzel (1987 ECM) Andrej Tarkovszkij (1932-1986) emléke előtt tiszteleg.

Nem tudom megállni! :)

Én szeretem a magyar költészetet, és Szabó Lőrincet is többé kevésbé, de ez a vers angolul sokkal szebb:

My heart's in the Highlands, my heart is not here,
My heart's in the Highlands a-chasing the deer -
A-chasing the wild deer, and following the roe;
My heart's in the Highlands, wherever I go.

Farewell to the Highlands, farewell to the North

The birth place of Valour, the country of Worth;

Wherever I wander, wherever I rove,

The hills of the Highlands for ever I love.

Farewell to the mountains high cover'd with snow;

Farewell to the straths and green valleys below;

Farewell to the forrests and wild-hanging woods;

Farwell to the torrents and loud-pouring floods.

My heart's in the Highlands, my heart is not here,

My heart's in the Highlands a-chasing the deer

Chasing the wild deer, and following the roe;

My heart's in the Highlands, whereever I go.

Kedves Nyugalmas!

Számodra ez nem lehetett nagy meglepetés, mert biztos nem véletlenül küldted ez a dalt, a mise tételek, és a de profundis mellett. Inkább nekem volt meglepetés, a Burns vers is, és a zene is, és így együttesen különösképpen. Hiába, bármennyire is szeretem, nemcsak egyházzene van a világon. Amúgy ebben a Burns dalban több áhítatot és trenszcendenciát éreztem, mint Pärt mester miséjében. :)

A My heart's in the highlands hallható egy gyorsabb változatban a Stabat mater című CD-n (kiadó black box, 2004) is, de szerintem ez közel sem olyan mélyreható és jól-sikerült, mint a Triodion CD-n hallható változat.

Kedves takatsa!



Nagy meglepetést okoztál nekem, hogy a küldött darabok közül pont az érintett meg a legmélyebben, amire nem is számítottam, (hiszen alapvetően miséket kértél, s a My heart's in the highlands darabot csak "hátha" alapján küldtem).



Robert Burns: FELFÖLD, HEGYEIM! (MY HEART'S IN THE HIGHLANDS)

Felföld: oda, csak oda vonz a szivem!

Felföld: oda, csak oda!... Fegyveresen

száguld a vadász... fut előtte az őz:

Felföldön a szívem, akárhol időz!

Szabó Lőrinc fordítása

Kedves Nyugalmas!

Köszönöm az anyagot, amit kaptam tőled! :)

Hát az a mű, a "My heart's in the highlands" csodálatos! Robert Burns persze önmagában is megrendítő, de ez az orgona, és mellette a férfialt, ahogy végtelenül egyszerűen, az egész műben talán összesen három hangon recitál, és ebben valahogy benne van mindaz a vágyódás, amit ember érezhet, igen, ez túl van azon, amit szavakba lehet foglalni. Nem is mondok mást :)

Csöpp.

Áh, igen! Bocsánat Kedves Tomás! Valóban félreértettelek.

Kedves Myugalmas!

Ne haragudj, de félreértesz: én értékelem Partet, csak arra lennék kíváncsi, ti mit tartotok erről a "legendáról", mert szerintem megalapozatlan.



Ettöl függetlenül nagy művésznek tartom (a Te Deum is fantasztikus!)

Bocsi... Nyugalmas!

Kedves Tomás!



Szerintem célszerűbb saját érzékeidre hallgatni, s ebből kiindulva értékítéletet alkotni Part műveiről. A "legendák" sokszor félrevezetőek... Nem hiszem, hogy Part "polifónia" miatt Part. Van elgendő mélység műveiben ahhoz, hogy értékelhetővé váljon. 

Én az Orien & Occident c. vonószenekariművét szeretem, meg néhágy egyházi művét, de igazából egy kérdésem lenne:



Kialakult róla egy "legenda", miszerint ő a "kortárs Palestrina" - mennyiben látjátok ezt indokoltnak? Ugyanis igazán polifónikus jelleget még nem sikerült felfedeznem a műveiben - amit én Palestrinához kötök mint fogalmat. 



Vagy csupán arról lenne szó, hogy életművében jelentős az egyházzne és így - de mégcsak nem is katolikus, hanem ortodox! Hogy jön ide Palestrina?