Galuppi : Demetrio: "Ecco tona"



http://rapidshare.com/files/211339011/Track-N04.mp3.html



Galuppi : Ezio  "Colle procelle"



http://rapidshare.com/files/211339600/Track-N06.mp3.html

Évforduló alkalmából :







Baldassare GALUPPI : L'amante di tutte 



dramma giocoso in tre atti

Linda Campanella (Clarice)

Paola Antonucci (Lucinda)

Paola Qualigata (Dorinda)

Filippo Pina Castiglioni (Conte Eugenio)

Roberto Tura (Don Oracio)

Corrado Margutti (Mingone)

Matteo Peirone (Marchese Canoppio)

Orchestra Filarmonica Italiana di Piacenza

Dir.: Marco Fracassi

http://www.internetculturale.it/genera.jsp?id=275



Itt mindent megtalálnak

Tudom kedves Kleó! És mennyi olyan szerző van, akit fel kéne 'emelni' ... Te jó ég! Ha csak megnézem azt a listát, amit én összeállítottam! Nem elég ez az élet rá!

OK. Személyes okokon túl piacpolitikai célból is forszírozom.

Ami tőlem telik megteszek! Bár a következő Galuppi mű úgy néz ki 'elkerülhetetlen.' Igaz, köztesen még hamarosan egy francia szerző és Cimarosa! (Akkor küldesz partitúrát? Ha kérhetem a munkahelyi címemre Cleofide, mert ott egyszerűbb a sokszorosítás! Köszi!)

Szerintem Galuppi Boldizsárt nyugodtan válthatná egy időre Perez, Sacchini, Feo és Gasparini.

Kedves Zsölény!

Hollós Máté! 



Ha beszabadulnék a Hungaroton ún. menedzsmentjébe ... hát ... Mentse meg őket az isten, mert nem lesz semmi, csak barokk és klasszikus! :)



Galuppi sorozat természetesen folytatódik.

Nem tudom, ki dönt a Hungarotonnál a kiadási politikáról, de oda efféle kaliberek kellenének, amilyenek ti vagytok.



(Amúgy -ide nem illően-: a Hungarotonnak úgy két évtizede volt egy nagyon szerencsétlen arculatváltása, azzal kb. egy időben, amikor a környező "pártállami" kiadók sikerrel tették vonzóbbá magukat. A megjelenése kifejezetten gagyi, kezdve a logóval és betűtípussal a borítókig bezárólag. Ideje lenne egy frissítésnek.)

Sajnos kedves Charpi egy operaénekes nem minden esetben azt énekli, amit kéne vagy szeretne. Ne felejtsük el azért, hogy ez azért kőkeményen munka. És pl. mi van akkor ha visszaad egy szerepet?! Általában a következő történik : nem hívják többször. A szerepeket nem a művészek osztják magukra, ezért nem is ő dönti el, hogy ezt most kellett volna énekelni, vagy később. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi, de mennyi buktatót ád az élet egy művésznek. 



Én továbbra is bízok egy ismételt Galuppi opera seria CD-re rögzítésében.

Akkor a szokásos fejlődésnél kicsit jobban....:) Ergo: van azért egy-két "dolog", amit inkább egy pár én múlva kellett volna elénekelnie.

Cleofide! Megolvasom majd amit betettél! Csak épp fél lábbal a fürdőszobában vagyok. (laptopot nem viszem be, mert már egyszer belelöktem a kádba.) :)



Charpentier!



"De azért még kell fejlődnie" Egy énekes mig a pályán van állandóan fejlődnie és megújúlnia kell.

Kedves Shíla!
Nem, arról szó nincsen, hogy Mónikát lebecsülném, sőt! Ő még azért a pályája elején van, nagyon ígéretes, minden adottsága megvan, hogy a világ élvonalában legyen. És szerintem lesz is. De azért még kell fejlődnie. De ez nem lebecsülés. Edit azért lényegesen hosszabb ideje a pályán van, azért is nem szerencsés az összehasonlítás. Jutkát viszont hallottad már. Én már egy párszor tátottam a számat !!!! Sajnos ő inkább csak zárt előadásokon szokott énekelni.
www.marquise.hu

Feo-ról:



with Siface, Feo’s style was more assured, and he helped usher in a new phase of Neapolitan opera, in which he pursued a middle ground between the genial, popular Leonardo Vinci and the conservative but inventive Leo. In his mature operas, the arias have characteristic opening statements and mellifluous but never overtly virtuoso vocal lines with homophonic accompaniments in which the violins duplicate much of the vocal part. 

His Passio secundum Joannem of 1744, surviving in two autograph versions, exhibits a masterly blend of the then traditional and new expressive dramatic means, and may be considered the finest contribution to the Passion genre in Italy after Alessandro Scarlatti. In 1791 Reichardt, on the basis of a few examples, heralded Feo as ‘one of the greatest of all composers of church music in Italy’ and worthy to stand alongside Bach and Handel. Feo must be recognized as the most significant Neapolitan composer of church music next to Leo and Durante, and the best of his works deserve Burney’s praise for their ‘fire, invention, and force in the melody and expression in the words’.

Gasparini, és Feo opera seria is nagyot durranna de az igazi Perez és Sacchini lenne:



"18th-century critics often ranked Perez with Hasse and Jommelli. Burney found ‘an original spirit and elegance in all his production’. 19th- and 20th-century commentary, based for the most part on very few earlier operas, has generally downgraded this judgement. A more complete examination of his works affirms the stature his contemporaries assigned to him. While he was essentially a transitional figure in 18th-century opera, he was nevertheless one of the great composers of opera seria. However was in his later compositions for the church that Perez had the possibility to develop most his style. His is one of the finest corpus of music for the Roman Catholic rituals in the 18th century...

...Solimano (1768) is his acknowledged masterpiece. It contains 14 dal segno arias, one cavatina and six accompanied recitatives, the scope and procedures of which are exceptional; several times the individual numbers are integrated into large-scale scenes complexes. Kretzschmar (1919) claimed that Solimano ‘belongs under the heading of masterworks … richness of invention and of feeling, originality of means and of form, everything is therein, which makes an art great’ and ‘if all opera composers of the Neapolitan school had been of his stamp, there would have been no need of a Gluck’."



És pár szó Sacchiniről:



 In 1770 Burney considered him one of the four greatest composers of Italy, along with Jommelli, Galuppi and Piccinni. While he placed Piccinni supreme in the comic style, he nominated Sacchini ‘the most promising composer in the serious’. He described Il Cid and Tamerlano as ‘so entire, so masterly, yet so new and natural, that there was nothing left for criticism to censure, though innumerable beauties to point out and admire’. A critic of the next generation, Giuseppe Carpani, hailed Sacchini as the world's greatest melodist. Indeed, his serious operas display an exceptional gift for melody, and they are immediately appealing and encompass a wide range of emotional expression. 



Noha ismerek tőle 4 opera buffát és két tragedie lyrique-et, de ilyen értkelés felcsigázza dramma per musica-i iránti érdeklődésem

A kritikát aprólékosan átolvasva azért még szembeötlő két probléma



"az opera buffát preferálják, pedig nem kevésbé konvencionális, mint az opera seria, mely korábbi és hosszabb életű, a XIX. századi romantikus operára nézve meghatározóbb volt, mint a buffa..."



Ez nézőpont kérdése. A seriat a buffa és tregedie lyrique alapján reformálták meg. Ennek két oka volt. A buffa a maga interakcióival (együttesek, kórusok, finálé) hihetetlen dinamizmust vitt a színpadra, másrészt maguk a történetek is kevésbé statikusak de korhűbbek voltak. A műfajok megbecsültége okán persze utólag lehet kontinuitást belelátni.



"Galuppi zenedramaturgi-operaszínházi ökonómiája és temperamentuma fölülírja Metastasióét: a cselekmény a 3 felvonás folyamán gyorsul, az I.-ben 7 da capo és 1 rövid, a II.-ban 6 da capo és 2 rövid, a III.-ban már csak 2 da capo és 2 rövid ária van."



Át kellene néznem a művet megint, de a gyakorlatban nem egészen ilyesmiről van szó. Az alap klisé többnyire úgy ment, hogy az első felvonás a primi personaggi szerepeit domborította ki bemutatkozó áriákkal a secondi personaggi közül néhányan görgették a cselekményt. A második felvonásban az eddig nem szereplő secondi personaggi vitték a másodhegedűsi szálat a főszereplőkkel (ezért kb. egyforma a hossz), itt már ritkák a bravura számok. A harmadik rész a szárak elvarrása, konkluzio a főszereplőkkel.



Az ugyanakkor rendkívüli érdem, hogy magyar nyelven az első kritikus, aki (ha áttételesen is) megírja, hogy Mozart évekig nem találta helyét miután milánói seria komponista karrierjét apjának nagyképű erőszakossága derékba törte, olyan támogatók dacára, mint Hasse és Lampugnani.

kedves Zsölény,



Soha ilyen normális kritikát magyarul még nem olvastam. Szabolcsi Bencén kívül nyomtatott formában senki még pedzeni sem merte, hogy a Zeno-Metastasio féle klasszicista klisé nem gátolja egy géniusz zenei törekvéseit. És ha kihajítjuk a libretto ostobaságai, a dramaturgiaia inkoherencia miatt Handel, Mozart és mások opera seriáit milyen csodákat veszítünk. A romantikus hőzöngők kritikáit amúgy sem értettem, mert Verdi mellbe szúrtan éneklő főhősei legalább akkora abszurdumok.

kedves kovva,



Azokat a lélekromboló belassításokat, amivel a zenekar alásegít Mónikának, már kiveséztük. Ezek megléte tény. De az is biztos, hogy Mónikát nem a Tito-ban nyújtott gyászos teljesítménye alapján kéne megítélni. A Gustavoban például meglepően jó. De a Semeleben, Orlandoban, Tigraneban, Mitridateban is jó volt. A hanyatlás az olasz seria válogatáslemezzel kezdődött.

Károly Edit valóban jó, szép hangja van! Amúgy meg aki itthon barokkot énekel nem nagyon vesznek róla tudomást. Mintha nem is létezne. Pedig pár művész és művésznő több odafigyelést igényelne és nyomni kéne ezen a terepen, mert valóban jó amit csinál. Csak, hát ugye a magyar barokk kultúra ... Ami nem Wagner, Verdi, Puccini vagy valami romantikus nyálzás az nem eladható. 

És kedves Charpentier! Ez nem egymás leénekléséről szól. (Sajnos ezt is sokan elfelejtik.Vagy legalábbis nem szabadna, hogy erről szóljon.) González Mónika igen sokat tett és tesz a barokk zene itthoni megismertetésében. Azért egy Semelét, Aspasiat nem minden énekes tud elénekelni. Nem véletlen, hogy őt kérik meg, ha ilyen produkcióyról van szó. Persze létezik ízlés. Van akinek tetszik, van akinek nem.

Én is érzek nála problémát, viszont én tudok két barokkost is, aki ezt gond nélkül leénekli: Felszeghy Jutka és Károly Edit (ábc sorrendben). Ők miért vannak mellőzve? Jutka lehet, hogy már idén Angliában lesz, Edit gyakran külföldön szerepel (CD-n is). Itthon meg alig veszünk róluk tudomást. Edit is csak azért van itthon, mert nem akar külföldre menni a cs. miatt.