Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá.
Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet.
A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható.
Új hozzászólás   Új téma


  1. 1617 12:40 2015.06.30
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

     

     

    Ma kezdődik a Zágrábi Nyári Esték elnevezésű, immár 34. klasszikuszenei eseménysorozat, amelynek helyszínei: a

     

    photo: croatia.org

    Klović Court atrium

     

     

    és a több mint 380 éves Szent Katalin templom belseje

     

    A 16 napig tartó koncertekről bővebben: http://www.croatiaweek.com/34th-zagreb-summer-evenings-opens-tonight/, ahonnan a térség legrangosabb fesztiváljának honlapjára is eljuthatunk, ha működ-ne:) 

     

    Az előbbi linken külön kiemeltek három előadót, köztük a helyi közönség kedvencét, Baráti Kristófot, aki az itthon sem ismeretlen nagyszerű kamarapartner, a glasovír Enrico Pacéval játszik Július 7-én a fenti udvarban.

    Műsorukon a tavalyi MÜPA-beli Richard Strauss-szonáta után Schubert A-dúr szonátája (D 574) és Leoš Janáček  100 éves hegedű-zongora szonátája. A jegyek 80 HRK (3.400 Ft), diákoknak a fele árban.

     

    Egy ihletett Schubert-interpretáció: https://www.youtube.com/watch?v=bvNgqmHzNu8 

    Ezt még nem ismerem: https://www.youtube.com/watch?v=844CPZILwQg

     

    A Strauss-szonáta még július 15-ig elérhető a Bartók Rádió Hangtárában: http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2015-06-24  és itt a kezdési időpontra klikkelve!

  2. 1616 14:18 2015.06.27
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A ma reggeli Új Zenei Újságban többek után az itt már többször említett szentpétervári koncertről beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető Kovács Sándor és a riporter Mácsai János. Már vártam egy beszámolót Baráti Kristóf Csajkovszkij-interpretációjáról. A hangverseny a Marinszkij II. "nevű" új és nagy, 2000 fős teremben volt, és Kristóf ekkor játszott először az "abszolút élvonalat" jelentő Valerij Gergiev vezette Marinszkij Zenekarral. Korábban már játszotta a városban ezt a hegedűversenyt, sok évvel ezelőtt az új - feleakkora - Koncert Teremben, de mások közreműködésével.

     

    "Káprázatos volt, fantasztikus, nem találok rá szavakat! Elképzelhetetlenül elmélyült volt" stb., de az alábbin részletesen!

    Illusztrációként a korábban szintén dícsért Korngold-hegedűversenyből idéztek, emiatt utalok a jó néhány évvel ezelőtti operházi előadásra: https://www.youtube.com/watch?v=ES-N8b7B3uw, és innen a további tételek. 

     

    http://www.mediaklikk.hu/musor/zeneiujsag/

  3. 1615 20:27 2015.06.26
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Miközben Várdai Istvánt hallgatom a Bartók Rádióban, eszembe jutott a Veszprémi Auer Hegedűfesztivál, amelyen Baráti Kristóf is fellép a Csajkovszkij hegedűversenyével, és erre még nem vettem jegyet, és a szállásomról sem gondoskodtam. A korábbiakban is jó előadások lesznek!

     

     

     

    A következő linket érdemes elolvasni: http://auerfesztival.hu/program/gala-mark-oconnor-barati-kristof

     

  4. 1614 18:06 2015.06.25
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    " a nagy erőfeszítést igénylő univerzális előadói lét és az említett magatartás hűségének ötvöződését..." akartam írni :-)

  5. 1613 18:00 2015.06.25
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A

    168óra online mai számában interjú jelent meg Kristóffal A zene Oscar-díjasa címmel:

     

    http://www.168ora.hu/itthon/barati-kristof-hegedumuvesz-stradivari-vilaghirnev-korner-tamas-136313.html

     

    A friss és kitűnő képek melletti beszélgetés kérdései és válaszai nem jelentnek újdonságot Kristóf pályáján a követői számára, de oly jó újból olvasni egy minden és mindenki felé alázatos zseni gondolatait zenei pályája fény- és árnyoldalairól.

    Néha egy kezemen meg tudom számolni, hány napot vagyok otthon egy hónapban :)

     

     

    Egy megjegyzését kiemelem:

    " A komolyzene globális, multikulturális piaccá vált, s ebben nehéz "értékállónak'" maradni."

     

    Az eleje egyértelmű, de az értékállóságban benne van az öröklött zsenialitás iránti tisztelet - a szülők, illetve a többi felmenő iránt. Benne van a tanárok, a további segítők megbecsülése, akik szintén tudják, hogyan lehet és kell az értékeket maximálisan kihozni egy zseniből, aki persze nem csodagyerek vagy csodafelnőtt, és ezáltal együtt lesz a ritka gyémántból a még értékesebb briliáns, komolyzenei életünk egyik ékköve.

    A szinte legfontosabbat ő mondja: " Csakis a mű iránti alázat számít, nem az egyéni csillogás." Pedig számtalan előadása során, szakemberek által is érezni játéka ragyogását, csillogását, de ez sosem tűnik öncélúnak.

    A koncertezés és a vele járó terhelések, valamint a szabadidő kapcsolata is jól ismert, főleg az egyre sűrűbb szakmai elfoglaltságok miatt, és ahogy itt is próbálom követni ezt a kivételes pályát, egyre inkább érzem az "értékállóság"-ban a gyökerekhez való visszatérés fontosságát, amiről Kristóf is beszélt fiatalkori döntéseinél.

      

    Eszembe jutott erről Pilinszky János egy furcsa megjegyzése, amit e kivételes költő mondott (Beszélgetés Cs, Szabó Lászlóval éppen egy hangversenyterem, a Queen Elisabeth Hall, pódiumán, 1972-ben, Versünk a világban címmel):

    ............................ Bartók is szóba került...

    "...nem stilárisan kell utánozni,,... stilárisan ... semmi nyoma a verseimben. Annál inkább van a tartásomban. Nem tudatosan, hanem ösztönösen. Észrevettem, hogy származásom, kultúrám, anyám, apám után lehetséges számomra egy hűség: a magatartás hűsége.

    .....

    Mit ennek a tartásnak a lényege? - kérdezte Cs, Szabó, hozzátéve a szerinte az elmondotthoz illő W. B: Teats-mondást, miszerint az ír költő a néphagyományról azt tartotta, hogy ..."Az íratlan hagyomány köti az írástudatlanokat az idők kezdetéhez s a világ fundamentumához."

    Pilinszky válasza: -  "A népművészet addig születik, amíg maga a nép nem lép be a nemzetbe. Mihelyt belép, megszűnik a népművészet. Persze a népnek előbb-utóbb be kell lépnie, bármilyen nagy az a lelki érték, amit maga mögött hagy. De amikor belép, időélménye is megváltozik. Attól, hogy előzőlegő a nemzet leghűségesebb tagja, s nagy tarolások után az ő hűsége menti meg az eltűnéstől, de közben jogilag még sincs a nemzetben, egyfajta gyökértelenség a hazája. És ebben kísértetiesen hasonlít a művészhez. Lelke mélyén minden igazi művész megreked a gyermekkorban, folyton vissza akar térni a paradicsomba, meg akarja őrizni, vissza akarja szerezni a vadember ártatlanságát, valahol az időn kívül. Más az időélménye, mint a felnőtteké. így tud alkotni. írni, festeni. Hűséggel és gyökértelenül. A mű aztán belép, beolvad nemzetének a kultúrájába. De amíg keletkezik, mezítelen emberi tett, mondhatnám: kultúra alatti, állandóan a kultúra alatt születik. Ez a hitem. Ha írok, megpróbálok mindent elfelejteni, mindent, mindent, pőrére vetkőzöm. Nagy mentális erőfeszítés kell hozzá."...


    A furcsa és provokatív kijelentés jól világítja meg a művészek (akár népművészek, vagy a tanult művészek, köztük az előadók) problémáját a művész magatartás, a valahova tartozás (és ez is egyfajta tartás) és a felszabadult művészi tevékenység között.

    Hűséggel és gyökértelenül!... 


    Elnézést a kitérőért, de a cikkbeli megnyilatkozásban is ezt érzem, a nagy erőfeszítést igénylő univerzális előadói lét és az említett magatartás hűségének öntöződését, miáltal az itthon otthon lévő művész bárhol a világban is otthon lehet, és itt most nem sorolok példákat.


    Legközelebb éppen a Marlboro Zenei Fesztiválon, ahol a június 29. és július 26. között több koncertet is tartanak a résztvevő művészek: 

    https://www.marlboromusic.org/

    Csak idézek az idei résztvevők listájábóL: Fejérvári Zoltán, Simon Izabella és Várjon Dénes a 12 zongorista között, Baráti Kristóf a 18 hegedűs között, és további 15 brácsista, 12 csellista, 1 - 1 hárfás és gitáros, 2 - 2 bőgős, fuvolista, oboista és fagottos, 3 kürtös, 4 klarinétos és 9 énekes a főbb közreműködő.

             

    Ha lesz műsor az egyes koncertekről, beemelem.

     

     

     

  6. 1612 12:23 2015.06.24
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Ma 13.26-kor ismétlik a Bartók Rádióban azt a tavaly április 30-i MÜPA-koncertet, amelyen Baráti Kristóf és Enrico Pace adott elő Schumann, Schubert, Suk és Strauss műveiből. A Schubert Fantáziát és Strauss szonátáját játsszák le, a ráadás Brahms c-moll scherzo kíséretében.

    A C-dúr Fantázia elkápráztatóan sikerült, a számtalan (közel 50) elérhető felvételből a legjobbak között van, akár lemezre lehetett volna venni. A másik kettő is remek volt.

     

  7. 1611 13:45 2015.06.21
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Most bajban vagyok, mert lehet, hogy az ajánlott fájl nem is létezik :-), nyilván én találtam ki, a kompjúter meg azért nem találja, de próbálkozom, mert valószínűleg a cím kiszínezése vitte félre a keresőt:  http://www.life.hu/kult/20150619-kaposfest-legsarmosabb-komolyzenei-fellepoit-mutatjuk.html

  8. 1610 13:37 2015.06.21
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

     

    Rántott húsos zsemle,

    zokni-szandál kombó,

    nejlonszatyor -

    Tényleg ilyen egy magyar turista?

     

    Boogie...

     

    Barbara...

     

    ...András. Le a kalappal előtte!

     

    ...és persze Péter (Závada): ...

     

    Az általam eddig még hírből sem ismert női élet oldala, a life.hu, a női portál,

    amely pikáns, provokatív, szexi, nőies, csajos, friss és érdekes, a fenti képekkel illusztrálta az alábbi beszámolóhoz kapcsolódó cikkeit.

     

    A női célközönségnek azt ajánlják, hogy Ne hagyja ki a Kaposváron összegyűlő komolyzenei szépfiúkat!

     

    Az alcímben meg is szólít a szerző egy kérdéssel:

    Nem gondolta volna, hogy a komolyzene szexi is lehet? És meg sem várva az igenlő választ, válaszol is helyettem, illetve a megcélzott női olvasó helyett:

    Akkor ezek a fiúk most rácáfolnak!

     

    Pedig én tudtam, sőt csak amiatt járok komolyzenei koncertekre, és megyek Kaposvárra is, hiszen a Kaposfestről lesznek szavak az alábbi cikkben, és nyilván csak szexis szépfiúk fognak fellépni, komolyzenélni nekünk, a vegyes nemű közönségnek. A tegnapi cikket még nem kommentelték, én is csak itt viccelődöm, mert ezt is gondoltam a hírről, miként a cikk utáni kérdésben megkérdeztek, persze tegezve.

     

    http://www.life.hu/kult/20150619-Kaposfest-legsármosabb-komolyzenei-fellépőit-mutatjuk.html

     

    Alatta a négy szexis szépfiú, természetesen Barátival kezdve..., azért emeltem be ide.

     

     

    Hogy mi a kapcsolódás a komolyzenei cikk és a fent említett többi között, azt a life.hu női olvasói bizonyára tudják, de kíváncsi vagyok én is, így majd megkérdezem őket Kaposvárott, mivel bizonyára elözönlik a fesztivált, hogy ezeket a sármos és szexis szépfiúkat láthassák, hallhassák előben, köztük a legsármosabb négyet is.

     

    Az osztrák-magyar klarinétos fiútól egy videó, amelyen láthatók is az ámuldozó koreai lányok, mert nekik is van érzékük a sármosság és szexisség iránt: http://andreasottensamer.com/video/

     

    :-)

     

     

     

  9. 1609 15:24 2015.06.19
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Tegnap több híradó, ma pedig a Bartók Rádió reggeli muzsikálója is foglalkozott a hirtelen jött Veszprémi Auer Hegedűfesztivállal, hogy a munka nélküli zenészeknek legyen fellépési lehetőségük :-)

     

    http://vehir.hu/cikk/30622-auer-hegedufesztival-augusztusban

     

    A veszprémi Auer Akadémia honlapjáról (http://auerakademia.com/site/) - Auer életrajzából:

     

    "Amikor Szentpétervárra költözött, Wieniawskitól vette át a konzervatóriumi hegedű-katedrát. Auer alapozta meg és dolgozta ki azt a metódust, melyet ma a világ „orosz hegedűiskola” néven ismer és csodál, s amely aztán példátlan sikersorozatot indított el. Az összes jelentős orosz hegedűs Auer-tanítványnak tartja magát, hiszen az ő pedagógiája száll tanárról diákra, több mint száz éve már…"

     

    A nagyszerűnek ígérkező vállakozáshoz a világklasszis Borogyin Vonósnégyes a szabadsága terhére jön, Baráti Kristóf pedig a norvégiai többnaposról (aug. 1. és 8. között hat kamarakoncert)l érkezik augusztus 9-én a reggeli géppel, este pedig már Veszprémben szerepel.

    Ahogy a mai Kováts Péter/Bolla Milán beszélgetésben is elhangzott: a veszprémi születésű és szentpétervári kötődésű hegedűs-tanár és karmester nevére sokan társultak az ötlethez, és kapóra jött az éppen Szentpéterváron játszott és ma  meg holnap is fellépő Baráti Csajkovszkij-előadása és az orosz hegedűiskola iránti művészi tisztelete, világklasszis játéka.

    Kristóf tehát szárnyal, és ha eszembe jut a korábbi időből való trónkövetelők közé való besorolása, ma már komolyan is lehet venni ezt, mert bár sosem követeltek ők semmilyen trónt, de a tehetség és szorgalom meghozta gyümölcsét, még ha se a trónon, se a babérjain nem ül egy ilyen művész, akkori társaival együtt.

     

    A reggeli interjút egy 2011. december 17-i Operaházi Csajkovszkij-hegedűverseny-részlettel illusztrálták, ami nagyszerű volt akkor is, és ezt a zárótételt innen is meg lehet hallgatni. A szentpétervári is csodálatos volt, a veszprémi is az lesz, mindig jobban a legjobbat!

     

    1. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=ES-N8b7B3uw

    2. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=IMkMPD_YFvE 

    3. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=miCIwbPcQog

     

     

    A holnapi Csajkovszkij-hegedűversenyre és Saint-Saëns Bevezetés és Rondo capricciosójára, no meg a további műsorra most már alig van szabad hely, ami teltházas előadást jelez.

     

  10. 1608 15:55 2015.06.18
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A világ legnagyobb fesztiváljai közé tartozik a szentpétervári, immáron XXIII. Fehér Éjszakák Csillagai. A május végétől augusztus elejéig tartó zenei programok minden komolyzenei területre kiterjednek, a zeneszerzőket és fellépőket és persze a teljes programot ezen a linken lehet megismerni:

    http://www.mariinsky.ru/en/playbill/festivale/fest_2014_2015/wnf_232/

     

    A június 21-i és 22-i napok kiemelt eseményei természetesen a Szentivánéji álom előadásai lesznek a Marinszkij Színházban. 

     

    A lejjebb említett gála is szerves része lett a fesztiválnak, idén 15. alkalommal rendezik, most is a leginkább használt helyszínen, a puskinói (Tsarskoje Selo) Katalin Palotában. Minket főleg a fesztiválon idén többször is fellépő Baráti Kristóf érdekel, aki a gálán is muzsikálni fog, de ez utóbbi hivatalos bemutatása sem érdektelen:

    http://mariinsky.us/support/support-white-nights-gala-st-petersburg/

     

     

     

    A kivételes alkalom megismerteti a résztvevőkkel a legendás orosz cárnő, (II.) Nagy Katalin korának ünnepi világát. Az estén pezsgővel fogadják a vendégeket, majd többfogásos vacsora következik, és jöhetnek a Fehér Éjszakák Fesztivál opera és balett csillagainak előadásai és táncai a Marinszkij Zenekarral a varázslatos Trónteremben. Az éjszaka folyamán nagyszabású tűzijáték lesz, miközben finom desszerteket szolgálnak fel, illetve szórakoztató műsor adnak a kastély szépséges kertjében és a Cameron Galériában.

     

    Lejjebb tévedtem, a trónterem még szebb, kitűnő körítés BK játékának is:

    http://i.imgur.com/qoPg4eO.jpg

     

     

     A Cameron Galéria

     

    Az esemény nem nyilvános, de érdekes lehet. Remélem láthatunk majd friss képeket is :-)

  11. 1607 13:17 2015.06.18
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

     

     

    A Szentpéterváron maradt Baráti június 19-én is fellép a Marinszkij zenekarral, de akkor Puskinóban a Katalin Palotában: ott is eljátssza Saint-Saens Bevezetés és Rondo capriccioso c. remekét a Fehér Éjszakák Fesztivál keretében rendezendő nagyszabású báton.

     

     

    Képtalálat a következőre: „Pushkin Catherine Palace images”

    Hogy lássuk, mi van a díszes kapun belül

     

    http://eng.tzar.ru/museums/palaces/c_atherine/great_hall

    http://eng.tzar.ru/files/Image/Catherine%20Palace/The%20Great%20Hall/img_03.jpg: 500x460

    A honlapról a továbbiak is megismerhetők

     

     



    A június 20-i, lent említett koncert helyszíne pedig, ahová szépen fogynak a 800-1500 rubeles jegyek:

    http://www.mariinsky.ru/about/history_theatre/concert_hall/

    Több mint 1000 férőhelyes

  12. 1606 13:59 2015.06.17
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kristóf Szentpéterváron maradt, mert Gergiev marasztalta az óriási sikerű Csajkovszkij-hegedűverseny után. Tulajdonképpen majdnem otthon van, annyiszor játszott már Oroszországban, ahol nagyon becsülik a jó zenét. Különféle zenekaraikkal játszott már, és persze itthon is, de a Marinszkij Zenekarral most először, és mindez a januári New Yorki debüt sikere alapján, és most azonnal újra. Nagyszerű, még akkor is, ha ez a ráadás-koncert nem az impozáns Marinszkij II-ben lesz, ahová már volt meghirdetett előadás, hanem a kisebb Konzert Hall-ban:

    http://www.mariinsky.ru/en/playbill/playbill/2015/6/20/3_1700/

     

    A Fehér Éjszakák Fesztivál tehát nagy sikert hozott, és talán egy kis pihenést az ott maradással. Természetesen Kristóf le kellett mondja az aznapra tervezett óbudai fellépését az Anima Musicae 5. éves ünnepi hangversenyére, de a kinti műsorban is szerepel Saint-Saens kedvelt és nagyszerű műve, a Bevezetés és Rondo Capriccioso, no meg a másik legnagyobb versenymű a legnagyobbak közül, Mendelssohn e-moll hegedűversenye.

     

    Kárpótlásul az itthoni lelkes híveknek:  https://www.youtube.com/watch?v=nsyq9tFeQUU:

     

  13. 1605 19:27 2015.06.15
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    File:Fanfare magazine logo.jpg

     

    A mindenféle komolyzenét gyűjtők magazinja kéthavonta kürtöli világgá a tárgybani kiadványok közel 500 tagjáról készített értékeléseket, közülük közel egy tucat nem tucatfelvételt a kiemelt figyelmet érdemlő besorolással (Not To Be Missed!). Én sem hagytam ki, bár a lemezt azonnal megvettem és számos kritikát is olvastam és hallgattam hazai és külföldi szekemberektől.

    A magazin több száz szerzőt foglalkoztat, köztük a tapasztalt és kivételes érdeklődésű hegedűst, Robert Maxhamet, aki Barátiék Korngold-lemezét értékelte. Érdemes a szerző ebbéli munkásságát is megismerni: http://www.fanfarearchive.com/, ahol a reviewer-ek közt olvashatjuk, hogy Maxham foglalkozott már Baráti Beethoven, Bach- és Paganini-felvételeivel, de jól ismeri persze Korngoldot és előadóit. Több mint 5 éve írta az újabb felvételekről az alábbit, és ebből is látszik, hogy a Jascha Heifetz-féle felvételek dominanciáját nehéz minőségben meghaladni: https://www.facebook.com/notes/philippe-quint/fanfare-review-of-the-korngold-novdec-2009/298997520572

     

    A következő linken Maxham Heifetz-felvételeit értékeli: http://www.arkivmusic.com/classical/Name/Centennial-Symphony-Orchestra/Ensemble/72887-4

      

    Ezek után Baráti Kristóf és Jascha Heifetz egy napon és egy lapon, és ami a recenzióból is kiderül, miként.

     

    A lemez jellemzőit nem ismétlem, és néhány helyen kiemelek vagy hangos linkkel egészítem ki a leírtakat:

     

    "Jascha Heifetz eltörölhetetlen nyomot hagyott Erich Wolfgang Korngold filmzenés hegedűversenyén, és az ő karizmája és töltése egyfajta normát jelentett, amit eddig még senki sem tudott közvetlenül felülmúlni. Ehelyett a mű oldalajtajain közelítettek az előadók, vagyis a líraiság és a gyengédség felől, bár Heifetz előadásai sem nélkülözték ezeket a tulajdonságokat. Baráti Kristóf impozáns tedchnikával lát hozzá, hogy a hegedűversenyt saját képére formálja, és tiszteletet parancsoló és pazar hangzást produkál az 1703-as évjáratú "Lady Harmsworth" nevű Stradivarijával. Ezekután hogyan lehetséges, hogy a hallgató szinte gyorsítaná az első tételt, holott ez érzékethetetlenül lassabb a Heifetz-féle előadásnál? A II. (románc) tételben viszont érvényesül mind a karmester (Otto Tausk), mind Baráti saját elképzelése, miáltal a Heifetzénél sokkal megfontoltabb és érzékenyebb hangzás jön létre, és Heifetz és Baráti  tempójának még drámaibb eltérése itt egyáltalán nem számít. Ez tehát egy olyan oldalajtó, amit említettem. A zárótételben Baráti energikusan játszik, bár a hallgatóság egy része a tétel során hiányolhatja a zenekar kedélyes fesztelenségét, ami növelhetné a zenei anyag eredendő szűkösségét. Vagy talán újra a tempóról kell beszéljünk: akik nem elfogultak Heifetz verziójával szemben (vagy verzióival szemben, hiszen ott van az az élő koncertfelvétel 1947 márciusának végéről, amit az Efrem Kurtz dirigálta New Yorki Filharmonikusokkal játszott ("Jascha Heifetz in Performance", Music & Arts 1101;  https://www.youtube.com/watch?v=Z-ccNCCyL8s, amit aztán digitalizáltak is, és a Music & Arts 776 alatt, azonos címmel, 1993-ban adtak ki, és ezt David K. Nelson értékelte a Fanfare 17. évfolyamának 2. számában), nem tudják elképzelni, hogy Baráti és Tausk interpretációjánál lehet-e jobb, különösen a második tételben és a finálé záró részében.   
    A felvételt vezető stáb sokkal közelebb került Barátihoz a hegedűszonátában, így a hallgató néha váratlan dolgokkal találkozik, de végül ez a közelség még hízelgő is a hegedűsre és hagszerére nézve, és ezáltal a hallgató olyan élményben részesül a megszólaltatás mozgási energiájával, mint amilyet Heifetz produkált a hegedűversenynél. A szerző 16 évesen írta e négytételes szonátáját, és igazán elnézhetjük a terjengősségét (Barátinál 40 percig tart). Az első tételt a hegedűversenyre jellemző szárnyaló líraisággal kezdi a hegedűs, és természetesen ebben a fiatalkori darabban még nem jelenhetnek meg a filmzenei utalások sem konkrét, sem stilisztikai értelemben. Baráti drámai megnyilvánulásai során időnként úgy tűnik, mintha le akarna ugrani a pódiumról, hogy felébressze a "zenei alvókat", és csak elképzelhetjük, miként játszhatta a szonátát Carl Flesch és Artur Schnabel, akiknek a kamaszkorú Korngold e művét írta. A 11 percnyi scherzóban mind Baráti, mind a zongorista Farkas Gábor hangja csillogó és friss, de intenzitása néha szinte félelmetes. A tétel agresszív virtuozitást követel, amit mindketten hátborzongatóan teljesítenek. Baráti némiképp szemcsézett hangja valamivel jobban passzol ehhez a lassú tételhez, talán intenzitásával, mint líraiságával, de végül is mindketten perzselően, lézerszerű hévvel, néha félelmetesen játszanak ebben a szelídebb tételben. Bárhogyan is, de a tétel egyértelműen emlékezetesebb az első kettőnél. A kettős megvesztegetően játszik a finálé téma és variációs részében, kivált a fúgában, szerves egységben egymással.
    Egyértelmű Baráti szimpátiája e két mű irányában, és a következetes interpretációnak feltétlen ott a helye mindazon zenekedvelők gyűjteményében, akik értékelik Baráti hegedűjátékát és Korngold zeneszerzői tudását. Különösen ajánlott."

     

    Ahivatkozott Fanfare-archívumban D. K. Nelson cikkeinek jegyzéke is megismerhető!

  14. 1604 12:59 2015.06.12
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

     

    Ezzel a képpel hirdeti a Médiaklikk Baráti Kristóf és Enrico Pace tavaly április 30-i koncertfelvételének és ismétlésének időpontját. Sajnos, csak részleteket adnak le. Tehát: ma este 20:56 - Bartók Rádió


    http://www.mediaklikk.hu/2015/06/11/Baráti-Kristóf-és-Enrico-Pace-hangversenye/


    A méltán óriási sikerű hangversenyről többen írtunk annak idején, és az érzékeny együttes játék következménye lesz az idén július 7-én rendezendő kamarázás a Zágrábi Nyári Esték keretében. A fentiek közül ott a Strauss-szonátát fogják előadni egy másik Schubert- és egy Janáček-mű előtt. Majd később azt a helyszínt is bejárom virtuálisan.


    Addig is emlékeztetőül: a zongorapartner, illetve Kristóf az olvasópróbán.




     

  15. 1603 17:40 2015.06.08
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Megható és a közönség által csak részben ismert dolgokat lehet megtudni egy svájci illetőségű orosz lap (A mi lapunk) június 5-i számának kulturális oldalán. A cikk kétnyelvű, de az orosz és francia szöveghez illik megadni a magyar fordítást, egy szintén Baráti-fan jóvoltából. Az apropó Kristóf május 14-i szentpétervári fellépése, amiről ő is beszélt a

    című friss fideliós cikkben.

     

     

     

     

    Baráti Kristóf debütálása a Mariinszkij Színházban (Szentpétervár)

     

     

    Baráti Kristóf (magyar hegedűművész)

     

    Június 14-én először lép fel a magyar hegedűművész Szentpétervárott a Mariinszkij Színház zenekarával, Valerij Gergijev vezényletével.

    Hogyan kapcsolódik ez Svájchoz? Olvassák el cikkünket és megtudják!

     

    Az 1979-ben Budapesten született hegedűművészről nem nehéz információkat találni saját honlapján és számos koncertterem honlapján, ahol már valaha fellépett. Baráti Kristóf különleges egyénisége, technikai virtuozitása és muzikalitása már régen magára vonta azon kollégái és a kritikusok figyelmét, akik figyelemmel követték pályáját. Ismert tény, hogy Kristóf gyermekkorát Venezuelában töltötte, ahol 5 éves kora óta tanult hegedülni. Már 8 évesen felléphetett a Maracaibói Szimfonikus Zenekarral. 11 évesen meghívták a Montpellier-ben a Francia Rádió által rendezett fesztiválra. Budapestre visszatérve Tátrai Vilmosnál (és Szenthelyi Miklósnál) folytatta tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Azóta sikert sikerre halmoz. Számos nemzetközi verseny díjazottja: „Rodolfo Lipizer” (Olaszország, I. díj) ; Marguerite Long és Jacques Thibaud (Párizs, II. díj) ; Erzsébet királyné (Brüsszel, III. díj és közönségdíj, 1997) ; Niccolò Paganini (2010, Moszkva). A világ számos zenekarával lépett fel, többek között: Az Egyesült Királyság Royal Philharmonic  Orchestra, Német Szimfonikus Zenekar, Orosz Nemzeti Zenekar, Japán Nemzeti Zenekar, Észak-Német Rádió Szimfonikus Zenekara, NHK Szimfonikus Zenekara stb. Számos híres karmester hívta meg szólistaként, mint például Jurij Tyemirkanov, Kurt Masur, Charles Dutois, Jurij Bashmet és Mihail Pletnyov.

     

    Baráti Kristóf az orosz hegedűiskola képviselőjének tartja magát annak ellenére, hogy ő magyar, és formálisan semmilyen zenei képzést nem kapott Oroszországban. Mi ennek az oka? A kapcsolat nyitja Edward Wulfson, a tanár, akinél Baráti Kristóf 15 éven át tanult. Edward Wulfson neve nem idegen azok előtt, akik olvassák oldalainkat: ő a Stradivari Society Európai Tagozatának elnöke.  A neve egy teljesen más kontextusban már sokszor került elő oldalainkon, még pedig az AEC+F  nevű moszkvai csoport kiállítása kapcsán a „La chi de Phone” Képzőművészeti Múzeumban. Magával Edward Wulfsonnal most teljesen véletlenül találkoztunk Valerij Gergijev koncertjén a Berlini Filharmóniában. Kiderült, hogy Edward nemrég Párizsból Genfbe költözött és pár lépésre lakik kiadónktól. Íme ez az a „Svájci kapcsolat”.

     

    Edward Wulfson így meséli el megismerkedésük történetét:

     

    „Meghívtak a Margherite Long és Jacques Thibaud versenyre, hogy hallgassak meg egy japán hegedűs lányt, aki szeretett volna elnyerni egy Lorenzo Storioni mester által készített mesterhegedűt. Mindez 1996-ban történt. A versenyen van egy szabály: egy négy hegedűsből álló csoport játszik egymás után, majd szünet következik, hogy a meghívottak kimehessenek a teremből. A japán hegedűs lány másodikként lépett fel, és zenei szempontból szörnyű benyomást keltett. Utána következett Baráti Kristóf, pedig én már kezdtem sajnálni, hogy nem hagyhatom el a termet. S hirtelen meghallottam ezt az abszolút óriási tehetséget, aki Mozart negyedik hegedűversenyének (D-dúr, K 218) második tételével kezdett. Voltak ugyan apró technikai pontatlanságok a játékában, amiket azonnal észrevettem, de a legszomorúbb a dologban az volt, hogy egy 19. század végén vagy 20. század elején egy ismeretlen mester által készített „fadarabon” játszott.   Ekkor spontán  elhatároztam, hogy kölcsön adok neki egy mesterhangszert. A következő hegedűk álltak rendelkezésre: egy velencei mester, Matteo Goffriller által 1690-ben készített hangszer, egy 1736-os Carlo Bergonzi-hegedű és egy 1705-ös Stradivari.

     

    - És Kristóf melyiket választotta?

     

    Kristóf a Goffriller-hegedűt választotta, mondván, hogy a Stradivari túlságosan mágikusan hatna rá. Ne felejtsük el, akkor 16 éves volt. Kiválasztotta és egyből kényelmesnek találta. Ekkor felajánlottam neki ezt a hangszert. Ő úgy gondolta, hogy egy mecénás vagyok. Kristóf meghagyta nálam az elérhetőségeit, és hamarosan megtudtam az örömhírt, hogy második lett.

     

    - Ez egy normális, átlagos gyakorlat, hogy csak úgy, spontán kölcsönad egy ilyen drága hangszert egy gyakorlatilag teljesen idegen embernek?

     

    Tudja, számomra ilyen értelemben nem léteznek törvények. Vagy van egy óriási tehetség, vagy…. Valószínűleg,  én ebben a világban nem egy tipikus eset vagyok. Számomra a szellemi értékek mindig is fontosabbak voltak az anyagiaknál, amit  persze nem zárok ki. Mikor találkozom egy „lélekkel”, egy tehetséggel, akkor libabőrös leszek. Meg vagyok róla győződve, hogy a tehetség egy isteni adomány, amit - természetesen - „csiszolni” kell. A lelkiséget tartom tevékenységem legfontosabb mozgató erejének, úgyis mint hegedűtanár, és mint egy olyan csoport tagja, amely ritka és értékes hangszerek felkutatásával és forgalmazásával foglalkozik.

     

    - Valamilyen biztosítást csak kötöttek?

     

    Biztosítás volt, mivel ez technikai követelmény. Kristóf, miután megnyerte a versenyt, visszaadta a hangszert. Legközelebb kb. 1 év múlva találkoztunk, amikor már elkezdett készülni az Erzsébet királyné versenyre. Újra kölcsön adtam neki a hegedűt, de akkor már felkért, hogy foglalkozzam vele. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk, bár az intenzív foglalkozásoknak  2010 óta vége, mióta megnyerte a VI. Moszkvai Nemzetközi Paganini-versenyt. A verseny nagyon összetett volt, és annak ellenére, hogy Kristóf már akkor is favorit volt, nagyon komoly vetélytársai voltak. Csak az orosz Andrej Baranovot és az ukrán Alekszej Szemenekót említem meg. Ugyanakkor egyértelműen ő játszotta a legjobban és legfenomenálisabban Paganini hegedűversenyét, még a zsűri tapsát is kiérdemelve.

     

    „Azóta a világ számos országában tapsoltak már neki és oroszországi kapcsolatai is töretlenül erősödnek. 2001-ben Baráti fellépett a Vladimir Spivakov által szervezett Kolmári Fesztivál nyitókoncertjén, 2008 januárjában a moszkvai Csajkovszkij hangversenyteremben (Bach összes szólóhegedűre írt művével egy estén), majd fél évre rá az „Elba- Európa zenei szigete” elnevezésű fesztiválon a „Moszkvai szólisták” zenekarral  Jurij Bashmet vezényletével. Azóta is számos alkalommal szerepelt Moszkvában, és most fog debütálni Szentpétervárott maga Valerij Gergijev vezénylete alatt. Előadásában Csajkovszkij ismert hegedűversenyét hallhatjuk majd. Baráti jelenleg egy "Lady Harmsworth” nevű, 1703-ban készített Stradivari-hegedűn játszik, amelyet a Stradivari Társaságtól kapott.



     

    Már nem egyszer leírtuk ennek a műnek a történetét, amely a hegedűirodalom egyik legszebb darabja, Az ajánlás eredetileg Iosif Koteknek szólt, majd pedig Auer Lipótnak  és Adolf Brodskijnak. Utóbbi nevéhez köthető az oroszországi ősbemutató és a külföldi bemutató. A darab a zenekari tagok nem kis ellenállásába ütközött a bemutatóig, de a bemutató utáni éles kritikákat is kibírta. A zenészek egyetértenek abban, hogy a múlt században a legfőbb nehézségeket a darabhoz kapcsolódó rendkívül magas technikai követelmények jelentették, manapság pedig minden az önálló , eredeti interpretációtól függ, vagyis: tud-e az előadó új megoldásokat, új hangzást találni ehhez a nagyon népszerű darabhoz. Reméljük, Baráti Kristófnak ez sikerülni fog. 

  16. 1602 08:38 2015.06.08
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Szép az a szentpétervári színházterem, amit az 1598. beírásban megidéztem, de mint kiderült, Kristóf nem abban lép fel június 14-én a Gergiev-vezette Mariinsky Zenekarral. Az igazi helyszín a két éve (május 2-án) átadott Mariinsky II., amit virtuálisan is körbebejárhatunk a következő linken, de a többit is érdemes megnézni!

    2000 férőhelyes, a kanadai Diamond Schmitt Építésziroda tervezte. 

     

    http://www.mariinsky.ru/en/about/history_theatre/gallery_m2/

     

     

     

    A teljes történet a link alatti videóban látható, Gergievvel és képekkel.

  17. 1601 10:25 2015.06.07
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Todesanzeigen

     

    Miután Baráti Kristóf másodszor is nagy sikerrel lépett fel az Arpeggione Kamarazenekarral Hohenemsben, felidézem a korábbit, hiszen közel két évvel ezelőtt a 7 bérletből álló tematikus sorozat egyikén (Vágyakozás Itália után) játszotta az alig 13 éves Mendelsssohn d-moll hegedűversenyét, de erről akkor nem emlékeztem meg.

     

    A most május 23-i koncertről az 1594. beírásban idéztem már kritikát, és a fenti körzeti lapban megjelent újabbal most teszem meg (dr. Schmidt írta május 28-án, Geigenkunst in Hohenems címmel, Egy nagyszerű hegedűs-duó brillirozása alcímmel): - az Elisso Gogibedaschwili fényképével illusztrált német szövegből csak a lényeget emelem ki:

    ... a karmesterként is közreműködő magyar tophegedűs és a fényes karrierje felé a legjobb úton járó 15 éves hegedűslány mennyei hangjai Bach, Mendelssohn és Sarasate műveiből; ezekből a ritkán hallható d-moll hegedűverseny elegáns és életteli előadását említi Barátival, aki elvarázsolta a közönséget a kitűnő hangszerével;  kiemelte a midig érzékeny zenekari hátteret is a két szólista játékához.

    A nagy g-moll Mozart-szimfóniát (KV 550), a szerző eléggé komor, szinte tragikus kései (1788-ban írt) művét általában zaklatottan, feszültséggel telítve dirigálják a karnesterek, ahogy ez a felfogás Barátihoz is közel állt (főleg a II. tételben, az andantéban), de a zenekar nem követte mindig ezt a nyugtalanságot, tartva magát a lekerekítettebb értelmezéshez, ahogy az idősebb Mozart-rajongóknak is kétségtelenül a Karl Böhm-, Bruno Walter- vagy éppen a Végh Sándor-féle megközelítés tetszik jobban..   

     

     

  18. 1600 15:01 2015.06.06
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

     

    Képtalálat a következőre: „Élet és Irodalom logo images”

     

    Az életben benne van a zene, sőt..., de az irodalomban, főleg a zeneirodalomban még inkább. Az ÉS kritikusai rendre beszámolnak a zeneélet egyes eseményeiről. Az e heti számban a már nem-is-tudom-hány helyen dícsért Korngold-lenyomatról, vagyis a Baráti Kristóf nevével fémjelzett hegedűverseny és -szonáta feklvételéről. Persze mindenki tudja, hogy a közreműködők nélkül nem jöhetett volna létre ez az etalonnak is számítható lemez.

     

     

    UTAZÁSOK KOLUMBUSSZAL
     
     
    Betűméret növelése  Betűméret csökkentése
     
     

    (Korngold: Violin concerto, Violin sonata – Kristóf Baráti, Philharmonie Zuidnederland, Otto Tausk, Gábor Farkas. Brilliant Classics)



    Kedves zenehallgató, ha nem szeret egy hegedűművet, de gyanítja, hogy talán nem a darab tehet erről, hanem inkább az Ön készülékében lehet a hiba, próbáljon alkalmat találni arra, hogy meghallgathassa a kompozíciót Baráti Kristóf előadásában. Magam többször jártam már úgy a hegedűművésszel, hogy olyan művet hallgattam vele, amelyet korábban nem kedveltem, s az ő tolmácsolása nyomán ébredtem rá a darab értékei­re. Soha nem lelkesedtem Paganini hegedűversenyeiért: évtizedekkel ezelőtt lapos romantikus közhelygyűjteménynek éreztem őket. Aztán megismertem Baráti lemezét, amelyen a Hannoveri Rádió Zenekara kíséretével, Eiji Oue vezényletével játssza Paganini D-dúr és a h-moll koncertjét (op. 6 és 7) – és rácsodálkoztam a zenéből áradó tartásra, nemességre, a hangzás mediterrán fényére. Hasonló véleménykorrekciót hajtottam végre Baráti jóvoltából Eugène Ysaÿe Hat szólószonátája ügyében. Ezek a hegedűs társadalom berkeiben kultikus daraboknak számítanak, engem azonban ki lehetett velük üldözni a koncertteremből: túlfűtött, giccses posztromantika, amely nem való egyébre, mint hogy hangszeres virtuózok a technikájukat fitogtassák általa. Megjelent Baráti Ysaÿe-lemeze, és megint csak ráébresztett a korábban fel nem ismert értékekre: a művekből áradó szenvedélyre, a monumentalitásra; arra, hogy e bachi ihletésű szonátákban ott rejlik a múlt századforduló barokkzene-szemléletének kulcsa. Mindenekfelett pedig: e zene sajátos, izgalmas modernségére, amely mellett korábban közönyösen mentem el. Erre is való egy nagy művész: hogy Kolumbuszként felfedező utakra vezesse a zenehallgatót, új világokat tárva fel előtte és téve vonzóvá számára.

    Baráti máskor is szívesen tesz felfedező kirándulásokat. Tavaly májusban, Enrico Pace társaságában adott szonátaestjén, Schumann és Schubert egy-egy ismertebb kompozíciója mellett megszólaltatta Richard Strauss ritkán hallható fiatalkori Esz-dúr szonátáját, sőt Josef Suk abszolút ritkaságnak számító Négy darab hegedűre és zongorára című kompozícióját is, idén áprilisban pedig egy hasonló kamaraesten előbb a brácsaművész Kim Kashkashiannal közösen adta elő Bohuslav Martinů Három madrigálját, majd a koncert végén Gabriel Fauré rendszerint kevés figyelemre méltatott c-moll zongoranégyesét játszotta Jean-Efflam Bavouzet, Kashkashian és Várdai István társaságában. Nemrég Korngold-lemeze kínált alkalmat számomra olyasféle újraértékeléshez, amilyent korábbi Paganini- és Ysaÿe-felvételei kapcsán már végrehajtottam. A befolyásos bécsi zenekritikus, Julius Korngold (1860–1945) fia, Alexander von Zemlinsky növendéke, a csodagyerekből Oscar-díjas amerikai filmzeneszerzővé vált Erich Wolfgang Korngold (1897–1957), bár pályája kezdetén tehetségéért Richard Strausstól Mahleren át Pucciniig a kor számos nagy zeneszerzője lelkesedett, sok mai zenehallgató szemében nem egyéb, mint a túlfűtött, leáldozó utóromantika jellegzetes képviselője, akinek zsúfolt harmóniavilágú zenéje inkább kordokumentum, mint élvezet forrása. Baráti most egy kései és egy korai mű: a D-dúr hegedűverseny (op. 35 – 1945) és a G-dúr szonáta (op. 6 – 1912) kapcsán, az Otto Tausk vezényelte Dél-holland Filharmonikus Zenekarral, illetve Farkas Gábor zongoraművésszel szövetkezve megmutatja, hogy Korngoldban is több az érték, eredetiség, szuggesztivitás, mint gondoltuk.

    A két műből egy szenvedélyekkel és vágyakkal teli, érzéki világ tárul a hallgató elé. Életmámor – ezzel az egyetlen szóval hozható közös nevezőre a Hegedűverseny három és a Szonáta négy tétele. Érdekes, hogy a két darab közti harminchárom esztendő nem termel ki lényeges stiláris különbségeket, ahol pedig eltérés mutatkozik a tizenöt és a negyvennyolc évesen komponált darab zenei nyelve között, ott a kamaszfejjel írt mű bizonyul modernebbnek. Vagyis a jelek szerint a gyermek Korngold – nem hiába volt csodagyermek – képes volt felnőtt módon gondolkodni és érezni, s e gondolatokat és érzéseket érett módon zenébe önteni. Wagner és Richard Strauss nyomdokain haladó, telített kromatikájú zene ez, izgalmas modulációkkal, váratlan harmóniaváltásokkal, nagy hangzásigénnyel (a szonáta is reprezentatív, szimfonikus hangzásvilágú) és virtuóz hangszerkezeléssel. Az alaphangulat még az Amerikában írt Hegedűversenyben is egy búcsúzó európai világé – a bécsi századfordulóé, amelyben a kamasz Korngold eszmélt. Ennek levegőjét kívánja a két mű még egyszer, mélyen beszívni és kilehelni, egy búcsúzó aranykor alkonyfénnyel teli hangulatában. Túláradó lelkesedés, rezignáció és nosztalgia keveredik a két darab hangütéseiben. Ha valaki zenei látleletre vágyik a hanyatló monarchiáról és arról, hogyan tekint vissza rá évtizedekkel később valaki, aki a boldog békeidők végnapjaiban nevelkedett, hallgassa e két kivételes szépségű művet! Baráti hegedűjátéka a két darabból minden értéket felszínre hoz: gazdag hang, virtuozitás, lendület, szenvedély, a kifejezésmód biztonsága – mindez mindkét kompozíció előadását jellemzi. Farkas Gábor szuverén, méltó partner, akivel együtt a concertáló kamarazene ideálját valósítják meg, az Otto Tausk vezényelte Dél-holland Filharmonikusok kulturált, igényes játékát hallgatva pedig ismét rácsodálkozhatunk arra, milyen sok remek szimfonikus együttese van Európának – olyanok is, amelyekről mifelénk nemigen hall a közönség.

     

     

    xxxxx

     

    http://www.korngold-society.org/CDs.html, köztük a fenti, alig fél éve piacra került felvétel is, amelyet lejjebb (az 1584 alatt) egy másik, a Daniel Hope-féle, kicsit korábbi lemezzel együtt értékelt egy másik recenzens.

     

    A lemezt a Spotify előfizetői is meghallgathatják

     

     

  19. 1599 19:06 2015.06.02
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Korábban már többször volt beharangozója a május 29-i kamaraestnek, amelyt a MOM Színháztermében rendeztek Baráti Kristóf nevével fémjelezve. A közreműködő zenekar, a Bánfalvi Béla irányította Új Magyar Kamarazenekar már többször szerepelt a teremben, Kristóffal is, a kissé tompa hangzást megszoktuk, a szellőző változatlanul zavarta a halkabb részeket, a másfél éves hallgató nem mindig hallgatott, de a telt házat semmi sem zavarta különösen: óriási volt az érdeklődés és a siker.

    Az ilyen fellépők vonzzák a közönséget, még ha a műsor a repertoárjuk sokszor játszott darabjaikból állt is. Egy vagy több zenemű, többféle előadás, akárhányszor is játsszák, még ugyanazok is: az E-dúr hegedűverseny Bachtól (BWV 1042), és a fiatal Mendelssohn sziporkázóan szellemes d-moll hegedűversenye Barátival - együtt is vagy 17-20 alkalommal biztosan eljátszották már itthon és külföldön, és magam is talán hat alkalommal hallottam tőlük, mindig sziporkázóan, főleg a másodikat, és ott vannak még a más zenekarokkal való előadások. A Bach-versenymű zenekarából szólamonkénti egy-egy vonós hiányzott, és a csembalista is, így kissé vékony volt a 12 vonós hangzása, de a szólista mindkét darabban uralta a koncertet, és most is kiemelkedő volt a basszusok meghatározó együttműködése vele. A Mendelssohn-darab újabb és újabb arcát ismertem meg, a lassú részek elbűvöltek, a virtuóz menetek magukkal ragadtak mindenkit. A Holberg-szvit nagyszerű darab, de a két köztes mű, főleg a Elgar-szerenád nem ragadta meg annyira a hallgatókat. A szólistától kitapsolt ráadások most is megmutatták Baráti finom és markáns Bach-értelmezését, hiszen az ilyen célra már sokszor választott d-moll partitabeli sarabanda és corrente tétel során is áhítattal és ámulattal figyeltük élvezetes játékát. 

     

    Jól kezdődött a zenei hétvége, mert másnap egy nagyszerű C.Ph. E. Bach oratórium gyönyörködtetett a BMC-ben, míg a vasárnapi Várdai-Frankl kettős varázslatos játékáról máshol már beszámoltam. A BAHtrek kimutatásába is jól illene a májusi 10 kiemelt koncert meghallgatása, benne hat hangverseny BK-val és társaival... :-)  Köszönhetően a ritkán előforduló öt teljes hétvégével egy hónapban.

  20. 1598 11:10 2015.06.02
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A voronyezsi Filharmónia épülete lefedte a szöveget, így megismétlem: ebben a teremben fog játszani június 13-án két kiváló magyar muzsikus, Fenyő László és Baráti Kristóf, a június 3. és 14. közötti Platonov Nemzetközi Művészeti Fesztiválon:

     

    http://en.platonovfest.com/voronezh

     

    A képzőművészet és a színház is megjelenik a zene mellett az évente, és idén 5. alkalommal megrendezendő eseménysorozaton. A névadó a helyi illetékességű író, Andrei Platonov, akiről a link szintén többet közöl. 

    A kettősversenyt öt évvel ezelőtt hallottam itthon velük, a Stravinszkij-hegedűversenyt még nem, és talán BK sem játszotta még.

     

    További kb. 1200 km ÉNy-ra,

     

    és 2015. június 14-én már Szentpétervár vár Kristófra, ahol egy rendkívüli koncerten lép fel a Gergiev irányította Marinszkij Zenekarral a Marinszkij Színházban. Itt is egy csellista (Lynn Harrell) a másik szólista, aki a Dvorzsák-csellóversenyt és a Csajkovszkij D-dúr v4-es lassú tételéből csellóra és zenekarra átírt ismert Andante cantabilét játssza, közte pedig a Csajkovszkij-hegedűverseny hangzik el.

     

    http://www.mariinsky.ru/en/playbill/playbill/2015/6/14/2_2100/

     

    A koncert rendkívülisége soronkívüliséget is jelent, mert mostanra érett meg az a januári elismerés, amit Kristóf szerzett a New Yorki fellépésével egyidőben ott szereplő zenekar karmesterétől. Ennél méltóbb kifejezése nem is lehet a dolognak!

     

     

     

     

    A 232. évadját ünneplő, 1625 személyt befogadó színházról bővebben a weben:

    http://www.mariinsky.ru/en/about/history_theatre/mariinsky_theatre/

     

    xxxxx

     

    Június 20-án pedig megint itthon hallhatjuk Kristófot, az 5. születésnapját ünneplő Anima Musicae Kamarazenekar díszhangversenyén az Óbudai Társaskörben. A választékos műsorban Camille Saint-Saëns Bevezetés és rondo capricciosójának szólóját játssza.


    Érdemes jó előre jegyet foglalni!

Kiemelt cikkeink

Béres Attila: "Kicsit olyan ez is, mint a foci"

Mit keres a szegedi Dóm téren egy ezer négyzetméteres jégpálya? Többek között erről is kérdeztük Béres Attila rendezőt.

Egy falatnyi flamenco?

Aki a FlamenCorazonArte Táncszínház előadása kapcsán a spanyol gasztronómia falatkáira gondol, az nem jár messze a valóságtól.

Márta István: "Nem lehet karót nyelve fesztivált csinálni"

Augusztus végén távozik a Zsolnay Negyed éléről, mégsem szakad el teljesen Pécstől Márta István. INTERJÚ

Az electro-jazz úttörői az Alba Regia Feszten

Robert Wilson (forrás: Jersy Arts)

A francia csapat augusztus 3-án varázsolja el a nagyérdeműt Székesfehérváron.

Misty Copeland tánctörténelmet írt

Először van fekete bőrű első táncosnője az Egyesült Államok első számú balett-társulatának, az American Ballett Theatre-nek.

Tokiói erotika Bécsben

Swinger klubokban, happening és couple kissa bárokban valamint privát szexpartikon készültek Pawel Jaszczuk felkavaró felvételei.

Halas Dóra: "Frissíteni kell a módszertant"

Az EUROPA CANTAT július 24-től egy héten át kínál különböző programokat. Halas Dóra zenei irodavezetővel beszélgettünk. INTERJÚ

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG