Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá.
Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet.
A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható.
Új hozzászólás   Új téma


  1. 1573 15:47 2015.04.24

    A második kritika is megjelent Kristóf berlini fellépéséről, de ez nekem szólt, mert elfordítottam/elferdítettem valamit az alábbi beszámolórészlet végéről. Javítom, de előtte örömmel jegyzem meg, hogy úgy látszik, rajtam kívül más is olvassa e blogszerű témát :), még akkor is, ha az illető nem regisztrált a fórumra. Valahogy elérte a postafiókomat (tokmindegy@index.hu), mert ha hegedű, akkor hegedűtok vagy az eszem tokja is lehet, nekem tokmindegy.

    Fáradt lehettem a fordítás vége felé, és figyelmetlen, holott a kritikus éppen akkor is Kristóf elevenségét, figyelmességét dícsérte, amikor a zenekar fékezőerejét hangsúlyozta... Helyesen tehát, az előzőek értelmében is:

     

    "Auch im Finale zügelt die Strenge des Orchesters die hörbaren Mühen des Solisten, etwa beim ersten Thema, so dass er schnell wieder zu seinem kraftvollen Gesang findet."

     

    A zenekar súlyossága a fináléban is olyannyira fékezte a szólista érezhető igyekezetét, például az első témában,  hogy megint hamar visszatalált erőteljes hangjára.


    Köszönettel, és most ajánlok az illetőnek is egy másik Bruch-darabot 1880-ból, a szintén hegedűversenynek tartott, és Sarasatének ajánlott Skót fantáziát, amit érdemes meghallgatni! A hárfa is kiemelkedő szerepet kapott e szép romantikus, népi ihletésű műben. Kristófnak való darab, vezényelhet is benne :-) A szólista kb. 70 éves lehet e felvételen. 

    https://www.youtube.com/watch?v=CMU-gz876Sk   (A koncert a párizsi Champs Elysees Színházban volt)


    xxxxx


    Baráti Kristóf és a Bánfalvi Béla vezette Új Magyar Kamarazenekar ma és holnap Veszprémben és Székesfehérvárott lép fel ugyanazzal a szép műsorral:

    http://filharmonia.hu/program/uj-magyar-kamarazenekar/

     

     

    A mai a volt Séd moziból átalakított Hangvillában (Diapason :) lesz

     

    Ez pedig a székesfehérvári Vörösmarty Színház

     

     

     

     

  2. 1572 21:37 2015.04.23
    -
     
    -1

    Megjelent az első kritika a lejjebb többször említett berlini koncertekről, ahol Baráti Kristóf Max Bruch (1838-1920) I. hegedűversenyét játszotta a Marek Janowski dirigálta Rádió-Szimfonikusokkal (RSB).
    https://stagescreen.wordpress.com/2015/04/22/musikalische-vulkanologie/

    Sascha Krieger a karmester fényképe fölött számol be a hegedűversenyről, majd a szünet utáni Bruckner-VI. kerül szóba, és a beszámoló címe is erre vonatkozik (Egy vulkán belsejében).

    Az első rész lényegét lefordítom: "Max Bruch minden bizonnyal csak egy lábjegyzet lenne a zenetörténetben, ha nem írta volna meg az I. (g-moll) hegedűversenyét, hiszen manapság szinte csak ez jut az eszünkbe vele kapcsolatban. Ez a műve csupán egy mellékterméke az oratórium- és szimfóniaszerzőnek, habár főműveit éppen úgy elfelejtették, mint a másik két hegedűversenyét. Ami tehát megmaradt: az I. hegedűverseny, a maga táncos energiával és dallamossággal ötvözött romantikus felütésével, a kissé keleties hangulatú témáival, amelynek varázsa alól kevés rangos hegedűs tud szabadulni. Baráti Kristóf is bensőségesen merül el a Bruch-melodikában, amely soha, még egyetlen pillanatra sem jelez mást, mint egy romantikus mű lényegét. Baráti játéka erőteljes, de éneklő is, vonókezelése energikus és feszes, hangja kerek, telt, néha túlságosan is izmos. Túlzás nélkül keresi a romantikus pátoszt. Játéka nem válik partalanná, sőt: minden ütemben kifejező. A Marek Janowski vezényelte RSB pedig egy egységes, telt és erőteljes zenekari hangzással járul hozzá, messzemenően a kiséretre szorítkozva, miáltal a műnek egy váratlan drámaiságot kölcsönöztek, amire aztán a szólista szívesen reagált. A hegedűszóló kiemelkedő volt, különösen az adagióban, néha majdnem édeskéssé és érzelgőssé váló, de Janowskiék dús hangzása ezt minden esetben visszafogta. A fináléban is a zenekar ereje ellensúlyozta a szólista érezhető fáradását, például az első témánál, és ezzel hamar visszatalált az erőteljes hagjára. Janowski még megpróbált valamilyen újdonságot a műbe csempészni, de sikertelenül. Azt sem tudta teljesen érvényesíteni, hogy drámai kézmozdulataival ellensúlyozza Baráti romantikus lágyságát.

     

    xxxxx

     

    Bruch több mint száz művet írt, amelyeknek csak kis része kamara vagy zenekari alkotás, és valóban a kórusok, dalok, oratóriumok dominálnak, a több dalt és kórust is tartalmazó opuszok miatt közel 150 ilyen szerzeménye van. Az egyműves szerzőséghez azért hozzáteszem: az 5-tételes, népzenei gyökerű Skót fantázia kiváló és nem is ritkán hallható hegedűs darab, míg a Kol Nidrei című adagiója pl. május 3-án is felhangzik a Debreceni Kodály Filharmonikusok és Várdai István MÜPA-beli koncertjén. A további műsor is szenzációs!

    https://www.youtube.com/watch?v=u7cNznH0GhI

    https://www.mupa.hu/program/vardai-istvan-es-a-kodaly-filharmonikusok-debrecen-2015-05-03_19-30-bbnh

  3. 1571 19:04 2015.04.21

    Véletlenül itt is a Berlini Radió Szimfonikus Zenekara játszik.

  4. 1570 18:56 2015.04.21
    -
     
    -1

    Ma este ismétlik meg az RSB vasárnapi koncertjét a berlini Konzerthaus nagytermében. Az előadás ma is teltházas lesz, mert már csak 45 szabad hely van az 1500 személyes nagyteremben. A jegyek 20 és 59 Euró közöttiek :-) Emlékeztetőül: Bruch hegedűversenyének szólóját játssza a Kristóf. Figyelem valamelyikről a kritikát.

     

    Egy korábbi előadás: https://www.youtube.com/watch?v=sCNHM7TCcPs (Menuhin 45, Fricsay 47 éves) 

     

    Éppen holnap lesz Menuhin születésének évfordulója. 

     

     

     

     

  5. 1569 09:30 2015.04.20
    -
     
    -1

    Tegnap este telt házzal zajlott az RSB hangversenye, amelyen Baráti Kristóf Max Bruch 1. hegedűversenyét játszotta. A karmester Marek Janowski volt. A koncertet holnap megismétlik ugyanott, a berlini Konzerthaus nagytermében. A rádióközvetítés: április 26-án lesz, a Deutschlandradio Kultur 20:03-tól kezdődően.

    Az említett radió részletes ismertetője a tárgybani hangversenyekről: http://www.deutschlandradiokultur.de/abendprogramm-rsb-28-04.media.63bd93c18143ae46f7026d11f394402b.pdf

     

    És természetesen nem csupán Kristóf a magyar, hiszen a zenekar tagjai közt olvasható az idén 33 éves szólókürtös Ember Dániel és a kevéssel fiatalabb 2.-harsonás Vörös József neve.

  6. 1568 20:13 2015.04.19
    -
     
    -1

     

    A portál friss kiadásában Baráti Kristóf és vendégei április 8-i  kamaraestjéről olvashatunk dícsérő sorokat.

     

    http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=3&p=9&n=15115

     

  7. 1567 12:26 2015.04.17
    -
     
    -1

    LIX. évfolyam, 16. szám, 2015. április 17.

     

     

     


    FÜR KENNER UND LIEBHABER
     
     
     
      
     
     

    (Baráti Kristóf, Kim Kashkashian, Várdai István, Jean-Efflam Bavouzet – 2015. április 8. Művészetek Palotája)



    A passzív zenehallgatás korában, amikor a közönség a produkciót jórészt szórakoztató látványosságnak tekintve látogat el egy-egy hangversenyre, azzal a kevéssé titkolt igénnyel, hogy elbűvöljék, már a puszta tervek szintjén is rendkívül fontosnak tűnik minden olyan kezdeményezés, amely a zene kommunikációs eszköz mivoltát, nyelvszerűségét hangsúlyozza. Az ilyesmi, persze, nem szükségképpen jelent végeérhetetlen szakmai workshopokat, pedagógiai akcióterveket és hosszú távú megtérülési mutatók elemzésének eredményeképpen bevezetett iskolai programokat. Noha ezek az intézkedések is rendkívül jelentősek lehetnek, a kívánt hatást nemegyszer biztosabban éri el egy gondosan megtervezett koncert, ami a zene pillanatnyi formálódásának, az ötletek folyamatos cseréjének, a hangzó struktúrák jelen idejű felismerésének és követésének élményét nyújtja a hallgatók számára. Azt a benyomást kelti, hogy – a XVIII. századi terminológiával némileg ellentétes módon, amely inkább a hozzáértők és a képzett műkedvelők esztétikai közelítésmódja közti különbségeket hangsúlyozta – az ember egyszerre lehet Kenner és Liebhaber, sőt a zene lényegének átéléséhez, megtapasztalásához valójában kell is, hogy mindkettő legyen.

    A kamarazeneestek valószínűleg eltúlozhatatlan jelentősége éppen ebben rejlik, abban a tényben, hogy a zenekari és szólóestekkel ellentétben, amelyek formájukból fakadóan viszonylag könnyen kimerevíthetők, a márkanevekkel és sztárkultusszal operáló kulturális marketingkampányok elvárásaihoz szabhatók, a kamaramuzsika mindig esendő, mindig kiszámíthatatlan. E sajátos vonásánál fogva pedig azon túl, hogy hozzáértést igényel a közönség részéről, az együttműködés energiájának átélése révén hozzáértést is generál. Különösképpen akkor, ha olyan zenészek diskurzusaként valósul meg, akik nem egy ismert együttes, egy letisztult brand képviselőiként, hanem valóban a kommunikáció pillanatnyi erejének engedelmeskedve lépnek pódiumra, ahogyan ez április 8-án a Művészetek Palotájában történt Baráti Kristóf és vendégeinek hangversenyén.

    Igaz, a házigazda személye köré szerveződő koncepció nem minősült éppenséggel szerencsés elképzelésnek, mivel a húzónév kevéssé artisztikus funkciójának árnyát vetette egy olyan produkcióra, amelynek lényege éppen az egyenrangú partneri viszonyban rejlett. Ez azonban szerencsére csak az első műsorszám értelmezésével összefüggésben vetett fel problémákat: Bach d-moll partitája (BWV 1004) kétségkívül szépen szólt ugyan, már csak azért is, mert gyakorlatilag lehetetlen egy Bach-művet úgy előadni, hogy jelentősége át ne ragyogjon a megvalósítás esetlegességein, Baráti interpretációja azonban mégsem volt igazán életteli. Csaknem teljesen szerkezeti markerek nélkül játszott ugyanis, váratlan készséggel váltva a fényes vonalakat pasztellszerűen könnyed, megfoghatatlanul pontos frázisokkal, arabeszkekre emlékeztető hangfürtökkel, de nem hagyva elegendő időt a bennük rejlő zenei logika kibontakozása számára. Hangsúlyai nem voltak eléggé markánsak ahhoz, hogy kijelöljék a dallami fordulatok, élénken artikulált gesztusok harmóniai bázisait, és nem sokat törődött a kétrészes forma tiszta, a tonika-domináns-viszony vonzástörvényeinek strukturális disszonanciájára alapozott egyszerűségével sem. Úgy hegedült, mintha a tánctételek sorát csak bevezetésnek szánná az utolsó tétel, a chaconne előtt, jóllehet annak hömpölygő, beláthatatlanul sokrétű és változatos önismétlésen alapuló szerkezete is tematikus karakterekre és technikai bravúrokra bomlott a keze alatt.

    Az inkább csak a koncepció illusztrációjának szerepét játszó kompozíció után azonban tökéletes kamarazenei élményben lehetett része a Bartók Terem közönségének. Baráti nemcsak a szólamát elevenen lélegző, precíz és elegáns muzikalitással megformáló Várdai Istvánnal elegyedett élénk párbeszédbe Beethoven Geister-triójában (D-dúr, op. 70, no. 1), hanem Jean-Efflam Bavouzet lendületes, a mű groteszk motívumait fátyolosan fojtott színekkel és vibráló fürgeséggel kiemelő, ugyanakkor a formai kontúrokat markánsan megrajzoló előadásmódjával is. Martinů Három madrigáljában (H. 313) a Barátival szellemes és értő diskurzust folytató Kim Kashkashian utánozhatatlan, bársonyosan gyönyörű brácsahangja biztosította a rácsodálkozás élményét, majd a négy művész a Fauré-zongoranégyes (c-moll, op. 15. no. 1.) korántsem tökéletesen kidolgozott, de annál dinamikusabb és átélhetőbb előadásában mutatta meg a kamarazene invenciógazdag rögzíthetetlenségének, megkomponált, mégis állandó válaszreakciókat igénylő szerkezeti logikájának befogadókból résztvevőket faragó, pótolhatatlan értékét.

  8. 1566 09:07 2015.04.14
    -
     
    -1

    credit: Sebastian Runge

    A Konzerthaus Berlinben, előtte Schiller emlékműve

     

    Néhány nappal Kristóf berlini koncertjei előtt körbejártam a helyszínt és a programot.

    2015. április 19-én és 21-én két óriási művel, a viharos szépség jegyében (Bruch op. 26-os, g-moll hegedűversenye és Bruckner VI., A-dúr szimfóniája) rendezi a Berlini Konzerthaus a Berlini Rádió Szimfónikus Zenekarának (RSB) koncertjeit (a karmester: Marek Janowski). Baráti még nem játszotta ezt a művet, viszont a zenekarral és Janowskival már fellépett.

    Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin

     

    A programot már javában hírdetik és szépen fogynak a 20 és 59 Euró közti jegyek:

    http://www.freundederkuenste.de/empfehlung/konzert-jazz-und-klassik/auffuehrungen/konzert-werke-von-bruch-und-bruckner-mit-dem-rsb-und-geiger-kristof-barati-goldstuecke-der-romantik-in-berlin.html

     

    Janowski részletes ismertetője: http://www.rsb-online.de/content/orchestra/kuenstlerischer-leiter/index_eng.html

    Kristófé itt is hiányos: http://www.rsb-online.de/content/concerts/soloists-1415/violin/kristf-barti/index_eng.html 

     

    A Konzerthaus 1500 személyes nagyterme csodálatos!

    Großer Saal

     

    Az épület jövőre lesz 240 éves, és a korábbi - főleg - színházi funkciót mára már a zene vette át. A nagyterem mellett két kisebb és egy zeneklub is van benne. 

    Története és további képek innen: http://www.konzerthaus.de/konzerthaus-berlin/haus

     

                                      2006 májusában a hangok jegyében rendeztek szoborkiállítást a téren...

     

     

  9. 1565 10:33 2015.04.13
    -
     
    -1

    2015. április 14-én a Marseille-i egyetemen lép fel a Baráti Kristóf-Farkas Gábor kettős, ismert mépszerű művekkel (Bartók 2. rapszódiája, a Dohnányi-szonáta, Schumann op. 105-ös a-moll szonátája és a Bevezetés és Rondo capriccioso Saint-Saens-tól).

    A pontos helyszín az AMU (Université de Aix-Marseille) Orvosi Fakultásának Auditoriuma. Az egyetem talán a legfiatalabb az ilyen francia intézmények között, de csak azért mert a 2012. január 1-i felavatása három korábbi neves egyetem egyesítését jelentette. A közel 75 ezer hallgató egyhetede külföldi és ilyen arányú az orvostanhallgatók száma is. Az orvosi fakultás főépülete közel 60 éves, a XX. századi építészeti örökség kiemelkedő alkotása, 1200 személyre méretezett, kitűnő akusztikájú auditoriumát komolyzenei eseményekre is használják.

    FACULTÉ DE MÉDECINE / BIBLIOTHÈQUE UNIVERSITAIRE

     

     

     

  10. 1564 18:40 2015.04.10
    -
     
    -1

    Ebben a fórumtémában külön megjelölöm azt a tegnapi hírt, amely az 1554. bejegyzés alatti bejenetéshez kapcsolódik: http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/a_jovo_vilagsztarjai_a_kaposfesten 

     

    És akkor a hivatkozott hír és A Költészet Napja kapcsán egy (JA)-vers, Haarlemben is olvashatóan :-)

     

     

    THOMAS MANN ÜDVÖZLÉSE

    Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
    és el is jutott a nyugalmas ágyig
    még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” -
    (igy nem szökik rá hirtelen az éj)
    s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
    tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
    a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
    igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
    Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
    mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
    s együtt vagyunk veled mindannyian,
    kinek emberhez méltó gondja van.
    Te jól tudod, a költő sose lódit:
    az igazat mondd, ne csak a valódit,
    a fényt, amelytől világlik agyunk,
    hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
    Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
    hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
    Párnás szavadon át nem üt a zaj -
    mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
    emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
    Most temettük el szegény Kosztolányit
    s az emberségen, mint rajta a rák,
    nem egy szörny-állam iszonyata rág
    s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
    honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
    fő-e uj méreg, mely közénk hatol -
    meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...
    Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
    de mi férfiak férfiak maradjunk
    és nők a nők - szabadok, kedvesek
    - s mind ember, mert az egyre kevesebb...
    Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
    Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
    néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
    fehérek közt egy európait.

     

    /1937 eleje/

     

     

    E vers alapján egy másik, a másik fiatal óriástól:

     

     

    Ének a halálról

     

    (Kosztolányi Dezső temetésén)

    A sír felett szitál az őszi köd,
    korán van még és íme este lett.
    Sötét egünkre lassan színezüst
    koszorút fon a súlyos fáklyafüst

    s felrebbenő madár fenn sírdogál!
    A lélek oly ijedt és lebbenő,
    akár a hűs, könnyűszárnyu felleg,
    melyre forró csillagok lehelnek.

    A test pihen vermében hallgatag,
    rögök nyugalmas sorsát éli lenn,
    szétoszlik, szomjas gyökér felissza
    s zöld lobogással tér újra vissza,

    törvény szerint! s oly szörnyű, szörnyű így,
    mi egy világ volt, kétfelé kering!
    vagy bölcs talán? a holttest tudja itt.
    Őrizd Uram, a lélek útjait.

     

    /Radnóti Miklós, 1936. november/

     

  11. 1563 14:22 2015.04.10

    Ahogy lejjebb írtam, jönnek a szakmai(bb) vélemények az április 8-i baráti vendégségről:

     

    http://playliszt.reblog.hu/tulmeretezett-vendegseg (kitűnőek a fényképek)

    Baráti Kristóf. Jean Efflam Bavouzet és Várdai István

     

    Kár, hogy a készítője nem egy ilyen beszámolót írót megillető helyen ült, mondjuk a 6 és 15 sor között középtájt, mert valóban csökken az intimítás a II. emeleti erkélyen. Eleinte nem is árultak jegyeket bizonyos szektorokba, de éppen a fokozott érdeklődés miatt nyítottak meg közben ilyen harmadrangú területeket. Társaságunk a hatodik sor közepén ült, és kifogástalan volt az élmény, valóban mintha templomban lettünk volna e mennyei játék hallatán. Sajnos az ajánlott BMC kicsi egy ilyen eseményhez, és voltam olyan ZAK-koncerten, ahol már az oldalerkély 2. sorában is hiányos volt a hangzásbeli élmény , nem beszélve a hiányos látásról. Képzeljük persze el a Carnegie Hall nagytermét, ahol több mint 2800 fő nem egyszer mindössze egy kamarázó páros miatt tölti meg a széksorokat, és nem is biztos, hogy ekkora művészek miatt. Tavaly decemberben A-S Mutter és Lambert Orkis, idén Joshua Bell és partnere október végén. (Fog ott még a Kristóf is játszani nemsokára! :)

    Talán az Erkel vagy az Operaház is jó helyszín itthon.

    Tudok olyan hasonló koncertekről, ahol Martha Argerich és (különböző) barátai hosszú évek óta rendeznek ilyeneket, némelyikről lemezt is kiadtak (http://www.megaron.gr/default.asp?pid=5&la=2&evID=789).

    Három éve pl. három egymás utáni napon három alkalommal töltött meg az athéni közönség egy MÜPA-nál nagyobb, 1961 személyt befogadó termet (Christos Lambrakis Hall a Megaron Központban) a kedvükért, bár ott 7 barát és egy kamarazenekar szerepelt Martha Argerich mellett:

    https://www.youtube.com/watch?v=gUI5Iz3-7Bw

    http://www.last.fm/event/3210278+Martha+Argerich+-+Friends  

    http://www.megaron.gr/default.asp?pid=5&la=2&evID=789

     

     

    xxxxx

     

    Az alábbi blogger már jobb helyen ült, és alapvetően ő is a koncert nagyszerűségét emelte ki:

    http://ballade.exblog.jp/

  12. 1562 09:22 2015.04.10
    -
     
    -1

    Most egy olyan koncertről kaptam hírt, amire sajnos nem tudtam elmenni a vírus-ok miatt, bár terveztem nagyon. Március 30-án a szolnoki megyeháza volt a helyszín (ld. az 1551 és az 1556 alatt!) annak a nagyszabású koncertprogramnak a jegyében, ahol Baráti Kristóf a Bach-versennyel sokszor szerepelt az utóbbi időben, a Mozart-hegedűversennyel pedig május elsején Pécsett fog fellépni. Ezen repertoárdarabok közül a BWV 1041-est már sokszor hallottam tőle, és több zenekarral, így örömmel hallgattam a szolnoki hangverseny felvételét a helyi Kultúrkorzó tegnapelőtti adásában:

    http://www.szolnoktv.hu/musorok/kulturkorzo/?article_hid=32721&viewprogram_period=second

     

    A kb. 28 perces anyag első részében Kristóffal beszélgetnek, amiben megismerhetjük az utóbbi időben számos fórumon is megismert gondolatai mellett a még nem ismerteket, mind-mind az egyre magasabbra törő művész alaposan kiérlelt elképzeléseit feladatáról, terveiről stb. Alatta pedig a máshol nem meghallgatható koncertről a közel negyedórás Bach-versenymű, amelyben a lehetséges karmesteri munka hatása is érezhető az idén 50 éves fiatalos helyi zenekar szép hangzásában.

    A kultúrkorzózás második részében Király György, egy helyi fiatal festő az interjúalany, és közben még egy darabig megy az előző zene, aláfestésként, és egy külön elemzés tárgya lehetne, miként kapcsolódik Kristóf játékához a képzőművészet...

  13. 1561 18:40 2015.04.09
    -
     
    -1

    Óriási élmény volt a tegnapi koncert, amelyen Baráti Kristóf és vendégei nyújtottak óriásit a hallgatóknak. Bizonyára lesz zenekritika is, így csak a magam amatőr módján írom, hogy a Bach-partita előadása szinte felülmúlhatatlan volt (ennél tökéletesebben még sohasem hallottam, még a Kristóftól sem), a Beethoven-trióban a két ismert hazai művész zongorista társában (Jean-Efflam Bevouzet) egy finomkezű, érzékenyen kamarapartnert ismertem meg, hiszen előtte csak egy 2009. évi beugrásában hallottam a BFZ-vel Prokofjev 2. zongoraversenyében, majd a hegedűhöz ritkán párosított vonóshangszer megszólaltatója (a brácsista 52-es Kim Kashkashian) bizonyította, mit jelent az egymásra figyelés ezen a fokon, végül a teljes társaság egy hangulatos négyessel koronázta meg az estét. Ráadásul az utóbbi zárótételének egy részével köszönték meg a fergeteges tapsot, ovációt.

    Az alázatos hangadó persze a hegedűs volt - gratulálok az ötlethez, a teljesítményért :) Elégedett voltam.

    A taps felhangzott már a trió első tétele után is, de ez máshol is előfordul, az eggyel lejjebb ajánlott felvételen is, velejárójaként a kevéssé tájékozott közönség spontán lelkesedésének. Aránylag sok volt a fiatal a teltházas előadáson, ami szintén örömteli, jelezve, ezek a művészek vonzzák a hallgatókat, és ez a hangverseny is növelte a vonzerőt, főleg a két magyar óriás irányába, hiszen őket itthon is egyre többször hallhatjuk, együtt is - megalapozott barátságuk okán is.

    A "baráti társaság" így lett nemzetközi vendéglátás, ami előre garantálta a fokozott érdeklődést, amit növelt a magyar zenészek utóbbi években elismerése versenygyőzelemben, szakmai díjakban. Utóbbiak közül a rendező színvonalas koncertismertetőjében kimaradt Várdai István friss Liszt-díja, de a jóval korábbi genfi versenygyőzelme stb. is. Ez persze mellékes, és csak azért említem, mert egyébként értékes gondolataikkal vezette be a MÜPA-tájékoztató a koncertet.

     

    Utóbbiból idézek, mert ugyan volt előzetes rádiós és pódiumbeszélgetés, egyiket sem hallgattam meg, viszont e fórumon idézendőnek tartom a talán érezhető cél érdekében: együtt látni a lassan mások számára is a világ legjobb hegedűsének tartott Baráti Kristóf pályájának állomásait, a róla alkotott elérhető véleményeket, ezáltal még közelebb jutva az általa is hangoztatott lényeghez: az alkotók zenei gondolatainak élvezetéhez, mind elmélyültebb megértéséhez. Baráti önmagával szemben is kritikus művész - talán most sem volt teljesen elégedett, de mindezzel együtt mindig újabb és újabb lépcsőfokon tatálkozhatunk vele ezen a kivételes művészi pályán....

     

    Az említett műsorfüzetből idézek, mert gondolataik megvalósítása érezhető volt a nagyszerű előadáson is. Az ajánló készítője, a beszélgetőpartner Hollós Máté volt. Néhol rövidítem a szöveget.

     

     

    Baráti Kristóf: "A zene és a zeneszerző szolgálata hamar megteremti a közös nevezőt. Várdai Istvánnal és Várjon Dénessel, mint Körner Tamás impresszált művészei, vetettük fel neki a kamarahangversenyek fájó hiányát. Úgy éreztük, a MÜPA e műfajnak is rangot adhat, és örömmel látom, hogy falai közt mindinkább gyökeret ver  a kamarazene." A húzóerőként is választott két külföldi társ ismert itthon, és bár eddig nem kifejezetten zenész barátok voltak, az első együttes fellépésemmel egymásra találhatunk, és legközelebb már barátként hirdethetjük egymást.

    Kiválasztásukkal "arra törekedtem, hogy olyan egyéniségeket találjak, akiknek közös pódiumra hozása érdekeset nyújthat, semmint hogy egymással mindenben egyetértő muzsikusok sima együttzenélését szervezzük meg. Persze az egyetértés is lehet inspiráló:" pl. Várdai Istvánnal szó nélkül is tudjuk a próbán, mit gondol a másik, még ha valamiben nem is értünk egyet, pl. tempókban, apróbb zenei megoldásokban és értelmezésben, és ez a többi partnerre is érvényes, hiszen mindhárman hangszerük virtuózai, akik viszont itt nem magukat helyezik előtérbe, hanem - közös nevezőként - a zene és a zeneszerzőt akarják szolgálni.

    A műsorral kapcsolatban: kiegyenlítettségre törekedtünk, és bár én vagyok a "gravitációs pont", a többiek jelentős darabokban két-két alkalommal játszanak. A Beethoven-triót már játszottuk a Tavaszi Fesztiválon, ahol Várjon Dénes volt a zongorista, viszont a z4-est nem ismertem.

     

    Privát véleményem, hogy a Baráti-Várjon-Várdai hármas (BAVÁR-trió :) rövid időn belül rendszeres fellépője lesz koncerteknek, fesztiváloknak és meghatározói ezen, általam legértékesebbnek tartott kamarazenei műfajnak - nemzetközi vonatkozásban is.


    Hollós Máté azon kérdésére, hogy a csúcson érzi-e magát: "Egy művésznek mindig fontos kérdés, hogy a külvilág lelkesedő vagy bíráló véleményétől függetlenül önmaga mit szeretne mutatni. Szakmai céljaim változatlanok:" ... jelentős külföldi zenészekkel és zenekarokkal játszani, ami nálam a művészi fejlődés legfelső foka. Nem a díjak, az elismerő kritikák mentén értékelem a pályámat.

    HM: De ugye a belső siker érzete nem marad el külső sikereid tapasztalatától?

    Ezen a téren a legkevesebbet változik egy művész. Nem egy mű eljátszása a cél: a művészi munka igazán ott csak elkezdődik. Az előadás után merülnek fel a kérdések: csakugyan úgy érdemes-e játszani a darabot, az-e az értelme, azok-e a legmegfeleleőbb tempók, vagyis sokkal inkább analitikusan kell nézni az előadást, mintsem jóllakott tekintettel (sic!) vonulni az öltözőbe.


    Szinte mindig osztatlan öltözői gratulációim során magam is tapasztaltam ezen előadói attitűdőt, a "soha-meg-nem elégedés"-t, vagyis az állandó teljesebbé törekvést, miként Babits írta első könyve bevezetéseként - hitvallásként. Még szerencse, hogy teljes mélységében nem tudok egy interpretációt értékelni... Erre vonatkozik a következő kérdés is az interjúban.


    HM: "Mennyire változik felfogásod művekről, stílusokról? Hogyan viszonyulsz korábbi teljesítményeidhez? A magával hamar elégedetlenné váló, mindig más szellemű/hangulatú interpretáció felé rugaszkodó művész típusához tartozol-e?"

    BK: "Mindig minden változik, így a zenészben is az idők, a karakterek koncepciója. Talán a szólóművek szabadságában érzem leginkább a spontaneitás szükségességét, különösen a gyakorta előadottakban, mint a ma esti partita. Hangversenyről hangversenyre folyamatosan alakul bennem, ha nem is alakul át gyökeresen. Amőbaszerűen változnak az időzítések, a hangerők, az ismétlések értelmezése, hogy másodjára esetleg épp az ellenkezőjét játsszam annak, amit elsőre. Ezek néha a pódiumon születnek meg. Fontos, hogy ne konzervételt tálaljunk a közönségnek. A betonbiztos koncepciókra a művész is hamar ráun, s a publikum is is túlságosan kiszámítottnak fogja érezni. Szeretek még a próbához képest is nyitva hagyni kisebb különbségeket. Ezektől válik élővé a zene.

    HM: Ezek szerint nem azoknak a művészeknek a sorába tartozol, akik túlontúl kritikusak elm últ produkcióikkal, akik irtóznak meghallgatni korábbi lemezeiket?

    - Ez nem jellemző rám. Karakteremnél fogva szeretem előre elgondolni, mit várhatok magamtól, az akusztikától, együtt mindenetül a koncerttől, így nemigen ér meglepetés. Számításba veszem, hogy az adott körülmények, az utazások fáradalmai között mit lehet éppen elérni.

    Az utolsó kérdés a historikus zenélésről szólt: "Érdekes kérdés: mi is az, elég-e csak korhű hangszeren játszani, hogyan kell az akkori, sokszor részletes diszítések nélküli kottákat olvasni és értelmezni, de pl. a g-moll szonáta adagiójában  Bach pontosan kiírja a diszítéseket. Akkor jár jól az előadó és a közönség, ha az interpretáció nem zenetudósi munka terméke: nem azt kell dokumentálni, mennyi mindent olvasott az előadó a szerzőről vagy az adott előadásmódról, hanem minden megszerzett információt felhasználva, de az előadás pillanatában elfelejtve zenét kell létrehozni."

     

    Bizonyos kérdésekben az előbbiekre rímel Várdai István rövidebb bemutatása, bemutatkozása, hangszerének szerepéből kiindulva. Várdai régi barátja Barátinak, de a közös impresszárió miatt is a vendég zenészek közé került, hiszen sokat zenéltek együtt, ahogy a zongoristával egyszer, a brácsistával pedig még nem.

    HM: Milyen a Kristóffal való zenei kapcsolatod?

    - Polarizáljuk egymást. Ellensúlyozzuk is, s ami a kamarázásban a legfontosabb: tudunk olyasmit mondani, amivel kibillentjük egymást a gondolatmenetünkből, vagy éppen megerősítjük abban. Hasonló zenei nyelvet beszélünk, de a különbségekkel is erősítjük egymást.

    Milyen polarizálódásra gondolsz?

    - Hangszerűnkből adódóan más a szerepünk, ... a csellistának az alapot kell megteremteni, ettől áll stabilan fölötte a szerkezet. Megfontoltan kell a harmóniát előtérbe helyezni, ... míg a hegedűsnek brillirozni kell, s ha megfeledkezne valamiről "a nagy hegedülésben", figyelmeztetem. Ő pedig engem óv a túlzott komolyságtól, és ez az életben is jellemző ránk.

    A cselló fundamentumként meghatározza a többiek mozgásterét?

    - Ha nem vagyok elég stabil, az olyan a pertnereimnek, mintha valaki alatt húzogatni kezdenék a szőnyeget.

    A csellótól önfeláldozó ez a kiszolgáló szerep?

    - Nem kiszolgáló, hanem szolgáló. Karmesterben is az ilyet szeretem. Nincs ebben önfeláldozás. Egy nagy "információtartályból" éppen azt veszem ki, amire szüksége van a darabnak. Ez a "tartály" részben bennem, részben a hangszer adottságaiban van.

    Milyen ez a tartály?

    - Tartalma a következőkből áll össze: sokféle koncertezés, lélektan, zeneelméleti alapok, a zeneszerzés, a mű megértése: miért éppen azok a hangok vannak a kottában, és minél jobban ismerek egy darabot, annál szerteágazóbbak a lehetőségek, de a keretekből nem kell kitörni akarni. Ma - sajnos - erős tendencia ez, amitől az interpretáció erőtlenné, súlytalanná és nemegyszer izléstelenné válhat.

    Van-e különbség a cselló fundamentumszerepében a zongorás és a zongora nélküli kamarazenében?

    - A zongora szerepe mindig a legkomplexebb. Illuzió, hogy a vonósok bármit tehetnek, ha a zongorista nem akarja. A zongora irányító szerepéhez nem fér kétség, ugyanakkor a kamarazenélésben az a legszebb, hogy a közös célért mindenkinek vissza kell vennie magából.


    xxxxx


    Mivel a külföldi vendégekkel nem készült interjú, csak érezhettük, hogy a két magyarral hasonlóan gondolkodnak, és mindannyian úgy is zenéltek, ahogy olvashattuk az alapelveket. A fundamentum biztonságos volt, a hegedű brillirozott, a brácsával tüneményes párbeszédet folytatott, a zongorista pedig magabiztosan és önfeledten irányított, érzékeny billentésével és gyöngyöző futamaival éppen annyira nem tolakodott előtérbe, ahogy valamennyi számban is a lenyűgöző harmóniát érezhettük közöttük. A Bach-partita építkezése pedig felfoghatatlanul tökéletes volt, de erről már írtam.

    Mindezeket azért idéztem vagy éreztem és mondom, mert látszott, hogy kedvenceink nem a levegőbe beszélnek, hanem a zene legmélyebb rejtelemibe lehatolva igyekeznek feltárni nekünk a művek lényegét, ami nem is kell mindig azonos legyen. Nagyszerűek, sőt: nagyok voltak. Az ilyen koncertek mindig a zene legnagyobb ünnepeit jelentik, amire készülni kell a hallgatónak is, hogy gondoktól mentesen merülhessen el a zene élvezetében!


    Eszembe jutott egy közel 6 évvel ezelőtti koncert, amelyen - az MTA Dísztermében -  Kristóf egyálltó helyében (egy szünettel persze) játszotta el mind a 6 Bach-szólódarabot, és aki ilyenre vágyik, már most jegyezze elő:

    2016. január 17-én a Zeneakadémián hasonló csoda részese lehet!

     

    Aki pedig a chaconne-ra kíváncsi Kristóftól: http://classicalconcerts.hu/ - az audio-ajánlatok között.



     

     

  14. 1560 09:03 2015.04.08
    -
     
    -1

    Megnyitották a MÜPÁ-ban az I. emeleti pódiumerkélyeket is, ahonnan különleges a zenei élmény, főleg persze nagyzenekari előadásoknál.

    Aki lemaradna a mai koncertről, az alábbi válogatásban meghallgathatja a sokat hallható és kevéssé ismertebb műveket:

    J. S. Bach 1004-es d-moll partitája: https://www.youtube.com/watch?v=Y2ZLfHq__J8  (innen kezdve) !!!

    Beethoven Szellem triója: https://www.youtube.com/watch?v=Vaip_kccN1Q  !!!

    Martinů hegedű-brácsa-duó: https://www.youtube.com/watch?v=mpt_dKtgiDY

    Fauré z4-es: https://www.youtube.com/watch?v=ghFjvs4AEU0

  15. 1559 10:12 2015.04.07
    -
     
    -1

    Holnap, április 8-án, lesz Baráti Kristóf és vendégei parádésnak ígérkező koncertje a MÜPÁ-ban, ahova már elfogyott a jegyek 90 %-a.

    Kristóf még e hét végén (április 11-én, szombaton) adja elő Würtz Klárával a Brahms-szonátákat a hollandiai Haarlemben, ahol a koncert helyszíne egy 166 évesen is kifogástalanul működő szivattyútelepen lesz, ahol rendszeresen rendeznekk kulturális eseményeket. Würtz Klára nem először lép fel benne. A tervezőjéről elnevezett Cruquius Múzeumban a világ legnagyobb átmérőjű (3,66 méter) hengerében dolgozik a gőzzel működtetett gép dugattyúja, mindez a hosszú ideje veszedelmes víz megfékezésére.

     

    UINH_MuseumDeCruquius.jpg

     

    A múzeum honlapján animáció mutatja be a telep működését: http://www.cruquiusmuseum.nl/

  16. 1558 15:01 2015.04.03
    -
     
    -1

    Baráti Kristóf "fehér lapot" kapott a Müpától, harangozza be ajánlóját az április 8-i koncertre

    a Művészetek Palotája. http://fidelio.hu/klasszikus/ajanlo/barati_kristof_feher_lapot_kapott_a_mupatol

     

    Valóban: a vendéglátó Baráti Kristóf mellett Várdai Istvánt sem kell bemutatni a hazai közönségnek, és a cikk szerint az örmény-amerikai Kim Kashkashiant sem, de miért nem kell, hiszen lehetnek ott új érdeklődők is :)

     

    Idén lesz 63 éves

    https://www.youtube.com/watch?v=KNpFQJvEuMM (úgy 30 évvel korábban)

     

    A negyedik fellépőről, az idén 53 éve született JEB-ről (Jean-Efflam Bavouzetről) további infók:

     

    http://www.bavouzet.com/

     

    Egy kis nagy zenével: https://www.youtube.com/watch?v=97HvdYjOYrY

     

     

  17. 1557 21:59 2015.04.02

    Az április 8-i koncertre még a III. emeleti középerkélyen is v annak jegyek, lejjebb azt elfelejtettem megnézni. Én oda nem szívesen ülnék,

    Az előző kép kissé torzít, elnézést, rossz szögből fotóztam.

  18. 1556 18:38 2015.03.31
    -
     
    -1

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Nehéz egy képet 111 km-ről lefotózni egy utcai újságos-standról:)

    A szöveg kb. ennyi: Hegedűművész a koncerten.

    A Szolnoki Szimfonikusok meghívására a tegnapi megyeházi koncerten lépett fel

    Baráti Kristóf, világhírű hegedűművészünk, akinek karmesteri tudásával is megismerkedhettünk.

     

    A műsor: az 1551 alatt

  19. 1555 10:46 2015.03.30
    -
     
    -1

    Mivel éppen a beírás mellett van a két művész április 8-i közös fellépésének hirdetése a Fidelión, rányitottam:

    https://www.mupa.hu/program/barati-kristof-es-vendegei-2015-04-08_19-30-bbnh?utm_source=fidelio_klasszikus&utm_medium=display&utm_content=banner_300x250&utm_campaign=barati_kristof_es_vendegei_2015_04_08_19_30

     

    Jegyek már alig kaphatók: a fsz.-en 18, a II. emeleti oldalerkélyen 10 db, és a II. emeleti középerkélyen 134.

    Telt ház várható, addig is ma Szolnokon Kristóf vezényel és szólózik Mozart jegyében.

  20. 1554 10:28 2015.03.30
    -
     
    -1

    Egy kaposvári napilapból idézek, a www.kaposvarinapilap.hu mai számából, mert

     

    Megújul a Kaposfest

     

      

    Művészeti vezetők: Baráti Kristóf és Várdai István

       

       

     Augusztus 13-19. között immáron hatodik alkalommal rendezik meg hazánk egyik legjelentősebb klasszikus zenei fesztiválját, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált (Kaposfest).

     


    hirdetés

     

    Az idei esemény programját új művészeti vezetők, a világhírű hegedűművész Baráti Kristóf és a pár napja Liszt-díjjal kitüntetett csellóművész, Várdai István állítják össze.

     

    Baráti Kristóf és Várdai István az ötéves sikeres működés után távozó Kokas Katalint váltják a művészeti vezető posztján: megbízásuk a 2015-2018-as fesztiválokra szól. A két világhírű művész jelenléte garancia a színvonal további emelkedésére, a kiváló fellépőkre és a sokszínű, izgalmas műsor összeállításra.

     

     

    A továbbiakban két fotó és az új vezetők életrajza olvasható, amihez csak Várdai lemezfelvételeit egészítem ki:

     

    item-thumbnail

    Ez volt első lemeze

     

Kiemelt cikkeink

Kocsis Zoltán: Találkozásaim Szvjatoszlav Richterrel VI.

Fidelio.hu sorozatot indított, amelyben Kocsis Zoltán eleveníti fel egy-egy személyes, Richterhez fűződő emlékét? MAGAZIN

"A jazz győzelem a viszontagságok felett"

A berlini jazzügynökségként működő Naked Jazz szervezőjével és vezetőjével, Eric Vaughn dobossal beszélgettünk. INTERJÚ

A Burgtheater megválaszolta Vidnyánszky levelét

Ausztria egyik vezető bloggere blamázsnak nevezte a Burgtheater vasárnapi akcióját.

Leo Nucci: "Nem búcsúzom a színpadtól"

Korunk egyik leghíresebb Verdi-interpretátorával és legnagyobb Rigolettójával, Leo Nuccival budapesti áriaestje után beszélgettünk. INTERJÚ

Lólépésben balerina

Román Sándor - ExperiDance

Táncosnők egy fekete lóval egy körömlakk reklámban? El tudod képzelni? A végeredmény egy élvezhető VIDEÓ lett.

Hány évesen alkották mesterműveiket a legnagyobbak?

Vessen egy pillantást a Classic FM infografikájára, és gondolkozzon el életén!

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG