Megnyugodtam.

Nem.

"Volt igen komoly törekvés egy új művészeti egyetem létrehozására, ami sajnos külső okok miatt futott zátonyra."
Ezalatt nem a Bocskai Szabadegyetemre gondolsz?

Volt igen komoly törekvés egy új művészeti egyetem létrehozására, ami sajnos külső okok miatt futott zátonyra. (Lehetne neveket sorolni, már mindegy.) Bár közvetlenül nem volt hozzá semmi közöm, de ma is sokat gondolok rá, milyen radikálisan megváltoztatta volna a hazai művészeti kézpés "térképét", és minden bizonnyal minőségi kihívás lett volna. Azóta valószínűleg már a Zeneakadémia is kénytelen lett volna gyökeres változtatásokat eszközölni. De hát nem jöhetett létre az a konkurens egyetem.

"Új alapokon"? Én - ha pozícióban lennék - két verzió közül választanék, a kettő majdnem ugyanazt eredménzeyi: 1 - kiküldeni embereket rangos európai és amerikai egyetemkre, hónapokon át tanulmányozzák az intézetek minőségkontrollját és anyagi működésének hátterét (a kettő ugye SZOROSAN ÖSSZEFÜGG). 2 - ugyanezen okból ezekből az intézetekből hívjanak hozzánk kulcsembereket, szakértőket, tanácsadónak, esetleg igazgatótanácsi (!!) tagoknak. 2 havonta 1x jöjjenek Mo.-ra, az ülésekre. Ja, és ehhez valódi igazgatótanács is KÉNE! (Valószínűleg az "igazgatótanács" szóra, és hogy pontosan mi is lenne annak a szerepe, nyilván sokan vakarják a kobakot - hát EZ a baj.)

Mira, lehet, hogy neked utopisztikus, de volt terv, talán van is (nem tudom, remélem), de egy biztos: a jelenlegi zenei képzésre (beleértve a ZAKot is) kimondottan pozitív és kényszerítő hatással lenne.

ma Magyarorszagon 1 Zakot is nehez uzemeltetni...ki es mibol hozna letre egy valoban konkurensnek veheto intezmenyt? mennyi ido alatt derulne ki erdemes volt-e, behozta-e a vart eredmenyt (magyaran elszegyelte magat a regi intezmeny es megtaltosodott)? ugyan mar kerem, utopisztikus elkepzeles!

Akkor mit értesz az alatt, hogy "másik iskola", meg "új alapokon"?
Az akkreditáció nem enged olyan nagy mozgásteret!

Te másról beszélsz. Valóban van másik iskola is. Én KONKURENCIÁRÓL beszélek. Nem ugyanaz.

Hogy valóban létre lehetne-e hozni versenyhelyzetet? Nos, valahol el kell kezdeni a kilábalást a nyolcvanas évek tespedéséből (aminek ma sincs vége). Nem lehet abban a nagyonis magyaros gondolkodásmódban megragadni, hogy "ez már mindig így lesz, vagy ha nem, akkor csak rosszabb lesz". Szeretünk abban tetszelegni, hogy zenei nagyhatalom vagyunk, hát Hölgyek és Urak, ezért tenni is kéne ám valamit!

Az én fenekem alatt nincs bársonyszék, így lehetőségeim "igen korlátozottak" (= nincsenek). De legalább bedobtam egy ötletet......

Kedves K,
ha Te is a mai Magyarorsszágon élsz, akkor őszintén csodálkozom, hogy naívan hiszel abban, hogy itt bármiféle versenyhelyzetnek tűnő szituáció tényleges versenyt indukálna. Egyébként nem ugratásnak vettem, csak visszakérdeztem.
Ja, és megjegyzendő, hogy VAN konkurrencia, mert Szegeden és Debrecenben létezik egyetemi tagozat is.

Teljesen komolyan írtam. Egy versenyhelyzet minden szempontból jól jönne! Én inkább azon csodálkozom, hogy "ugratásnak" veszitek.

Mindazt a problémát, amiről itt szó esett, a világ sok részén eredményesen megoldották. Ez nem "rocket science", hanem van kipróbált recept mindenfelé, amit egyszerűen alkalmazni kell. A Zeneakadémia alkalmatlannak tűnik mindenfajta minőségi reformra, és ezen az általam igen becsült Batta sem fog tudni számottevően javítani. (Mert nem rajta múlik, és több nemzedékes hibákat nem lehet évek alatt kijavítani.)

Ha lenne egy másik intézmény, új alapokon, és (nekünk) új, de máshol már kipróbált elgondolások szerint, akkor: győzzön a jobb! Ha a "palántáknak" van választási lehetőségük, hogy melyikbe menjenek, akkor bizony majd "szavazni" is fognak! A ZAK alkalmasint KÉNYTELEN lenne új szemléletmódot bevezetni.

Miért akkora radikális újdonság ez a mi fülünkben, Hölgyeim és Uraim?

A nyertesek "pusztán" a muzsikuspalánták és a zeneszerető közönség lennének.

AAAh, szerintem csak ugratasbol irta.

Ez a megoldás?

Megoldás: Kell egy konkurens intézmény.

Nem sokkal jobb a helyzet a karvezetés szakon. Ott ugyan sokkal alaposabb tanári kiképzés után - még szép - lehet diplomát kapni, de az arra alkalmatlanok nem lesznek kiszűrve ott sem. Sorolni tudnám a példákat, mikor egy gyakorlatvezető tanár azt mondta, hogy a jelölt nem alkalmas a tanárságra - és megkapta mégis a diplomát, teszem azt egy 3-as (!!!) diplomatanítással.

A probléma a tanárképzés lehetetlenül alacsony nívójában rejlik,bár egész zeneoktatásunk ma már egy ördögi kör, nehéz megállapítani, hogy a tanárképzés fent említett szinvonaltalansága a kezdő, vagy a végpont. Ha ma valaki hangszeres művészdiplomát szerez, gyakorlatilag automatikusan mellékelik hozzá a pedagógusdiplomát is,holott ez mindenütt a világon 2 egymástól elváló, teljesen más típusú követlményrendszeren alapuló képzés. Nálunk a ZAK-on a hangszeresek számára nincs külön tanárszak, csak néhány alibi vizsga, amelyeket ott hanyagolnak a csak a hangszerükkel foglalkozó diákok, ahol csak tudnak. A gyakorlati tanítást, hospitálást vezető tanárok a gyakorló iskolában - tisztelet a kivételnek - abszolút partnerek ebben. Az 5. évben egy konzis növendéket egy éven keresztül kellene a szaktanár jelenlétében tanítani, majd az eredményt egy diplomatanítás keretében egy vizsgabizottság jelenlétében bemutatni. Ez persze formálisan így szokott történni, de higgyétek el, rengeteg olyan esetetet ismerek, ahol a diplomatanítás előtt 5 perccel mutatkoztak be egymásnak, és még jót kacagtak az egészen, A bizottság pedig 5-6 delivenst zavart le 1 óra alatt. Amíg ez a szörnyü hangszercentrikus gondolkodás uralkodik egész zeneoktatásuunk egén, reményt sem látok a változásra.

Az ének tanszékre rá férne viszont egy kis vérfrissítés. Az utóbbi években, akinek a hangját nem szúrták el, az csak azért élte túl, mert az illető "feketézett".

ezt en is tudom, hogy igy van, mondjuk ha ket (vagy legalabb egy) jo tanart fogsz ki, akkor ez tenyleg hasznos, de ha ket rosszat, akkor rosszabb, mint egy rossz...

Azt gondolom, hogy tanárnak lenni, az hivatás. nem akármi. Aki ezt szívből műveli annak öröm, akkor is ha hivatalosan ( lásd fizetés ) egyáltalán nincs sajnos megbecsülve.
Művésznek lenni is igen nagy dolog. De nem biztos, h a kettő optimláisan fedi egymást. És biztos h nagyon fontos lenne ilyen szempontból is válogatni a művésztanárok között. Szerintem ami az itteni hozzászólásokból kiderül az kissé nyílt titok, ha már egy rektori pályázatba is bekerülhetett. Kérdés, hogy lehet-e, és hogyan lehetne ezen változtatni? Pl. azt hallottam, h. zongora tanszéken az bevett dolog, h valaki két tanárnál tanul, és ez szerintem nagypn hasznos.-

hat bizony kulfoldon is lehetne meredek torteneteket meselni nullaval egyenlo erteku orakrol, pedig az adott egyetemen meg letezik is ez a rendszer...

Azt hiszem nem egy tanárról derülne ki a ZAKon, hogy a növendékei _szakmai_ tudásával nincsenek megelégedve.
Több hallgatóval beszéltem aki átjár a tanszéken tanító másik tanárhoz tanulni, és itt egyáltalán nem az év végén kapott jegyről van szó.
Tudnék nagyon meredek történeteket mesélni órákról, de nem akarok...

Ezzel nem értek egyet. Szerintem egyetemi szinten a diákok többsége (nem mindenki, de a többség) a szíve mélyén tudja, hogy mi a minőség, és egy névtelen kérdőíven el is tud vonatkoztatni attól, hogy pl. hányast kapott a tanártól, hány órán volt bent, milyen volt az órák stílusa, illetve a helyükön tudja kezelni ezeket a dolgokat. Több egyetemen (pl. BME) működik a maximálisan nyilvános OMHV (hallgatói véleményezés), ahol statisztikák formájában mindenki számára olvashatóvá is teszik az eredményeket. Ez egyrészt irányt mutathat a hallgatóknak, hogy melyik tanártól mit várjanak, pl. milyen stílust vagy elvárásszintet, másrészt az adott tanár is tanulhat belőle. És a tapasztalatok szerint az értékelések nagyon is reálisak, és - a hibahatárt figyelembe véve - egy-egy tanárról nagyon érdekes tendenciák rajzolódnak ki. A nyilvánosság kívánatos szintjét persze lehet, sőt kell vitatni, de maga az értékelés szerintem abszolúte pozitív. Úgy mondom ezt, hogy hallgatóként és most tanárként is maximálisan a hallgatói kérdőívek mellett állok. (Persze, mert nincs vesztenivalóm. ;) )