A zsiráfzongoráról csak annyit tudok, hogy a húrjai párhuzamosan egymás mellé voltak rendezve, és ettől volt szükség arra a magas építményre. Amikor elkezdték a kereszthúrozást, akkor alakultak át a zsiráfzongorák pianinókká, melyekből 170 centi magas is létezik (ld. Iparművészeti Múzeum - keress rá a Thék szóra a zeneszalon.hu-n). Ugyanitt láthatsz egy szimmetrikus dobozos zsiráf zongorát is.
Azt is hallottam, hogy a zsiráfzongorák ütőmechamikája még elég kezdetleges volt, de erről a szakemberek többet tudhatnak.

442?

Bocsi, de tényleg érdekelne a dolog, mert ennél rondább hangszert rég nem láttam. (mint egy szekrényágy). Egyébként még mindig nem adott senki magyarázatot, hogy miért hangolódik le a 30 éves Förster pianinóm 3 havonta. A legújabb változat szerint 435-re hangolták - 442 helyett -, de az azért már majdnem negyed hang és elég zavaró annak akinek abszolut hallása van.

[4] Venni épp lehet, csak nagyon drága.

Webmester!
Nem ammiatt, amit korábban említettem. Úgy veszem észre, ebben az ügyben változás történt, mret most az enterre nem történik semmi. (Bár a böngészőm is új.) Mindenesetre köszönöm.
Üdv:

g

A dinnyének tényleg nincs pedálja?

Elment az egész hozzászólásom. Kb 1500 karakter volt, és sokáig fogalmaztam. Mamó, neked válaszoltam.
ROHADT MÉRGES VAGYOK.

Ki tudja miért szünt meg az úgynevezett "Zsiráf" zongorák gyártása? Milyen jó lenne nekem egy ilyen a pianino helyett a kis lakásomba!

Nem. A hangszerkészítés célja annak műremeknek az elkészítése, amelyiken létrehozzák a hangot, azaz amelyiken játszik a játékos (művész). Általában a hangszerkészítők, a MESTEREK már a hangszer külsejének kialakításával igyekeznek megmutatni szakmabeli tudásukat. Ezért alakult ki, s ma már hagyománynak mondható, hogy a hangszer elsődleges minőségi jellemzője a hangja (hogyan szól), majd később következik a sorban az is, hogy hogyan játszható, de minőségének lényeges eleme szépsége is. A MESTER a szépségen keresztül szólít meg - próbáld ki hangszerét.
Olyanok természetesen mindig lesznek, akik a rózsaszín szalonjukba rózsaszín, esetleg fehér zongorát vesznek. Ilyenkor elsődleges a hangszer bútor funkciója. A hangszerek között talán a zongora külleme van leginkább a bútorral kapcsolatos stílus és ízlésvilágnak kitéve.
Tehát: a pályázatban elsődlegesen nem a hangról van szó. A designról, a látványról. Arról, hogy ma, a mai környezetben hogyan dobozolják a hangszert, milyen legyen a formája, hogyan díszítsék.
Visszatérve a pályázatra: a kiírás ötlete nagyon jó. A megvalósításról: a műanyaghoz oda sem megyek. A többi mind rideg. Egy sem olyan, hogy "meglátni és megszeretni" kelljen, mindegyik taszít egy kicsit. Ennyire azért nem akarom tisztelni a Bősendorfert. A MESTER hívását nem érzem. MElyikhez üljek le? Itt csak ténferegnék a hangszerek között. A pályázóknak és a zsűrinek üzenem: a hangszert nemcsak tisztelni, szeretni is kell. Maradnék a régi, hagyományos hangszerüknél. A funkcionalitást azért elismerem, azért emeltem ki az utazó zongorát.

A hangszerkészítés célja nem a hang létrehozása?

Már egy ilyen pályázatkiírás önmagában is jó ötlet. Különösen tetszik az utazó zongora megoldására tett javaslat. Ha ezt lehetne sikeresen kombinálni az "esőzongorával", megoldódnék a szabadtéri hangversenyek nagy problémája: esik,vagy nem esik? Kitegyük-e a zongorát? Ma a zongora nem igazán szabadtéri hangszer.
Ha azt kérdik, ha lenne annyi pénzem zongorára, melyiket választanám, akkor a hagyományos régit a jelenlegi kínálatból (úgy 210 körül).