Sziasztok!



Nincs véletlen valakinek felvétele a g-moll zongoranégyes zenekari átiratából? Azt játszuk most és jó lenne meghallgatni a zenekari verziót!

Kicsit féltem, hogy a címet g-moll zongoraötösre javítjátok:)

Kedves nab!
Ha mész még az antikvárba, a H-dúr triót is érdemes megvenni, ha úgy adódik. :)

Kedves nab, kérésedre egy hanggal feljebb transzponáltam az opuszt - a zongora mellett sokkal nehezebb lett volna...:)

Kedves mira, vicc volt az egész - én egész idő alatt hallottam, hogy g-moll!!!! :)

kedves nab,
ne javitsatok ki! en is rogton rakattintottam a topicra. :)
nagyon figyelemfelkelto igy

Látjátok milyen szerencsés vagyok, hogy zeneértő, jó társaságba kerültem :))! Mindjárt indulok a Múzeum körúti zenei antikváriumba, hátha nem kerülnek vagyonba a Brahms CD-k...

A másik két zongoanégyest se kerüld el, a c-mollt még csak-csak játsszák, de az A-dúrt alig.

Kedves Béla2 és zsd, köszönöm a kedves és egyben tájékoztató figyelmeztetést és kiegészítést, valóban tévedtem. A műsor ez volt:
Brahms: g-moll zongoranégyes, op. 25
Brahms–Schönberg: g-moll zongoranégyes (zenekarra)

Km.: Kelemen Barnabás (hegedű), Kokas Katalin (mélyhegedű), Perényi Miklós (gordonka), Vásáry Tamás (zongora)
A tévedés is jó valamire, mostmár biztosan megjegyzem, s igyekszem megismerni az f-moll zgraötöst is...
Kedves Fidelio, kijavíthatnánk a címet g-mollra, hogy ne kelljen tovább restellkednem? Köszönöm...

Kedves nab,

ha még nem ismernéd az f-moll zongoraötöst, ne habozz - nekem zongorás kamarazenéből az egyik kedvencem!

Csak az a baj, hogy ez az f-moll zongoranégyes az g-moll, már ha az Op. 25-ről van szó. Ha azonban az Op. 34-es számú f-moll zongoraötösről beszélünk, és Schönberg azt is átírta nagyzenekarra, akkor érdeklődéssel várnám a további információkat.

Ez nagyon szép volt, kedves nab! Sok ilyen élményt kívánok mindannyiunknak!

Kedves Fidelio társaim, gondoltam, várok pár napot, hogy megosszam veletek lelkesültségem, nehogy túlzásokba essem. A szombati ZAK Zenék tükörben előadás delelőtti főpróbája azonban úgy zeng tovább bennem, mintha most is hallanám. Én alig vagy talán egyáltalán nem ismertem Brahms f-moll zgranégyesét – régen ért ilyen megrázó, megnyilatkozó zeneélmény. A próbán először a Schönberg átiratot játszotta a Rádiózenekar, nagy és szép, viharos szimfóniának hallottam. különleges élmény volt az is, hogy a szünetben még „rápróbált” Vásáry T. a zkarral, s azt is végighallgathattam. A csoda ezután következett: A Vásáry – Kokas – Kelemen – Perényi négyes olyan megrendítő zenét játszott, amely csak a legnagyobb megtisztulásokhoz hasonlitható, mint pl. a Mozart Requiem vagy Beethoven IX.. szimfóniája. Látjátok, előnye is van a hiányos zenei képzettségnek – így, derült égből tud az emberre lecsapni egy fantasztikus zene. De a szombati szépségek ezzel még nem értek véget. A Bartók esti Metropolitan operaközvetítésének (Sámson és Delila) szünetében Kosztolányi versek hangzottak Kálmán György előadásában, köztük a Hajnali részegség. S amikor az utolsó sorokat hallottam, összeért bennem az egész nap, zene és költészet, sors és katarzis:

Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és görönyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.