A tűzről pattant énekesnő gyógyít is
Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN
Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet. A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható
Kiemelt cikkeink
Eltemették Seregi Lászlót
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Szűz kéz
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
Belvárosi design Majális
Az Erzsébet téren május 25-28. között lesz design vásár, fotókiállítás, családi program és koncert is az Urbitális Majális részeként.
Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"
Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ
Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
És mégis megszólal a pálca
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
Friss cikkek
Szerintem a Carmina sikere abban van, hogy egyszerű fülbemászó dallamok, szinte mintha már hallotttuk volna őket egyszer, a hangszerelésben van
7 - A tesóim szerint "hülye zene"
Az Aphroditét ismerem, de azér elég gyenge a Carminához képest
Trionfo di Afrodite
Ja, és Karajan kevés ősbemutatóinak egyike Orff-mű volt, most nem tudom, melyik.
5 Csak a nyers hangzások, ritmusok, dinamikai megoldások miatt fogott meg? A vége felé annyi líra van benne! Remekül rögzíti a középkor hangulatát, és nekem egyúttal mindig arról is mesél, hogy hiába a sok száz év, a lényeget tekintve az emberi élet ugyanolyan volt annak idején, mint most. Hogy a zene „primitív”? Na és. Ha egyszer ilyen jó házasságban él a szöveggel...
Ha már Carmina Burana: hallgassátok az eredeti beureni-dalok feldolgozásait, pl. a New London Consort 1989-es Decca lemezét /Philip Picket és a két kiváló szólista: Catherine Bott - s, Michael George - bar/, amelyen közel 5/4 órányi gyönyörűséges zene van.
Orff-nak leginklább csak a címbeli művét ismerik, és bár magas kort ért meg, és viszonylag kevés művet /talán 50-et/ írt, de ezek jó része nagyobb szabású.
Nekem még a Catulli Carmina és Az okos lány c. operája van meg; értékes jó darabok.
Bő-web-ben: http://www.orff-zentrum.de/index.asp
A Klassika kevesebb művet ismertet, de 1-perces mintákkal ajánlja Orff néhány CD-jét, közte a fent említett operát /Die Kluge/:
http://www.klassika.info/Komponisten/Orff/index.html
Jó kis zene azért. Érdekes módon, az én fiaim soha nem rajongtak érte.
Gyerekfejjel persz én is nagyon szerettem. De elég régóta csak táncprodukciók, balettek kisérőzenéjeként hallgatom. A Szegedi Kortárs balett koreográfiája pl. egészen nagyszerű.
A nyers hangzások, ritmusok, dinamikai megoldások miatt egykor megfogott. Jó régen. Hatáselemekkel teli zene és a maga nemében egyedülálló is.
3 Igen, ezzel én is így vagyok...
Egy idő után a kezdő-záró tételt szereti az ember legkevésbé.
Én úgy 16-17 évesen találkoztam vele először. Akkor latinórán fordítgattunk a szövegéből, és a latintanárnőnk lejátszott belőle részleteket. Azonnal elrohantam megvenni lemezen (még bakelit volt, sajnos ilyen vén vok) és rongyosra hallgattam. Azóta is szeretem, azóta már a kölykeim is.
Én gyakran hallgatom, és a10 éves hugomnak, aki nme nagy komolyzenerajongó, kedvence. Amikor énekóran az O Fortunát hallgattuk, csak úgy "csápoltak rá"