Régi topic, szomorú fejlemény. Közlöm, hogy megbízható információból, sőt több oldalról is értesültem, miszerint 5 000 forintos gázsikat osztogatnak a Jazzhajón. Ez eléggé szégyenletes végjáték, ha arra gondolok, hogy éppen azzal indult a Jazzhajó, hogy a mögötte álló nagyrabecsült és nagynevű zenészek méltányos pénzekért léptetik fel kollégáikat. Sic transit gloria...

Jól látom, hogy a cikk szerzője a Magyar Jazzművészek Társasága? Akkor ez nem ingyenreklám a január 10-i nyitókoncertnek?

Ami a Columbus-klubot illeti, a megalakulás puszta tényét önmagában is dicséret illeti szerintem - Budapesten minimum "elfér" ez a klub. Azt meg, hogy kik, mikor és miért lesznek részesei a Columbus-"kánonnak", minősítsük majd akkor, ha már kialakul(hatot)t valami konkrét kép ezzel kapcsolatban!

(Kétségtelen: menedzselni tudni kell...)

"Hallgatni csak fülünkkel tudunk, az a baj, hogy a legtöbb ember az előítéleteivel is hallgat." John Cage

csatlakozom. nem szeretem ahogy dés behunyt szemmel átszellemültet játszik saját lemezének borítóján, nem szeretem ahogy ájtatos tisztelettel beszélnek egymásról ezek a lovagok, nem tetszik ahogy óvandó, fenyegetett értéknek tüntetik fel saját zenéjüket, nem tetszik hogy eközben irgalmatlan és ráadásul igénytelen giccseket követ el dés koltai bá filmjeiben. a kedvezményezett kör tagjai már legalább annyira intézmények, mint zenészek és ez általában épp, hogy nem jelent garanciát független, hiteles, szenvedélyes muzsika létrehozására.
ui.:
A Nigun zkar azér nem olyan nagy formátum, ennek megállapításához csak fül kell.

Az aggodalom jogos. Nagyon félő, hogy nemsokára lesznek kivételezett, kanonizált jazz-zenészek, és aligha szakmai-minőségi szempontok szerint válogatnak. A többieknek marad továbbra is az éhkopp? Hol maradnak a listából, és vajon mikor kerülnek bele olyan nem kevésbé nagy formátumú, ugyanannyira autonóm zenészek, mint például Juhász Gábor, Dresch Mihály, Borbély Mihály, Grencsó István vagy akár a fiatalok, Párniczky András, Zana Zoltán, Bacsó Kristóf, Oláh Cumó Árpád és még mások is - utóbbi kettő megjárta a Berkleet és a Monk intézetet. Tán ők nem méltóak jobb bánásmódra, tisztességes gázsira? Aggasztó kérdések, ugye ezekre is megnyugtató lesz a válasz?

Szeretnék annyira örülni ennek a hírnek, de valahogy nem megy. A népszabiban pár napja a tizenegy zenészről mint új jazz-szövetség esett szó, ami majd a régi mellett komolyabb érdekérvényesítési képességekkel rendelkezik. A rövid híradásban leírták, hogy Dés László személyesen kapott Hiller Istvántól 18 millió forintot céljaik megvalósítására, például a Colombus klubra. Azt tudni kell, hogy jazz-klubozásra eddig mindösszesen 23 millió került országosan szétosztásra, vagyis a 11 zenész, pontosabban Dés László elérték azt, hogy pusztán csoportosulásukkal majd’ ugyanannyit megkapjanak, mint az ország többi jazz-zenésze.
Akárhogyanis, van ennek a történetnek egy olyan olvasata is, miszerint a magyar jazz nemsokára ketté vagy még több darabra törik, hiszen a sanyarú helyzetben nem összetartás van, hanem az egyedi érdekek arcátlan ápolgatása.
Csak egyetlen kérdés: Dés László miért nem a már létező Magyar Jazz Szövetség számára szerezte meg ezt az összeget, amit aztán közös alapból részben az ő vállalkozásuk céljaira is lehetett volna fordítani?
Illetve a bónusz kérdés: Hogyan működhet úgy egy kultúrafinanszírozási rendszer, hogy a szétosztandó állami pénzeket nem pályázati úton nyeri el valaki, hanem személyes ismeretség alapján?