Hm. Lukin tanár úr!

Szokták mondani, pótolhatatlan ember nincs.
De van! Lukin tanár úr, ő pótolhatatlan.
Én kb. 20 évvel ezelőtt ismertem meg Őt, "természetesen" koncert-programot ismertetett, konferált. Mindent tudott, ami ahhoz kellett, hogy az érdeklődést felkeltse: pontos volt, szakszerű, érdekfeszítő, eredeti és humoros.
Ebben a műfajban ő volt a legnagyobb.

Én csak egyszer, és mintegy véletlenül foghattam kezet a Tanár Úrral, azt hiszem , hogy az 1975-ös évben volt (?) amikor Ágnes leánya esküvõjén  ott voltam a Városmajori templomban. 



Természetesen tudtam róla hogy kicsoda, mert a Sándor fiát is ismertem, -aki TV-s operatõr volt anno-,  örültem is az alkalomszülte röpke találkozásnak, de akkor neki -esküvõ lévén- természetesen más és több dolga volt, mintsem az ember abban a családi és ismerõsi  örömünnepben  eldadoghatta volna az ezirányú  tiszteletét, ...és sajnos ez  a visszavonhatatlanság kíméletlen valóságában  lehetetlen is lesz immár,  ezen az itteni világon.



De a nagy aufklärista szellemek azok hatásaikban (is) élnek, és a Tanár Úr ebben a tekintetben a Hazában halhatatlan, és az is marad.

Örömmel olvastam egyébként hogy az említett Ágnes leánya is írt valakivel közösen egy énektanitási munkát,... szóval az ilyen zenészi családokban valahogy a pedagógusi véna is öröklõdik--- sokak gaudiumára.



Bellinari

17-nek. Nem tudom, ki hány éves de szerintem nem mindegy, hogy hány éves korban találkoztunk Lukin Lászlóval és a többiekkel. Nem hinném, hogy Battáékat nem az a cél vezérli, hogy megszerettessék a zenét. Ez persze nem von le semmit Lukin tanár úr érdemeiből, de érdemes körül nézni a mai fiataloknak szóló hangversenyek között: gondolok itt pl. a Telekom Manó és Pinokkió bérletére vagy a Bon-bon matinéra az IBS-ben stb.

Többen külön is kértek magánlevelekben, hogy Lukinról vagy jót, vagy semmit ne írjak.

Én is szép emlékeim között tartom azokat a vasárnapi tévéadásokat, amikor - ha jól emlékszem egy Háry-dallammal elkezdődött a komolyzenei műsor. "Személyesen" tehát csak így ismertem. De ki az a Magyar Bálint?

A Fazekas Mihály Főv.Gyak.Ált.Isk és Gimn. Lukin László 80. születésnapja alkalmából emlékdomborművet avatott a márciusi Fazekas Napok keretében. Magyar Bálint miniszter,mint az iskola volt tanulója mondott emlékbeszédet,valamint B.Horváth Andrea az ének munkaközösség vezetője,vezető pedagógus-karnagy,aki 24 évvel ezelőtt a Lukin házaspár nyugdíjba vonulásakor lett az egyik utód. Ungár István a korábban avatott L.Eszter domborműhöz is ismertetőt írt. Az alkotás Zele János kollégánk műve.

[17]
Erdekes definicioid lehetnek a "muvesz" a "zenepedagogus" es a "zeneipar hosei" fogalmakrol. Nekem sehogy sem sikerul az altalad felsorolt embereket egy kalap venni. Arrol nem beszelve, hogy koszonhetoen eppen Kovacs Sandornak, igen sok muvet szerettem meg.

Félreérted a dolgot, Iván. Közmegbecsülésnek örvendő személyek jelenléte megadhatja egy esemény rangját. Ezért az fontos. Ideje lenne azonban, hogy a politikusok mellett más, megbecsült emberek a jelenleginél sokkal nagyobb szerephez jussanak. Az egész életünk, a média túlságosan a politika felé fordul.

Nem azért,de nem rohadt mindegy,hogy éppen melyik tiszavirágéletű politikus nem megy el?
Nem jelent ez semmit.

Magyar Bálint, a domborműavatás védnöke, mint a sajtóból tudjuk, külföldön volt az esemény idején. Érd polgármestere pedig többszöri időpontegyeztetés dacára nem jött el, bár az egybegyűltek fél órát vártak rá. Kár, hogy nem olyan tekintélyes művészt, tudóst, közéleti személyiséget kértek fel, akik megadhatja egy ilyen esemény rangját. Túl sokat remélünk a politikusoktól, túlságosan rájuk fókuszál a társadalom, a média.

Azért Kovács ,Batta mellett,nem tudom mit keres Jutocsa,vagy Zimányi.Ők jó(!)szakemberek,s Batta jó ember is.(Mást igazán közelről nem ismerek.)
De leginkább Jutocsa.Kicsit zavaros.

Lukin Lászlóval halála előtt néhány hónappal találkoztam. Beszélgetésünk során és után jutott eszembe, hogy ő az olyan művészek és pedagógusok, illetve zeneművészek sorába tartozik (Bárdos, Gergely, Csányi stb.), akik mellett a mai zeneipar hősei (Kovács Sándor, Hegyi Árpád Jutocsa, Zimányi Zsófia, Batta András stb.) eltörpülnek. [Sajnos az "eltörpülnek" kifejezésnél jobbat nem találtam. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy az utóbb említett személyek Lukin Lászlóhoz viszonyítva maximum a "szánalmas" kifejezést érdemlik csak meg.

Bizony jó lenne, ha ma is egyre többen volnának ilyen örök-emlékű pedagógus egyéniségek, akkor talán a ma ifjúsága is jobban tudná tisztelni a nagy elődöket. És nagyobb alázattal közeledne minden értékhez.

Kedves Blackbird, ez az egész életének a lényege, vagyunk ezzel így még néhányan.

Sajnos csak a Zeneakadémián tartott ifjúsági hangversenyekről ismertem, de mindig nagy tisztelettel és szeretettel gondolok a Tanár Úrra. Sokunkkal szerettette meg a komolyzenét, gyerekkorom meghatározó élménye volt, hogy hallhattam ezeket a koncerteket. Hálásan köszönöm.

Azért Érden, mert itt jutott először eszébe egy névtelen zeneiskolának, hogy felvegye a nevét

Engem tanított a Fazekasban, énekeltem a kórusban, és csak jó emlékeim vannak.

Tisztelt Barátaim!

A kedves értékeléseket és a kedves bírálatokat egyaránt köszönöm.

Vörösbegynek külön is: akceptálva a Lukin család felkérését csak annyit mondhatok, Lukin Lászlóné valóban aranyat ért és aranyat is érdemelne (ennek megfelelően), de a magyar társadalom jelenlegi mentális állapotában erre még várnunk kell.

Vorosbegy [5], az OFFban regaltam rá.

Kedves Zsölény,
egyetértek, hiszen: (f)ércnél maradandóbb... :-)