Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet. A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható
Kiemelt cikkeink
Eltemették Seregi Lászlót
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Edward Perez és barátai a BJC-ben
A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.
Köteles Géza: "Puccini tökéletes zeneszerző"
Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ
Komlós Péter: "A legfontosabb a műismeret volt"
Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ
Papíron már össze is olvadt?
Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.
És mégis megszólal a pálca
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
Új keretek között folytatja a Fidelio
A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.
Friss cikkek
BWV
A Bach-kantáták sorszámozási ergodicitását elintézik egy kézlegyintéssel: a XIX. század utolsó évtizedeiben a német Bach-összkiadó társaság ebben a sorrendben adta ki és slussz.----
Ne érjük be a felszínes magyarázattal.
Miért ebben a sorrendben adták ki a kéziratokat?
"Ahogy kézreesett a polcon..."
No igen. És MIÉRT úgy esett kézre? Nyilvánvalóan javarészt a megírás és előadás sorrendjében kerülhettek a lipcsei polcsorra a kéziratok, nyilván betoldogatva-nyomogatva a mühlhauseni, weimari korábbi darabokat. Ámde annyi évtized alatt a raktártermet nyilván újra kellett meszelni. Ahogy cipelték a kötegeket ide-oda, kötegestül kerültek vissza keveredetten. Egészen szép sorozatok vannak a számozásban, melyek egymás után következhettek elhangzásban is. De a jellemző a nagyon rövid sorozat. Ebből arra következtetek, a munkát a gyengébb nem végezte 8már akkor is)...
Mindjárt kezdem is:)
Beethoven három szimfóniájában alkalmaz harsonát: az ötödikben, a hatodikban és a kilencedikben.
A két szélső világos, tiszta sor. A Pastorale vihar-tételéhez is nagyon jól jön. Ám ami megakasztja a szuszt, az az, hogy a Pastorale "Dankgesang"-jában is szerephez jutnak, egy pásztorénekben, két-három akkordot megerősítendő. Nem mintha nem szólna nagyon szépen, de mégis, mit keresnek ott a harsonák? Megfejtésem a következő.
A napoléoni időkben a bécsi, általában az osztrák zenekarok színvonala lezuhant. Csökkentek a zenészi fizetések, egyre fegyelmezetlenebbekké váltak, illetve aki életerős volt, jobb pályát választott, például katonait. Beethovent nyilván idegesítették a csoszogó, kottatartóborogató öregek, akik csak a tételszünetekre vártak, hogy kibotorkáljanak a zenekarból (ma is ez folyik ott, ahol sötétben van a zenekar, például az Operában). Így szólt magában: nem fogjátok ti az én pásztoridillemet összerondítani az ökörködéseitekkel! Berakok nektek két hangot a pásztorénekbe.
Azt javaslom, ide írjuk be mindazokat a zenei "elméleteinket", melyek "Si non e veró, e ben trovato" alapon állják meg a helyüket, nyomtatva közölhetetlenek, de ha bennünk szorul, az is káros.