Most untam meg, Waldemar, ég áldjon.

Nem a szóvívőm, de mivel érdemben nem tudok hozzászólni a témához nem teszem. (Elég volt egyszer, hogy megjegyezzem, amit akartam és jeleztem is /sokakkal ellentétben, hogy OFF) Pontosan az offolás végett. Kevesebben érzékenyek erre a témára mint én. És, hogy mindent megbeszéltünk,figyelj jobban, hogy mennyi témaidegen hozzászólást látsz tőlem. Nézz szét a fórumon jobban!  No de éljen Goldamark.

1956-ban megjelent Káldor Márton-Várnai Péter könyve Goldmark Károly élete és művészete címmel. Néha antikváriumban kapható.  Bemutatják életét, korát és zenéjét részletesen: operák, szimfonikus művek, kamarazene, zongora-,ének-, és kórusművek. Még függelék is van hozzá. Érdekes és hasznos annak akit érdekel a téma.

KARL GOLDMARK (1830-1915)
Track 1- Prometheus Bound- Overture Op.38 (1889)
Tracks 2-5- Symphony No2 in E Op.35 (1887)
Track 6 - In Italien- Overture Op.49
PHILARMONIA ORCHESTRA
YONDANI BUTT (Conductor)
Csakhogy visszatérjek az eredeti témához.

Te vagy a hölgy szóvivője ?

Semmi rossz nem volt Síla hozzászólásában. Bőven belefér az asszociációs "térbe".

Miért ne fájna? Már ha engem értesz Waldmeisteren. Sose fogom megérteni, hogy miért kell egy topicot szét offolni csak azért mert az eredeti témához nem tud hozzászólni valaki. Esetleg (néha) hallgatni is lehet, vagy nyitni egy topicot.

Waldmeister, ne fájjon az neked:)
Ha mindenki úgy "offolna", mint Síla, dupla ilyen jó lenne a Fórum.

Ami különben Larghetto és Handel Bononcinitől lopta, viszont maga az egész mű - remekmű.

Nekem semmi bajom Cimarosával. A Titkos házasság egy igazán eredeti kis darab és érdemes lenne ismét felvenni az opera műsorára. Egyébként a XVIII. század második felében nem utolsósorban Haydnnak köszönhetően egy valóságos kis Cimarosa kultusz bontakozott ki Eszterházán. Ha jól tudom közel húsz operáját színre vitték. A zenetörténészek meg sok hülyeséget tudnak beszélni. Mert kit érdekel, hogy valaki nem olyan nagy zeneszerző, mint Wagner, ha egyébként jó zenét írt? Az alapvető probléma az, hogy kialakítanak egy kánont, főleg itt nálunk. Például Mozart esetében: a jó operák: Szöktetés a szerájból, Figaró házassága, Don Giovanni, Cosi fan tutte, A varázsfuvola. A többi meg csak ezeknek az a halvány tükröződése. Ami nagy hülyeség, hiszen Mozart élete főművének az Idomeneot tartotta a Don Giovanni mellett, és a Titus  is egy jó opera, sőt, a fiatalkori Mozart operákra is érdemes odafigyelni.  Handel Xerxese kapcsán Gál György Sándor leírta, hogy a címszereplő largoja a darab egyetlen részlete, amely említésre érdemes, lévén, hogy csak ez élte túl az operát. A sors ironiája, hogy miután ezt Gál György Sándor leírta a Az új operakalauzában, eltelik negyven év és nem máshol újítják fel az említett Handel operát, mint a Magyar Állami Operaházban. A kismester terminológia átvétele meg tényleg hiba volt részemről.

Végre, hogy Goldmark ürügyén (is) lehet Cimarosa, Calderara és remélhetőleg még több ezer más szerző műveit szóba hozni. Egyeseknek teljesen mindegy a téma ,csak a vesszőparipájukon lovagolhassanak OFF és Onn felkiáltással

OFF
"Cimarosa a maga korában Mozartot elhalványító tehetség volt" - én továbbra is emelett az állítás mellett tartok ki. Kiváló zeneszerző & sokoldalú,nagyon szeretem és sokra tartom. Tudod ki volt pl. dolgozó iparos? Calderara.
On

Néhány éve a Dohány utcai zsinagógában koncertszerűen is hallható volt a Sába, de felejthető előadásban, erősen meghúzva. A baj az vele, hogy rettenetesen nehéz Asszád és a Királynő szólama. Igen, a zenekari művei hozzáférhetők, de az operák közül csak a Sába. Talán érdemes lenne felvenni a többit is, mint újdonságot. Sok zenekedvelő van aki szívesen hallgatna a szokott, már könyökön kijövő művek mellett valami újdonságot is. Gondolom. Én pl. ilyen vagyok. Köszi a linkeket, megpróbálom meghallgatni. Na meg talán itthon is kapható lesz a felvétel.Néhány kis idézet Abody Béla kritikájából az Erkel színházi előadásról:
" A Hof-, illetve Staatsoper nem kevesebb mint 257 előadása követi az elsőt......többször megy mint a Márta, a Lammermoori és a Falstaff együttvéve.
A két címszereplő, Takács Paula és delly Rózsi ha szuggesztív, sugallatos jellemformálásban nem is, de hangban igazán pompásan oldják meg nehéz szólamukat......A két Asszád közül a másodikat, Pálos Imrét éreztük -hangi adottsáagai miatt- a jobb megoldásnak......Kövecses Béla  jobban mozog, és elképzelése szerint ő lehetne a jobb, de nem tud kellő hangi nyersanyagot mozgósítani.  Székely Mihály (!) főpapja még a  nyilvánvaló indiszpozíció állapotában is biblikus méltósággal körvonalazza szólamát. "  stb.

Végül is igaz, de a zenetörténészek folyton ilyenekkel dobálóznak. Valaki Cimarosa esetében is azt állítja, hogy csak a kor átlag színvonalán dolgozó iparos volt.

Nincs olyan, hogy kismerster és nagymester !!!!!!!!!!!!!!!!!

A Sába királynője egyike a legigényesebb operáknak, még akkor is, ha másodrangú műnek tekinthető. Csak néhány adat az opera diadalútjáról: 1877-ben Hamburgban, 1878-ban Prágában német, majd 1886-ban cseh nyelven szólalt meg a Sába királynője. A következő évben került sor a berlini és a torinói bemutatóra. Ezután a darab  a világ számos országának operaszínpadán szép sikerrel szerepelt: 1880. Szentpétervár (olaszul), 1885. New York (a Metropolitanben!, angolul), 1887 Madrid (olaszul),1891. Varsó (lengyelül), 1897 Zürich, 1899 Buenos Aires, 1910 London (angolul), 1935. Szófia, hogy csak a legfontosabb premiereket soroljuk fel. A művet leggyakrabban játszó két operaház azonban a bécsi és budapesti maradt. A budapesti operaház 1901-es felújítását Gustav Mahler vezényelte, de az előadások dirigensei között szerepelt Richard Strauss is. A Magyar Állami Operaházban az 1960-as években volt utoljára műsoron. 1971-ben a debreceni Csokonai Színház is sikerrel újította fel a művet. És hát valóban igaz, a többi operája nem ért meg sok felújítást hazánkban. A Téli regét az 1930-as években felújították, a Házi tücsök, a A hadifogoly, a Götz von Berlichingten, a Merlin viszont egy felújítást sem ért el. Pedig a Téli rege igazán jól sikerült. Én a Bartók rádióban hallottam belőle két részletet és ezek alapján emgérdemelne egy felújítást. Szerencsére a Merlint a németek újra felfedezték és a felvétel már a neten is közkincsé lett téve. Ha valakit esetleg érdekel:
The opera with comments and synopsis in german
http://rapidshare.com/files/304453478/Merl1.part1.rar
http://rapidshare.com/files/304458459/Merl1.part2.rar
http://rapidshare.com/files/304463739/Merl1.part3.rar
http://rapidshare.com/files/304469347/Merl1.part4.rar
http://rapidshare.com/files/304474201/Merl1.part5.rar
The opera only
http://rapidshare.com/files/304479892/Merl2.part1.rar
http://rapidshare.com/files/304485723/Merl2.part2.rar
http://rapidshare.com/files/304491476/Merl2.part3.rar
http://rapidshare.com/files/304502212/Merl2.part4.rar
http://rapidshare.com/files/304505761/Merl2.part5.rar
Password is avaxhome2109.ws
Waldemar ha van lehetőséged hallgasd meg a Merlint is! Szerencsére a zeneszerző zenekari darabjai hozzá férhetőek cd felvételeken többek között a Szabó Ervinben és az Országos Idegennyelvű Könyvtárban is meg vannak. A Sába királynője az említett két könyvtárban szintén hozzá férhető: kiváló előadókkal, a karmester Fischer Ádám. Egyébként 2000-ben felmerült az opera megfilmesítésének a gondolata is. Fischernek tetszett az ötlet, elvállalta volna a vezénylést is, az amerikaik is érdeklődtek a dolog után, de mivel állam bácsi ez esetben sem volt hajlandó biztosítani a költségvetés anyagi alapjait, ezért az egészből nem lett semmi. Csak a Bánk bán operafilm terve valósult meg. Kár, mert szerintem ezzel az operafilmmel külföldön is nagy sikert arathatunk volna.

Kismester, de azért a Sába mégis az egyetlen (a későbbi Kákszakállún kívül) magyar opera, amelyik világhírre tett szert és szinte a világ összes operaházában játszották, a legnevesebb énekesek közreműködésével.( Caruso, Pataky, Slezák) Bp-n utoljára a hatvanas évek elején játszották az Erkelben, (Delly Rózsi, Takáts Paula volt a Királynő felváltva) azóta nem. A többi operáját pedig emberemlékezet óta nem. Állítólag a Dickens műből készült Házi tücsök pl. nagyon kedves gyerekopera. Nem kellene hagyni teljesen elfelejteni. Pláne ha vannak olyan művészek akik képesek elénekelni pl. a Sába egyáltalán nem könnyű főszerepeit. Most azt hiszem éppen lennének....

Robert Künzli - Merlin
Anna Gabler - Viviane
Brian Davis - Lancelot
Daniel Behle - Modred
Gabriela Popescu - Fairy Morgana
Frank van Hove - Demon
Sebastian Holecek - King Arthur
In-Sung Sim - Glendower
Michael Mantaj - Gawein
Werner Rollenmüller - Bedwyr
Philharmonic Choir Munich
Chorus master: Andreas Herrmann
Philharmonia Festiva
Conductor: Gerd Schaller
Most hallgattam meg és nekem nagyon tetszett! A Merlin zenéje teljesen más, mint a Sába királynője muzsikája. Goldmark második operája egyértelműen Wagner hatása alatt fogant, a Parsifal dallamvilága több részletben is kimutathatóan jelen van, de a szerző nem egyszerű Wagner epigon: nagyon ügyesen ötvözi Wagner zenéjét saját egyéni, a orientális motívumokat, a patetikusságot és szenvedélyt kedvelő stílusával. Ezenkívül a francia grand opéra elemei is felbukkannak a daraban. A dallamok szélesen áramlanak, drámai hatásúak, a végtelenség érzetét keltik. Persze Goldmark csak egy kis mester volt: a wagneri zene dráma legfőbb jellemzőit, a zárt számok feloldását és a vezérmotívum alkalmazását nem tudta következetesen és hibátlanul végig vinni művében. AZ első felvonás első részében a szereplők nem is kifejezetten énekelnek, hanem inkább egyfajta énekbeszédben viszik előre az eseményeket, majd hirtelen ez a dialógus szerűség vált át egyfajta dallamosabb, klasszikusabb formavilágra, amely ezután meghatározó lesz. Az énekesek neve nekem nemsokat mond, de a felvétel egyértelműen színvonalas. A Sába királynője után a Merlin csak mérsékelt sikert aratott és valljuk benne: nem is éri el annak színvonalát, de ennek ellenére ma is sikerre vihető és a külföldi színházak olykor előveszik. Jelenleg a müncheni opera tartja műsoron a darabot, előtte Auzstriában játszották. A Sába királynőjét 2002-ban szintén Németországban újították fel. Ennek az operának egyébként egy amerikai cd kiadása is létezik. A Falusi lakodalmat maga Bernstein is elvezényelte, a szerzőt sokra tartotta. Bár az is igaz, hogy a kortársak közül sokan, többek között Brhams, nemr ajongott Goldmark stílusáért. De a kritiusok minden fanyalgása ellenére a Sába királynője a XIX. sz. második felének egyik legnagyobb opera sikera volt, amely még Dél-amerikába is eljutott. Érdmes lenne még újra elővenni a szerző utolsó operáját, a Téli regét is. Ezt a darabot is sikerre lehetne vinni, annak idején ez volt Godlmark második legnagyobb sikere az opera műfajában. Zenekari művei is említésre méltók, ezek legnagyobb része elérhető cd felvételen. Szerintem Goldmark az a kismester, akire érdemes oda figyelni.