Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.
Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ
Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ
Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.
Kedves Shíla és Cleo, ezt meg nektek hoztam fel, hogy itt rendetlenkedjetek. Ugyan itt a cím szerint másra irányul az osztályharc, mint ti szeretnétek, de az esztergapad olvasója épp elég kriminalisztikai esettel találkozik ott, minek még a fájlcserélés bűnét is azzal a munkával összefüggésbe hozni. Ráadásul az munkasztal.
Itt dicnolkodhattok.
Ez az, ez az, hadd nyomják! :>
A p2p tenger vizein a derék spanyol kalózok mellett a kínai had is megjelent:
http://lib.verycd.com/music/classic/
Nálam sok-sok kérdőjel jelenik meg a kínai karakterek helyén, de a lényeg kitalálható...
Pl. ajánlom az orosz Melodya, 100 éves Sosztakovics-jubileumra kiadott 6CDs Mravinszkij albumát.
Gábriel, ha így fogalmazol, akkor már sokkal elfogadhatóbb amit mondasz. Bár az is tény, hogy Bach amikor átvett komplett zenei tömböket másoktól vagy magától, az egyedüli kapcsolat a barokk zene kondenzációs magja (a hangulat) maradt. Ezzel ő maga is negálta a Schweitzer féle hangról-hangra megfeleltető hipotézist. Ha pedig főként az alaphangulat számít akkor ő sem került távol a barokk esztétikai ideáljától. A szófestések más kérdés, de ez inkább intellektuális élvezet és nem emóció. Különben is hányan hallgatnak Handelt, Haydnt vagy Rameaut ezek figyelése nélkül pedig utóbbiak tényleg "betegesen" és naívan használják a madrigalizmusokat. És senki nem haladhatja meg Hasse mániákus precizitású hangnem választási fortélyait. De ki veszi ezt észre manapság?
Kedves Nocsa,Ugyanakkor az feltétlenül hozzáteendő, hogy Bach még az átvételeknél is olyan választékos és megfontolt, hogy abban teljesen igazad van bárki számára plusz élvezetet jelenthet a szöveg követése, az elmélyült alkotómunka átérzése. Azonban nekem ritkán van hangulatom a librettók olvasgatásához így csak 2.-3. meghallgatáskor szoktam a zeneileg különösképpen érdekes részeknek utánanézni. Mindenestre a Te hozzáállásod mindenképp intellektuálisabb és Bach-hoz méltóbb mint az enyém.
Lejött az a Temistocle?
Visszakanyarodva a fájlcsere témához, egy ígéretes sorozat:
http://www.eliteclasica.com/disco.php?ref=16965
D
eutsche Barock Kantaten - Ricercar Consort
"Az pedig (amint írod), hogy ezek a sokszor gyengécskén faragott szövegek nagyobb jelentőségűek lennének mint Bach tényleg vetélytárs nélküli muzsikája az abszurdum. "
cleo,
nem így értettem. Dehogyis fontosabb a szöveg a Bach zenéjénél. Csak azt akartam kifejezni, - lehet, rosszul - hogy Bach szakrális műveinél a zene szolgálja - a szövegben is kifejezett - bibliai üzenetet. (Ezért is van fontos szerepe a szimbólumoknak Bach egyházi zenéjében.)
A szöveg nem csak valami "alibi", s a zene nem öncél, mint más szerzők esetében.
Nekem fontos, hogy valamennyire értsem Bach kantátáinak szövegét, hogy megnézzem a recitatívókban lévő szentírási részt, és nagyvonalakban tiszta legyen előttem miről szól egy-egy ária. Persze tudom, hogy ez nem mindenkinek fontos.
Én mem tudom Bach (egyházi) zenéjét csupán szórakozásképpen hallgatni.
Vagy zenei élvezet, vagy olvasókör (valóban az volt, engem is idegesített). Nem tudsz ellene tenni. Az előzetes olvasásnak van értelme, Vashegyi nyilván ezért veszi magára a megismertetés tiszteletet érdemlő misszióját. Hiszen sok az iskolás gyerek is. Talán mondogatni lehetne az asztaloknál, ahol ezek a szövegek vannak, vagy kiírni, hogy kérik, olvassák el az előadás előtt, mert később a lapozás az előadást zavarja. Azt nem kell mondani nekik, hogy ha olvasnak, az a zenétől vonja el őket. Ugyanis nem tudják a különbséget az észlelni és a meghallani között.
Szerintem a legjobb egy - megbízhatóan működő, jól olvasható - kivetítő.
Vashegyiék nagyszerű, árilisban a MűPá-ban előadott Máté-passiója közben engem kifejezetten zavart, hogy a kiosztott A4-es, sarokban összetűzött szövegkönyveket mindenki ugyanakkor lapozta, jelentős hangzavart okozva. Tisztára olyan volt, mint egy olvasókör.
Persze hasznos volt, hogy kiosztották, nem mindenki tud németül vagy tudja követni a történést. Nem tudom, mi a megoldás. Talán többszáz féleképpen tördelve kellett volna kinyomtatni, és akkor nem mindenki ugyanakkor lapoz, így időben szétosztva a zajt - de ez már kissé mérnöki gondolatmenet :)))
[36] így van "prima la musica..."
[37] nem hát, persze de azért az mégis túlzás, hogy: "azt hiszem te is tudod, miért van minimum egyenrangú szerepe a szövegnek" Itt ugyanis arra utalsz a szöveg fontosabb. Hát kérlek Bch vokális műveit nézegetve akár a saját akár a Henrici féle vagy más szövegeket elnézve, zene nélkül egész életemben töredéknyi időt áldoztam volna ezekre a művekre. És már akkor beléjük szerettem amikor csak a turbák szövege volt egyértelmű.
Kedves Nocsa én sem világosodtam meg annyira. Egyszerűen én többnyire olvasás közben aláfestő zenének hallgatom a gyűjteményem darabjait és csak az igazán szellemes részeknél nézem meg a szövegkönyvet. Annyira tudok olaszul hogy kövessem a történést.
Kedves Gábriel. Amint előbb írtam én csupán szórakozásképp hallgatom még Bachot is. És például Henrici gyermeteg szövegei néha inkább rontanak az élvezeten. Az pedig (amint írod), hogy ezek a sokszor gyengécskén faragott szövegek nagyobb jelentőségűek lennének mint Bach tényleg vetélytárs nélküli muzsikája az abszurdum. Persze pl. maguk a fenséges bibiliai történések természetesen igen, de hát azokat úgyis ismerjük annyira hogy ne tévedjünk el egy Bach passióban. A különben remek Gibson féle Passióhoz úgyszintén a feliratozás sem kellett, a lényeg érthető volt még az evangéliumok felszínes ismeretében is. Persze a bonyolult szimbólumok egy része nem, de nem is ezek hordozták a katarzist hanem az pl. amikor Jézus elesett és bejátszották ennek kisgyermekkori párhuzamát.
Azért úgy sem tehetünk, mintha simán instrumentális művet hallgatnánk.
A zene és a szöveg máshogy dolgoztatja az agyunkat, és ha túlzott súlyt nyer a szöveg, netán vizuálisan is elénk tolakszik, az a zenei élvezet kárára van. Soha nem értettem azokat, akik librettókat olvasnak zeneművek alatt, az operaelőadásokon is zavaróak. Vashegyi mindig kiosztatja a magyar nyelvű szöveget - dicséretes szokás -, de talán maga sem gondolja, hogy többen előadás alatt abba feledkeznek bele.
[33]
DE mivel Bach egyházi művei istentiszteleti keretek között elhangzó zenei igehirdetések, azt hiszem te is tudod, miért van minimum egyenrangú szerepe a szövegnek.
Én még nem világosodtam meg annyira, hogy teljesen lemondjak a történés követéséről a barokk operáknál. Talán egy jó szinopszis is elegendő, a legtöbb szinopszis viszont igen elnagyolt, nem található ki belőlük egy adott jelenetbeli történés.
Egyébként nem barokk operák librettóiból is elég gyér a forrás, pl. Rossiniből, akár angolul/németül.
Érdekes, hogy a zenéket mindenki lopkodja, töltögeti össze-vissza, a szövegkönyvek fordításaihoz meg szinte csak a cd-k kísérőfüzeteiben juthatunk hozzá. Persze azok is jogdíjasok, de ha már a zenét lopkodják, a librettót miért nem? Micsoda igazságtalanság! :))))
Valószínűleg egyszerű oka van: a kalózok lusták beszkennelni sok-sok oldalt. Már az is "szép dolog" tőlük, hogy a zenét megosztják.
Nem tudom, nálam, nem így van. Nekem cseppet sem tetszik jobban Bach attól hogy ha követem a szöveget. A nagy szófestők (Schütz, Bach, Handel, Jommelli) akik állandóan törekednek még a nüanszok alátámasztására pedig jól felismerhető madrigalizmusokat használnak. Ezeket és a hozzájuk kapcsolt szavakt pedig már megtanultam. Mindenestre Schütz passiói ezen "naív" megoldások elsajátítására kiválóak.
Nocsa nagyon jó dolgot vetett fel. Bizony szükség lenne szövegkönyv fordításokra. Az interneten van ilyen vállalkozás, de hát ott - bizonyos szempontból érthetően - nem elsősorban barokk operák és oratóriumok szövegkönyveit találjuk.
cleo, a szöveg nem mindig csak hab a tortán, mert pl. Bach egyházi műveinél (kantáták, oratóriumok) olyan lényeges szerepe van a szövegnek, mint senki másnál.
Temistocle, valaki?
Hát tényleg semmi érdekeset nem találtam. Maradnék azért a Temistoclenál. A szövegkönyv fordítások keresése értelmetlen. Hiszen a barokk operák versenymű karakterű áriáinak élvezeti értékét nem befolyásolják. Egy adott hangulatú érzelmi excplózió a szöveg ismerete nélkül is érthető. Persze a szófestések miatt érdekes lehet a szöveg, de az már csak a hab a tortán
Cleo,
A katalógusomat rég nem frissítettem, főleg a téged esetleg érdeklő szerzemények hiányoznak belőle. Azért megmutatom:
http://docs.mht.bme.hu/~nocsa/NCs_CDlista.htm
Szerintem most nagyot fogsz csalódni :)))
Egyébként engem, mint zöldfülűt, most inkább az izgat, hogy szövegkönyv-fordításokat találjak. Mert nem tudok olaszul, és valamiért azt gondolom, hogy a szöveg ismerete nélkül nem tudom igazán élvezni a műveket. Aztán van, hogy találok, és rájövök, hogy a sztori egészen bugyuta és mellékes.