(ja egyébként arra jutottunk, hogy Biber nagyon is rafinált)

:D egyébként lehet hogy az én számlámra irandó... jellemző, hogy néha kihagyok egy btűt. 

A múltkorában sokat elmélkedtünk egy német fórumon a Battalia híres neves második tételén a kakofón "Liederliche Gesellschaft" címűn. Az volt a gondolkodás tárgya, hogy mennyire tudatosan iránytja Biber a kakofónia kialakítását, ill, ez mennyire bizonyítható a kotta alapján.

Itt egyébként a kotta, aki szertne utánanézni:

http://imslp.org/wiki/Battalia_%C3%A0_10_(Biber,_Heinrich_Ignaz_Franz_von)

A Pauern-re rájöttem közben, de a parszt az talán egy délmagyar dialektus? Vagy inkább egy Fidliós-írásmód :)

Igen, James Clements oldala kiváló, egy részleges diszkográfiával.

Azt egyébként helyesen írja a Fidipédia, hogy "Pauern" (csak nem kell egybeírni), ez Biber írásmódja. (Jellegzetes délnémet dialektus). :)

Teljesen jól látod!

Alkotásra inspiráló lehetett az a ma közel 30 ezres cseh kisváros (Kroměříž= Kremsier), ahol ugyan nem sokat élt, de számos művet írt. A következő linket bizonyára ismered: http://www.bluntinstrument.org.uk/biber/ , mögötte több fejezet van, külön az ottani műveivel.

A Fidipédiás összeállításban néhány elírás van: salzburgi lakhelyük nyilvánvalóan a mai nevén Sigmund Haffner-Gasse 2. alatt volt. A Haffner család emlékezetes szerepet töltött be a városban, a leghíresebb Sigmund Haffner, a város egykori polgármestere  volt, neve Mozart egyik "neves" szimfóniája és egy szerenádja kapcsán is ismert.  

A Die Pauern Kirchfahrt helyett Bauern és természetesen parasztok. 

Igen, e három hegedűs hatása egyértelmű az egész barokkban. Sőt, említeni lehetne még Nicola Matteist is, aki szintén fantasztikus muzsikus volt. Nemrégiben olvastam egy cikket, ami úgy különíti el Bibert az említett hegedűs-zeneszerzőktől, hogy míg azok főképp hegedűsök, addig Biber elsősorban zeneszerző.

Elég éle ez a megfogalmazás, nem is biztos, hogy teljesen igazságos, de azt hiszem jól rátapint a lényeges különbségre.

A Biber melletti egyik meghatározó kortárs, Walther mellett nem szabad a másikról, Johann Paul Westhoffról sem megfeledkezni, ahogy sajnos a nagy lexikonok megteszik, és még az igencsak kiváló fülű és kötültekintő Szalóczy Péter is teszi az Elfeledett zeneszerzők című könyvecskéjében (bizonyára elfelejtette őket :).

Hármójuk hiányában Bach és kiváló kotársai sem lettek volna ugyanazok, hiszen a közel egy emberöltőnyi korkülönbség elég volt arra, hogy a bizonyára ismert munkásságuk beépüljön a többiekébe.

Elég itt csak Westhoff 6-6 szólóhegedűre írt szonátájáról és partitájáról beszélni (1696; Bachnál: 1720). Az alábbi felvételen éppen a mások által is dícsért Gunar Letzbor a szólista, de ajánlok  egy felvételt a már megidézett nagyszerű David Plantier-vel is Westhofftól.

http://www.youtube.com/watch?v=RiUhsoNr_sY

De ha már a csodás hegedűhanggal játszó Plantier, ITT van egy lemeze attól a Johann Jakob Walthertől, aki Bibernél valamivel fiatalabb volt, de hasonlóan meghatározó a barokkban! 

A zene pedig innen meghallgatható: 73 perc! 

ELbűvölő ez is! 

Milyen jó, hogy vannak TOMáS-ok, akiktől lehet tanulni és felfedezni, köszi.

Szerencsére. Sajnos a zenetörténeti kutatás mindezidáig még nem is volt képes felvenni a tempót az eredmények rendszerezésében. Míg továbbra is hegyekben állnak a Bach- és Mozart-életrajzok, számos zseniális szerző még ma is amolyan "futottak még kategóriaként" van elkönyvelve. Itthon egyértelműen ez a helyzet Biberrel.

De ha nagykalapács kell is hozzá, én hajlandó vagyok beleveri mindenki fejébe, hogy Bibert minden idők legzseniálisabb zeneszerzői közt kell számontartani (éppúg, mint Bachot vagy Beethovent, stb.) 

Vannak előadók, karmesterek, akiknek rendkívül hálásak lehetünk azok után, hogy egy-egy szerző műveibe beleszeretve sorra porolják le őket a feledés hosszú időszakai után, és veszik lemezre, viszik közönség elé értő tolmácsolásban.

Én a következőket ajánlom nagyon:

Utóbbi korábban a Symphonia kiadónál már megjelent ezzel a borítóval:

Manze mellett Letzbort tartom Biber legértőbb tolmácsolójának.

A Steck-lemez valóban kiváló, és nagyon ajánlom még Kati Debretzeni Biber-lemezét:

És ki volt a legzseniálisabb? :-) Többször szóba került már az Anton Steck nevéhez fűződő Biber-lemez a Kremsier archívum anyagaival. Nekem az is a kedvenceim közé tartozik.

EZEN a linken van néhány másik Steck-lemez is, de a többi nincs meg :( 

Steck barokkhegedűs játéka különösen meggyőző, érdemes más felvételein is hallgatni! Vannak a tubuson klasszikusoktől is felvételei (Rosetti, Ries)

Igen, Manze felvétele egészen fantasztikus: a mutatott lemezt pedig érdemes teljes egészében ismerni - Biber 1681-ben publikált 8 hegedűszonátáját, a híres szólógedű Passcagliát (a Rózsafüzérszonáták végéről), egy virtuóz "Sonata pastorellát" és az említett, állathangokat felsoroló "Sonata representativát" tartalmazza lenyűgöző előadásban.

Ez a nyolc hegedőszonáta sajnos nem olyan ismert és kedvelt, mint a Rózsafüzérszonáták - mivel itthon Biber szénája amúgy is csehül áll, ez persze nem sokat jelent -, pedig mindenképp érdemesek rá, hogy értő hallgatókra találjanak: korszakalkotóan zseniális mesterművekről van szó, a barokk hangszeres zene olyan csúcsairól, amelyek könnyedén állják a versenyt Bach, Händel vagy Vivaldi hangszeres műveivel - sőt, bizonyos szempontok szerint (pl. zenei ill. érzelmi kontrasztok kiaknázása és feldolgozása) jócskán túl is szárnyalják azokat. 

Számomra már évek óta egyértelmű, hogy a barokk legszeniálisabb hangszeres szerzője Biber volt.

Pontosabban 217 évvel előtte (1669-ben), amikor a szerző mindössze 25 éves volt!

 http://www.youtube.com/watch?v=3VXcuaHwpac&fmt=18

Alighanem erről a lemezről: remek felvétel!

 Közel kétszázvalahány  évvel Camille Saint- Saëns előtt! 

 http://www.bluntinstrument.org.uk/biber/ 

http://www.youtube.com/watch?v=P95kT3NSfuE

http://www.youtube.com/watch?v=1-eyZRd4JpY

Sonya Monosoff volt az első, aki lemezre vette Biber hegedűszonátáit (mind a Rózsafüzér-szonátákat, mind az 1681-es gyűjteményt). S habár csak részben "historizáló", mindenképp "historikus" felvételei invenciózus, szép interpretációt nyújtanak.

http://de.wikipedia.org/wiki/Salzburg#F.C3.BCrsterzbisch.C3.B6fliche_Residenzstadt

Frászt volt bajor. Közkeletű tévedés. 1322-ig tartozott csak oda. Onnantól önálló állam a Német-Római Császárságban így közvetlenül a császár alá (legkésőbb 1556 óta: Bécs) tartozott. Ez ugyan nem "osztrák" érdekeltség, de inkább, mint Bajorország.

Pl. a Biber-rekviem vagy a Brüsszeli mise az alábbiak szerint:

A következő címen elérhető az FM 91.6-on fogható orosz stb. kulturális radió,

ahol Windows Media Playerrel /2x rákattintva/ remek zenék közül lehet választani a jól adminisztrált

Now Playing menüből /Albums, All music, Artists stb./, de először el kell zárni az automatikusan bejővő gagyi zenét!

http://www.russia-ukraine-travel.com/russian-radio-stations-online.html