http://www.youtube.com/watch?v=P95kT3NSfuE

http://www.youtube.com/watch?v=1-eyZRd4JpY

Sonya Monosoff volt az első, aki lemezre vette Biber hegedűszonátáit (mind a Rózsafüzér-szonátákat, mind az 1681-es gyűjteményt). S habár csak részben "historizáló", mindenképp "historikus" felvételei invenciózus, szép interpretációt nyújtanak.

http://de.wikipedia.org/wiki/Salzburg#F.C3.BCrsterzbisch.C3.B6fliche_Residenzstadt

Frászt volt bajor. Közkeletű tévedés. 1322-ig tartozott csak oda. Onnantól önálló állam a Német-Római Császárságban így közvetlenül a császár alá (legkésőbb 1556 óta: Bécs) tartozott. Ez ugyan nem "osztrák" érdekeltség, de inkább, mint Bajorország.

Pl. a Biber-rekviem vagy a Brüsszeli mise az alábbiak szerint:

A következő címen elérhető az FM 91.6-on fogható orosz stb. kulturális radió,

ahol Windows Media Playerrel /2x rákattintva/ remek zenék közül lehet választani a jól adminisztrált

Now Playing menüből /Albums, All music, Artists stb./, de először el kell zárni az automatikusan bejővő gagyi zenét!

http://www.russia-ukraine-travel.com/russian-radio-stations-online.html

Charpinak igaza van.

Az elmúlt napokban esténként - Handel Giustinoja mellett:) - a Missa Salisburgensist hallgattam.

Csakugyan lélegzetelállító mű.

Salzburgnak elég érdekes a történelme - most fejből nem akarok irogatni - de csak 1816-tól tartozik osztrák érdekeltségbe. (Azelőtt évszázadokig bajor érdekeltség volt.)

Ha már Salzburg: Franz Jacob Freystadtler (1761-1841) dómorgonista, zeneszerző.Salzburg történetének legnagyobb résztvevőszámú orgonistapályázatát nyerte meg (33 jelentkező volt), Mozart legutolsó tanítványa és barátja.

Gilles Requiemje valóban gyönyörű, de linknek a "Barokkról- kötetlenül"-ben van a helye.

Félreértés ne essék: nincs ellenemre, ha néha eltér a topic a szorosan vett témától, de a direkt offolás, mégha kultúrát is közvetít, akkor is rombol. (Véleményem szerint a Fidi már így is nagyon felhígult.)

Ezt azért érdemes meghallgatni, hátha...!

És vannak ott még más részek is ebből a rekviemből, egy francianyelvű előadással együtt.

"Nota bene, akkor még nem volt Ausztria része a Salzburgi érsekség."

Közkeletű tévedés. Egy egész rövid ideig tartozott Salzburg porosz uralom alá az örökösödési háborúk (Mária Terézia) során. De a mittudémilyen béke során visszakerült. Salzburg, mint érsekség, mindenestre valóban nagyobb önállósággal bírt, mint mondjuk Linz, de egyértelműen Habsburg uralom alatt állt. Nem tudom a pontos szakkifejezést, de tudtommal valami csatolmányként Ausztriához is tartozott. (Ellentétben mondjuk Magyarországgal, ami sosem tartozott Ausztriához - csak épp az uralkodó volt közös.)

cleo! - Te olvasott ember vagy, hozzá tudtál/tudsz jutni Hintermaier cikkéhez a Missa Salisburgensisről?

Pompázatos a 15 szólamú Requiem, a Missa Bruxellensis és a Missa Alleluja is.

A fenti Requiem első tétele minden idők egyik legmegindítóbb alkotása, egyszerre gyászol és ad vigaszt az örök életet igérve.

Nota bene, akkor még nem volt Ausztria része a Salzburgi érsekség. Ezt csak a habsburgofil árulóknak

Szerintem Biberrel összevetve nem jön semmilyen más alternatíva szóba a Missa Salisburgensis szerzősége mellett.

Részben igazad van, de én a kottával való zenehallgatásra reagáltam, és nem néztem meg mind a 235 vagy 228 felvételt-leadást. És ebben a civileső-be még bele kerülhet Biber is :-)

A tied is jó: Rebel stb.

Nézd meg a civileso user-"társait" is!

Kedves mindegy!

Nagyon klassz az ajánlott link, csupán eléggé OFF ebben a témában, ugyanis civileso egyetlen Biber-művet sem töltött - még? - fel. Ellentétben pl. ezzel a felhasználóval.

Korábban is helyeseltem, így javaslom, próbáljátok meg a tubusos civileso ajándékait, a sok-sok csatornatölteléket: közel 200 kottából követhető igen jól szerkesztett és változatos, jó zene van fenn, de még a kotta-nélküli is több tucat nem tucat-zene.

Egyet kiemelek: Clérambault Orfeuszát /Sandrine Piau és a Le Concert Spirituel Soloists/, ahol a közel 17'-es mű 2. része is megvan természetesen!

Nem láttam a képet. Most már oké.

Ronez valóban kiváló hegedűs, de engem zavar a kissé fűrészelős játékmodora, a reszelősebb hangot még elnézném neki, mert egy különleges vonótartásra esküszik, hogy hüvelykujjával ráfog a szőrre, de akkor is hiányolom a szép íveket a játékából. A mutatott darab akár a Purcell Quartettel, akár Goebellel, Kraemerrel, vagy Lamonnal is jobban tetszik. (Utóbbi kettőt pedig nem nagyon kultiválom, mert nem játszák az ismétléseket, ami szerintem ilyen szép zene esetében bűn).

Két viola d'amore a gamba/theorba/csembaló mellett; különlegesen gyönyörű.

Erre, itt alant.
Arietta Variata

A Harmonia artificiosára gondolsz? Melyik előadásra?