A SZABADON CIRIPELÉSNEK NAGY ÁRA VAN...!

              A tücsök és a hangya

megunta a tücsök a hosszú téli
koplalásokat s hogy prózában versben
évszázadok sőt ezredek meséi
szerint mindig szégyenkeznie kelljen

elkezdte tanulmányozni a hangya
életvitelét s borzasztó dologra
döbbent rá ki mit gyűjt beadja
morzsáig beszolgáltatja a bolyba

szolga az egyén hősi csak az ópusz
állapította meg elszontyolodva
s rajtam röhög a volt szolga ezópusz

s ti szabadnak hitt társaim azóta
is rajtam fenitek léha nyelvetek
ki koplalok bár de szabadon cirpelek

/Kányádi Sándor egyik szürke szonettje, 1983/

Vége van a nyárnak

Hűvös szelek járnak..

- Ne haragudj Gergely nem tudunk segíteni...Pííííííííííííííííííííííííííííí!!!!!!!!!!!!

- Lakatos úrnak nem vagyok bent, már mondtam!!!!!!!!!!!!!!!!

Kedves Cleo az ötletedeid nagyszerűek ! Szerintem sem Liszt Ferencet kellene égetni ezzel az intézménnyel...Lakatos nagyon meg fog lepődni, hogy adott esetben mire képes az általa hűségesen kiszolgált gazdi. Ebben az a legszebb mikor ezek az élőlények egymást lökik be a háborgó tengerbe a cápák közé a süllyedő hajóról. Lakatosról meg nem kell feltételezni, hogy magával kapcsolatosan bármit észrevesz. Annál sokkal magabiztosabb és önteltebb.

Nem vagyok a rentábilis gazdálkodás ellensége. Mivel az intézmény esetében a távol-keleti hallgatók tandíja döntő jelentőségű, ezért javasolnám az átkeresztelést a japán, koreai és kínai famulusoknak sokkal ismerősebben és meghittebben csengő ZEN-akadémia változatra  

Az intézmény címerállatai pedig egy reinkarnáció előtt álló hangya és a meditációt halk hegedűszóval kísérő tücsök lenne.

Érdekes, hogy Lakatos Gergely nem vette még észre, hogy egyre inkább exponálódik. Ez baljósan előrevetíti, hogy, esetleg ő viszi el a balhét, ha eljön az ideje.

A ZENEAKADÉMIA REKTORA BÁRKIHEZ ELSZEGŐDIK HŰBÉRESNEK AKINEK PÉNZE VAN !

A LÉNYEG A PÉNZ ! LEHETŐLEG MINÉL TÖBB PÉNZ !

Bányai a nyilatkozatban kifejtette, hogy nem lát reális esélyt a hiány kigazdálkodására.

Ezt, csak abban az esetben tehette meg, ha a Zeneakadémia, a hűbéresi státuszt elfogadva, biztosítékot kapott arra, hogy a Fidesz befoltozza ezt a kis financiális rést. 

Egy tancos kepet hianyolok. Kerdem en, ha valaki illuminalt allapotban, a gravitacioval dacolva, bemutat egy ilyen hajmereszto attrakciot, amire tucatnyi, lelkesedeset palastolni alig biro es szavahiheto tanu van, akkor ezen virtus izlelgetese, muveszi, allegorikus kifejezese, mi modon idezheti fel a szemelyisegi jogok serulesenek remet.

Zsoleny itt puffog. En meg Handelt sem dicserhetem.

Milyen erdekes, hogy Handel orgonaversenyei mennyire nem felkapottak. Itt mar masodik eve, most hallottam eloszor. Pedig eletem meghatarozo elmenyei az Op4, Op7.

Vicc volt kedves mindegy. A látászavarra utaltam.

Az előbbi műsorból a monumentális Brahms-szonátát érdemes meghallgatni innen kezdve MP3-ban. A végre újból beköszöntő napfényben is nagyon klassz darab. A holdfényes kapocs a gyönyörűséges andante és a IV. tétel visszatérésében található, Otto Inkermann /1823-62/ egyik verse nyomán. Ne felejtsük: a zeneszerző mindössze 20 és fél éves volt e műve írásakor!

Balázsnak bizonyára nagy sikere lesz a műsorával.

A zene innen is nyomonkövethető a kotta letöltése után!  

A Fidelio idézi Pándi Mariann leírását, benne a versrészlettel.

2011. július 28. csütörtök, 21:00, Borghetto S. Spirito, Musicateatro, Olaszország

(szabadtéri koncert) - Fülei Balázs szólóestje

L. v. Beethoven: cisz-moll szonáta Op 27/2
F. Liszt: Esti harmóniák - transzcendentális etűd
C. Debussy: Suite bergamasque
Prélude
Menuet
Clair de Lune
Passepied

- szünet -

J. Brahms: f-moll szonáta Op. 5
Allegro maestoso
Andante
Scherzo - energico
Intermezzo - Rückblick
Finale

Szép műsor, és remélhetően nem borús-esős idő lesz!

Tévedsz, kedves cleofide! A neked talán hosszúnak tűnő összegzés korábbi elemzéseimnek az összefoglalása volt, nem tartott soká beírni, és nem is várom, hogy mindenki megértse és azonnali hatása legyen az adott ügyre.

A legutóbbi döntőbizottsági határozat 122 oldalas, benne ismétlésekkel, így ez a néhány oldal nem veszélyes. Közben persze gyönyörű zenéket hallgattam, csak nem írtam be a Mit hallgattok fórumozás közben? témába. Talán éppen Bach orgonaversenyt vagy Vivaldi hegedűversenyt, mert este azokkal is meg akartalak lepni, hogy csak a barokknál maradjunk. Olvastad Orbán verseit?

Egyébként én sem zárom ki a nagypolitika felelősségét az egyetem ügyében, hiszen azt is felvetettem, hogy talán nem is volt meg mindig a pénz a folyamat leggyorsabb lefutásához.

Végül: a szigorúan nem zenei téma azért mégiscsak kapcsolódik a muzsikához, érint minket műszaki alapvégzettségű zenerajongókat, dilettáns zenetörténészeket is. Utóbbiba persze te nem tartozol bele, habár sok mindent nagyon alaposan boncolgatsz, vizsgálgatsz.

farkastitoknak pedig ezt üzenem: sosem kár leírni megalapozott vagy annak vélt véleményt, mert sosem lehet tudni, mi fogja ezt a közbeszerzési mechanizmust jobb útra terelni, megtakarítva időt, pénzt, energiát, nem beszélve az erkölcsi kérdésekről. Azt meg nem gondolom, hogy ne jutna el egy ilyen elemzés pl. a Közbeszerzési Tanácshoz, ahol éppen a folyamat felügyelete a feladat.

De, hogy ne csak műszaki és jogi dolgokkal traktáljalak titeket, Schumann halálának évfordulóján hallgassatok egy szép zongora-cselló darabot, amely egy Eichendorff-versre írt Schumann-dal alapján született. Habár nincs éppen holdfényes éjszaka, a darab kellemes, és erről jut eszembe: nemsokára a kiváló Fülei Balázs fog holdas témájú műveket előadni Olaszországban, gondolom, Beethoven, Debussy stb. művekből is válogatva.

             Mondnacht 

Es war, als hätt der Himmel 
Die Erde still geküßt, 
Daß sie im Blütenschimmer 
Von ihm nun träumen müßt. 

Die Luft ging durch die Felder, 
Die Ähren wogten sacht, 
Es rauschten leis die Wälder, 
So sternklar war die Nacht. 

Und meine Seele spannte 
Weit ihre Flügel aus, 
Flog durch die stillen Lande, 
Als flöge sie nach Haus.

Kedves Mindegy ! Tiszteletet parancsol a szándék, ahogy próbálod műszaki és jogi oldalról feltárni a hiányosságokat, de amint látod kár minden szóért és kár minden sorért. Ezt a döntéshelyzetben lévő politikusok nem olvassák és egyáltalán nem érdekli őket !!!!

Az lenne részükről a becsületes, ha egy nyilatkozatban felvállalnák és elküldenék melegebb éghajlatra az összes fórumozót akik felelősöket keresnek és következményt remélnek.

Cleofid igazat ír, mikor a FIDESZ felelősségéről beszél.

Na már ez is kezdi, ez az első stádium.

Holnap Wagner jön, a hétvégére pedig már teljes elborulás villamosokkal.

Gondolom az output perifériákon keresztül fertőz.

A pirospontokat azért behúztam.

Elnézést kérek az 5-6 betűhibáért, de túl hosszú a szöveg, a szemüvegem pedig pár napja eltört, így egy rossz másikat használok az új elkészültéig :-)

A 19-es veterán vörösbegy :-) megjegyzésére reagálnék, de - a válaszra klikkelve a 19. beírásnál - válaszra sem méltat a taat -felügyelte program.

Már korábban is írtam: a Zeneakadémia oktatási ügyeibe nem szólhatok bele, mert nem volt és nincs közöm hozzá, és nem is értek oktatási kérdésekhez. Mint laikus azért megkérdezem: hogyan lehet megtartani az oktatás színvonalát, ha a 60 perces órákat 25 %-kal csökkentik, egyezően a tanárok fizetésének csökkentésével. Fordított arányban fognak gyorsabban oktatni?

Utóbbival a LF8 jelű főépület rekonstrukciójára kiírt közbeszerzés ajánlatainak egyik kiértékelési módszerére is utaltam, visszatérve az engem is inkább érdeklő folyamatra.

Minél több nyilatkozatot olvasok, annál inkább tűnnek fel érdekességek, néha visszamenőlegesen is, így érinteni fogok korábbi ügyeket is, hiszen minden kérdés valahol összefügg.

Közben közvetett eszmecserét folytattam a Közbeszerzési Tanáccsal, amelynek szerepére már utaltam: a Kbt.-ként rövidített, többször módosított Közbeszerzési törvény ugyanis erre a szervezetre ruházta az eljárások felügyeletét, mind a törvénykezés, mind a végrehajtás vonalán, aminek keretében különféle anyagokat kell készítsenek ajánlásként. Ezek figyelemmel kísérése, a valóban nem egyszerű eljárás során ugyancsak szakavatott személyek feladata, de a munka megkönnyítésére a Kbt. elő is írja bizonyos esetekre szakavatott közbeszerzési tanácsadó bekapcsolását. Az LF8 esete ilyen, mert ott is meghalad a túlnyomó többségében úniós                   /közösségi/ összeg egy bizonyos értéket. Így már nem állja a helyét az a védekezés, hogy a 20-szor is módosított (Lakatos Gergelyt idézem/) törvény bonyolultsága miatt is csúszik a beruházás.

A módosítások száma és tartalma nyomon követhető a Közbeszerzési Tanács honlapján is, ahol a változásokat kiemelik. Némelyik érdemi, de persze nem követhetetlen, némelyik apróság, de ahogy nemrég említettem, ezek alkalmankénti átvezetése egy szakavatott tanácsadónak kötelessége, és ezek után csak azt lehet nézni, függhetett-e a sok-sok havi késés e változásoktól.

Ki fogom mutatni, hogy NEM!

Visssza kell térjek arra, hogy egy megfelelő hálóterv a feladat ÖSSZES részére ki kell terjedjen: az adott előkészítési szint szerinti bontásban, tevékenységekre, időszükségletekre, anyagiakra stb. természetesen a szakmai és jogszabályi háttér maximális figyelembe vételével, utalva a feladatok elvégzőire, a felelősségi /döntések/ kérdésekre is.

Az eddigiek alapján rögtön adódnak kérdések:

- milyen volt az előkészítések tervezési része, ha később mégis feltáratlanságokra hivatkoztak        /ugyanez a W52 esetében is, ahol kiírnak egy rekonstrukciós-átalakítási munkát, majd később már csak a főfalakat tartják meg (dr. Batta Andrást idézem), ha valóban, és ugyancsak előre nem látható okokra hivatkozva egyeznek bele késébe, amit nem követ kötbérezés/.

- érdekes módon ezek az okok az LF8 esetében elegendőnek látszottak, ha arra kellett hivatkozni, hogy miért kell újabb előkészítési időt felhasználni, csakhogy a korábbi nyílt közbeszerzési eljárás után csak úgy lehetett a most lezárt hirdetmény nélküli tárgyalásost kiírni, ha a feladat lényegében nem változik.

- ha pedig a korábbiból kizártak 3 érvénytelen ajánlatot, illett volna pontosan megnevezni a kizárások okait, és ha az érvényes 2 pályázatot a pénzügyi forrás elégtelensége miatt nem értékelhették pozitívan, akkor hogy lehetett újból a 4md nettó forintot beírni az új eljárás pályázati felhívásába, ill. a dokumentációba?

- ebből kiindulva, és a most lezárt eljárás ajánlatainak ismeretében hogyan lehetett félmilliárdos megtakarítással jellemezni a nyertes ajánlatot (4.777.812.650 Ft), amikor az a kiírt 4 md-nál közel 20 %-kal magasabb? Ha a feladat tényleg nem nőtt lényegesen, akkor a közben elvesztett több mint egy évre is figyelemmel: vagy a 4md volt alacsony, vagy az infláció is növelhette az összeget, de az is felmerülhet, hogy csökkentették a feladatot, hogy most már elfogadható ajánlatok érkezzenek az alkufolyamat hatására (u.csak a rektor urat idézem)

- még egy léyeges kérdés: miért vártak a tavaly nyáron meghiúsult nyílt eljárás után december 7-ig az újabb, egyszerűbb eljárás bejelentésével, hiszen közben legalább 3 hónap telt el?

Jöhetnének még kérdések, de nem akarom a dilettáns zenerajongókat megzavarni, így csak ennyi, és ebből adódik rögtön a következtetés: a feladat valóban jóval többe kerül, mint eleve kalkulálták (ki az előkészítetlenségnek a felelőse?), a jelentős költségtöbblet miatt minden százmillió forint számít, nem beszélve az időveszteségről, aminek ára van más rovatokon.

Most jutottam el a tavasszal lezárt új eljáráshoz, amelyre mind az 5 korábbi ajánlattevőt meghívták, de a STRABAG visszalépése miatt csak az A-L-S, a HMR, a MARKET és a Zeneakadémia Konzorcium adott be érvényes pályázatot (a később újból vitatott kiértékelés sorrendjében megnevezve a résztvevőket). Az indulók (a Kbt.-ben ajánlattevők) tudták az eljárás megismétlésének okát, ismerték a feltételeket, így várható volt az ajánlati árak nem túl nagy szórása. Ezt a legmagasabban súlyozott (60-as szorzóval) tényezőt megismétlem (Ft-ban):

A-L-S           4.777.812.650

HMR            4.865.015.437

MARKET     4.659.869.647

Zeneakad.   5.080.794.239

Az ajánlatok közti max. eltérés tehát ~ 421 mFt, ami megközelíti a rektor úr által büszkén vallott közel 500mFt-os megtakarítást, igazolván, hogy mennyire számít sz ár, míg az első három közötti ~ 205 millió forint azt mutatja, hogy bizonyos szempontból az árazatlan költségvetési kiírás kellő alapot adott a beruházás várható költségére. Az 5 md feletti ajánlatra még visszetérek, mert a kiértékelési anomáliák miatt érdemes azzal is alaposabban foglalkozni, bár a lezárt kiértékelésben a 60-nal súlyozott ajánlati árral szembeni csak 25 %-os fontosságúnak tulajdonított organizációs részszempontban ez a konzorcium messze a legrosszabb értékelést kapta.

Tehát: a jelentős késéssel indított új eljárásban nagyon kellett volna vigyázni az egyetem (ajánlatkérő), ill. szakavatott megbízottjai részéről a kiírás és a kiértékelés (formai, tartalmi, érdemi) részére a gyors és zökkenőmentes lefolytatás éredekében. Nem ez történt, és ha az akadékoskodónak feltüntetett MARKET nem támadja meg a döntést, ezekre nem is derül fény. 900 ezer forintot kell fizessen az ajánlatkérő, mert nem tartott be két alapszabályt, pl. nem a törvény szerinti tartalommal fogadott el egy dokumentumot, bár a kérdéses banki igazolásra iratmintát is lehetett volna készíteni, amit csak alá kellett volna íratni, így felmerülhetett a tartalom megkerülése, de jobb esetben csak a figyelmetlenség, aminek súlyos ára lett pénzben és időben.

Persze ezt a hiányt, hibát menet közben is rendezni lehetett volna.

Az újabb közel 3 hónapos veszteségnek ez is az oka, és ez együtt már 6 hónap. Ha hozzávesszük a megismételt közbeszerzési eljárás min. 2 hónapos késését, akkor már 8 hónapról van szó.

Az lett volna várható, hogy a feladat lényeges változásának hiányában a tárgyalásos eljárás, a már csak 4 résztvevővel, a szokásos átfutások minimumát igényli időben, hiszen a műszaki és pénzügyi alkalmasságra csak egy újabb időszakra kellett u.azokat a dokumentumokat bekérni, a lényeges feladatváltozás nélkül az árakat is csak újból kellett kalkulálni (ezek mindenhol már gépen lévő, gyorsan aktualizálható adatok), és főleg az organizációs kérdésekre kellett összpontosítani, megegyezően a kiértékeléskor. Az említett 2 hónapból egyet a kiértékelés 30 napjának újabb 30-cal való megnövelése tett ki, és itt kiértékelni valóban csak az organizáció jelentette a legnagyobb feladatot.

Most jutottam el a KIÉRTÉKELÉS-hez, amit az ajánlattevő előre közölt ugyan, senki nem támadta meg, de ami tág teret engedett a túlzottan szubjektív döntésnek, és magában foglalta egy óriási bukfenc lehetőségét is, amire majd mér kitérek.

A Kbt. tág teret enged az értékelésben, amihez alapszabályokat és kereteket rögzít a törvény alapvető szabályainak betartására (esélyegyenlőség, azonos elvek, a megadott értékelési szempontok érvényesítése stb.). A kérdéses eljárásban alkalmazott kiértékelési módszerrel /az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása/ kapcsolatban a Közbeszerzési Tanács útmutatót készített /a többször módosított 2/2004. számon, amelynek érvényes változata a 2010/152-es Közbeszerzési Értesítőben olvasható 15 oldalon.

Az útmutató persze csak ajánlás, értelmezi a Kbt.-t, felhívja a figyelmet az egyes szabályok fontosságára, értelmezésére, hivatkozva a nyomon követésre javasolt döntőbizottsági és bírósági határozatokra. Külön fejezetben tárgyalja a kiértékeléseket, azok célszerű módjait, az alkalmazható pontozást segítő képleteket, előnyöket-hátrányokat, de kiemeli a kiértékelők szakmai felkészültségének és felelősségének fontosságát is. Teszi mindezt az eddigi tapasztalatokból a további hibák elkerülésére, így remélem ezek a sorok is hozzá fognak járulni a továbbiakhoz.

Az említett alapmódszeren belül szabadon választhatók meg az értékelési részszempontok, azok száma és súlya, de törekedni kell az objektívitásra, a pontozható szempontoknál a ponthatárok célszerű és indokolható megválasztására, azonosságára, a súlyozás következetes érvényesítésére stb. Szakavatott közbeszerzési tanácsadók és előírásosan szakavatott kiértékelők esetén ezek ismert alapvető szempontok, tehát annak fel sem szabad merülni, hogy a törvényt annak szellemével szemben alkalmazzák. Bőségesen vannak módszerek a valóban legelőnyösebbnek összesíthető ajánlat kiválasztására.

Az említett alapelvek miatt érdemes a már korábban is kifogásolt ponthatárokról beszélni. Azok azonosságának célja éppen a súlyozások kijátszásának kivédése, hiszen ha egy korábban jóval alacsonyabb fontosságúnak tartott szempontot utólag szabálytalanul felértékelnek, akkor  a kiírás előtt  kellett volna meggondolni más súlyozás alkalmazását, hiszen az ajánlattevők óriási energiát fektettek az előírásos pályázatba. Ad absurdum: lehetett volna itt is fordított a két főszempont súlya, vagyis az ár 25 %-os, az organizáció pedig 60, de ez az árak körüli feszültség miatt nem volt lehetséges, nem vallott volna a gondos gazdára.

Tehát: adott volt a 60-25-10-5 súlyszámú 4 szempont, amelyekből az utolső kettő érdektelen volt, mert érdekes módon mindnégy ajánlattevő azonos többletgaranciát és előteljesítési időt ajánlott.

Már első ránézésre kifogásoltam a ponthatárok /1 és 10/ megválasztását, mert az értékelési módszerek alapján az árnál a legalacsonyabb kapta a maimálisat /100 %, azaz 10 pont/, míg a többi annyival alacsonyabbat, ahány százaléka volt az a legkisebbnek. Emiatt kapta a győztes

A-L-S ~ 118 millióval magasabb ára a 9,75 pontot, míg a legmagasabbat ajánló Zeneakadémia Konzorcium az említett 421 milliós többlet miatt a 9,17-t.

Látható, hogy az 1 és 10 ponthatárok között a kiosztott pontok a 9 és 10 között helyezkedtek el, ami várható is volt, és a 60-as sűlyszámmal való szorzással az 588,19 - 574,7 - 600 és 550,29 összpontot vettek az árnál figyelembe a végső besorolás sorrendjében. Kiszámítottam, hogy az 1 és 10 ADHATÓ pontok között pl. a nem is nagy eltérésű 9 pontot 5.177.649.610 Ft-os ajánlat kapta volna, bizonyára nem minősíthetően kirívóan magasnak, tehát eleve kizárhatónak ezen ajánlat tevőjét. Ez éppen 400 millióval magasabb a nyertes árnál, és 518 millióval több a legalacsonyabbnál, a kiértékelési módszer szerint nem kizárhatóan a legelyőnyösebb is lehetett volna, amire visszatérek.

Valahol a 9 táján adtam volna meg a minimális ponthatárt, de akkor a második legfontosabb részszempontnál is azt kellett volna megadni.

Utóbbinál, számolva a meghívott 5 résztvevővel, az 1 és 10 közti pontokra elegánsan a 10-8-6-4-2 pontozást határozták meg előre, lehetővé téve a pontegyenlőséget is. Végül a végeredmény szerinti sorrendben a 10-10-8 és 6 pontokat osztották ki, amelyek szorzása a 25 -ös súllyal a 250- 250 - 200 - 150 pontokat adták ki az organizáció néven összefoglalt második részszempontre.

Az itteni 50 pontos lépcsőkkel szemben az árnál még a legmagasabban és legalacsonyabban értékelt ajánlatok közt sem volt 50 pont eltérés, holott az ajánlati ár súlya 2,4-szerese volt az organizációénak.

A Kbt,. éppen emiatt írta elő az adható ponthatárok azonosságát, hogy az előre szabadon

megválasztott, de aztán kötelező erejű súlyozást ne lehessen kijátszani.

A kérdéses eljárásban alkalmazott mószer fonákságának szélsőségeit már kifiguráztam: ha valóban 1-és 10 között volt adható pont az árra, akkor az alsó határt egy 46.598.696.470 Ft-os, igemn: 46, 6 milliárdos, tehát a legalacsonyabb ár 10-szeresét kitevő ajánlat érte volna el, a(z organizációra előre megadott alsó) 2 pontot egy 23,3 md-os, az ott végül - a holtverseny miatt ki nem osztott - 4 pontot egy 11,65 md-os, az ott legalacsonyabbként kiosztott 6 pontot egy 7,77 md-os, végül a közbenső 8 pontot egy 5,825 md-os ajánlat kapta volna. Mindez ellene mond a józan észnek, hiszen a korábbi nyílt eljárásban kb. 5,27 md volt az ár a rektor úr kialkudott félmilliárdja alapján, bár az akkori árakat nem ismerem pontosan.

Nyilvánvaló, hogy az alapelvek, a szabadon megválasztott súlyozás szerint az említett 9 és 10 közötti pontokat kellett volna kiírni és alkalmazni. Az egyáltalán elfogadható ártartományt nem is kellett volna közölni a szabd verseny érdekében, hiszen az előzmények eleve behatárolták az ajánlattevők számítását.

Ellenpéldaként és tanulságként egy kis matematika, megismételve, hogy az alábbi is előfordulhatott volna, és akkor aztán nem lett volna hivatkozási alap a kiemelt áralkura, ill. az 500 milliós megtakarításra:

Az árban utolsó Zeneakadémia Konzorcium árának súlyozott értéke CSAK 49,71-dal volt kevesebb a legalacsonyabb árért adott 600 pontnál, így ha ők kapják egyedül a maximális 250 pontot az organizációra a mondjuk ebben csak második MARKET előtt, akkor ők a nyertesek, mindössze 0,29 pont előnnyel, és ezt egy szakavatott és független zsűri el kellett volna fogadja, persze a végső döntéshozó még eltérhetett volna a 421 millió Ft-os többletet látva.

Az említett 0,29 pontról: az organizáció 7 alkérdése bármelyikére csupán egyetlen esetben kellett volna 1 ide és 1 oda pontot adni ezért a furcsaságért, és ha megnézzük az ottani szempontok súlyozatlan kezelését, ennek semmi akadálya nem lehetett volna.

A döntésért felelős nyilván nem hozta volna ki így a végeredményt, de még egy 300 nilliós többlet esetében sem, holott ott már 13,42 pont lett volna az előny. Köztudott, hogy a végső értékelésben 35,19 pont volt az első és a harmadik között, és mindössze 10,49 az első és a második között.

Az említett Közbeszerzési Tanács által ajánlott finomabb kiértékelési módszerek persze szakavatottabb értékelőket, döntéshozókat igényelnek, de hol van ezek ára az egész beruházás értékéhez képest!

A' propó: bízva az ajánlatkérő korrektségében az általa előre rögzített kiértékelés alkalmazásában, én az organizációt olyan minőségben készítettem volna el a Zeneakadémia Konzorcium helyében, amibe nem lehetett volna belekötni, és ezzel akár a 421 milliós többletárral is nyerhettem volna /hiánytalan és a megkívántnál is nagyobb részletezettségű belső és külső organizáció, a legkorszerűbb, számítógéppel nyomonkövethető hálóterves ütemezés, a legminimálisabb közterületfoglalás stb., beleértve az olyan szintű egészségügyi hátteret a dolgozóimnak, amelyet elsőosztályú belvárosi orvoscsapat biztosított volna, hozzátéve a magasan felszerelt kényelmes bérlakások lekötését a közelben stb., stb./, hiszen ezek tervezési és felhasználási többlete bőven belefért volna a nagyvonalú ajánlatkérő keretébe. Isemerni kell egy beruházás költségeinek arányait, ahol az u.n. organizáció ilyetén többlete meghozta volna az egész munka nyereségtöbbletét stb.

Csakhogy ez úgysem ment volna: itt a lapok le voltak osztva, a MARKET már a korábbi eljárásban a fekete bárány lett, akire most is hivatkozni lehet a késések miatt.

Utóbbinál elfelejtettem, hogy a június 22-i döntőbizottsági határozat után egy újabb indokolatlan hónap fog eltelni a kivitelezési szerződésig (legkorábban augusztus vége), így az össz késés már 9 hónap az ajánlatkérő hatás- és felelősségi körében. Ezekkel aztán végképp nem érthető a jövő év végi átadás emlegetése, hacsak a feladatot végül is nem csökkentették.

A fekete bárány jellemzésére egy korábbi adalék: a korábbi eljárásban a MARKET kifogásolta a referenciák túl szigorú megadását, (hiszen egy csak Magyarországra érvényes jogszabály alapján besorolt műemléképüéteket fogadtak volna el), mondván: szűk a hazai piac. Erre a döntőbizottságnál az egyetem arra hivatkozott, hogy valóban, de ott van az egész unió, ottani referenciamunkát is elfogadnak. U.ezt elfogadta a döntőbizottság is, holott nyilvánvaló, hogy a kiírás szerint külföldi munka szóba sem jöhetett először.

A többi pedig csak csűrés-csavarás, megfelelően a nem túl jó, sőt - nagyon is rossz hazai közbeszerzési gyakorlatnak, majd a magyarázkodásnak, minden felelősség nélkül.

Csak halkan mondom ez elemzés végén: lehetett volna más módszert is kiírni, amellyel mindez elkerülhető lett volna akár a munkája szerint láthatóan maximális bizalmat élvező, mostani első két ajánlattevő preferálása érdekében, de kizárólag törvényes alapon, majd az összes közbenső lépésre jobban figyelve elkerülni minden lehetséges kifogást, és a lehető leggyorsabban megtenni a beruházói lépéseket!

Még halkabban mondom, hogy még az említett ajánlásban is van olyan képlet az itt is alkalmazott relatív és a fordított arányossággal számoló árértékelésnél, amellyel pl. az egyszerűsége miatt látszólag célszerűen használható 1 és 10 közötti ponthatároknál az alsó határt jelentő 1 egy végtelen értékű árra jön ki :-) Ennél már az egyetem által alkalmazott módszer annyival volt jobb, hogy ott az alsó határt jelentő 1 pontot a TÍZszeres összegű ajánlat kapta volna, mint fentebb írtam.

Aki közelebb akar kerülni a dolgok fonákságához, mélyedjen el a leírtakban, de érfdemes a több mint 400 §-ból és mellékletekből álló Kbt.-t és a kapcsolódó jogszabályokat is megismerni, mert ezek alapján nem szabadott volna idáig jutni, és felelősségrevonás nélkül folytatni a munkát u.azzal a csapattal. Az eredmény a lassan elkészülő W52 esetében is mutatja, azért annál komolyabb kérdésekről és összegekről van szó. Utóbbira részletesebben nem térek vissza, álláspontomat kifejtettem a korábbiakban.

A Fidesz felelőssége több, mint 1 év után egyértelműen nagyobb az ügy gyűrűzésében, mint az MSZP-é. Tény, a korrupciós ügyek légiójával terhelt, ballib Fidesz vezetés képtelen a Csányi-Demján-Simor-Surján-Gyurcsány klikk és pártfogoltjai ellen fellépni. Hiszen az eljárási obstrukció mellett ennek hatalmas bosszú kockázata lenne az előbb-utóbb bekövetkező hatalomvesztés után.

Vigasztalan ez az egész. Kedves Basethound, a fizetések 25 %-os csökkentése valami új dolog? Kedves Mindegy, minden szavad aranyat ér, rendkívül hálás vagyok a hozzáértő, gondosan kifejtett bejegyzéseidért.