Sziasztok

A János passió sok fajta kiadásban megszerezhető.

Melyik zeneileg és úgy összeségében a legjobb változat?

nagyhéten nemigen néztem be fideliora, így egy kifcsit elkéstem vele, bár gondolom, Krisztus kínszenvedése sohasem lehet off téma. Két zenei illusztrációt szeretnék megosztani veletek (Vörösbegy hathatós közreműködésével), az első az "Es ist vollbracht egy nagyon szuggesztív előadása

http://www.youtube.com/watch?v=wqNxkwzhzrc

a másik pedig a kedvenc áriám, az 1725-ös verzióból:

http://www.youtube.com/watch?v=4iaZcr_sJ4Q

Ne felejtsétek el, hogy J.S.B. egy szigorúan szabályozott működésű  "közszolga" volt, aki ennek meg is felelt. Ebben a közegben az egyházi művek dominanciája mellett csak egy bizonyos határig lehetett kisérletezni. Mozart felrúgta a kötöttséget jelentő szolgálatot, és szabadabban, de sok kockázatot is vállalva alkothatott. Bach életműve így is hihetetlenül szerteágazó és tartalmas, de az egy szem operaműfaj nem volt beilleszthető abba a változó helyszínű, de jellegében nem sokban eltérő alázatos szolgálatba.

Igen, igazatok lehet, az opera nagyon "pénzes" lehetett akkoriban is. Van egy másfajta gondolatom, lehet tévedek; Bach távol tartotta magát a "látványtól" . Mintha nem tudta, vagy nem akarta volna zenéjét látvánnyal "fertőzni". A mai napig ott a csapda az operában: a látvány túlsúlya a zene felett. Mert az operában mindíg a zenének kell dominálnia, szerintem.

Kedves Zsölény, a Kávé és Parasztkantátákat operettnek nevezni számomra új, de nagyon jól szórakoztam. Soroljuk akkor ide a Hercules válaszúton-t is, még akkor is, ha a kis Hercules bölcsődala ugyanaz a dallam, mint a Karácsonyi oratóriumban a kis Jézus-é.

És a temperált zongorán?

Kedves 1Gigi!

A csembalónál ha már egy bizonyos nyomást produkálsz a billentyűre, onnantól a hangzást már nem tudod befolyásolni. A mai zongorán majdhogynem a billentéstechnika lett a lényeg, akkor ez ismeretlen fogalom volt.

Ez már bennem is felmerült. Talán nem volt ideje a sok egyházi teendők mellett, vagy nem érkezett felkérés hozzá.

Az a kérdés is foglalkoztat, hogy vajon Bach idejében, mennyire volt fontos a billentéstechnika? Lehet, hogy ez csak a MAI hangszerek hallatán érdekes?

Kedves zesa, szerintem pontosan tudod.

A legszívbemarkolóbb pillanatok egyike a szenvedéstörténetnek az, amikor az összerogyó Krisztus keresztjét az "arra járó" Kyrenei Simon vállaira teszik - nyilván nem is érdekelte a nép nagy részét a keresztre feszítés, ott csellengtek...

Másfelől: az előzetes megkorbácsolás már maga egy fél halálbüntetés. Ne szíjakat képzeljünk, hanem a "római korbácsot": láncok sokaságának végén tüskés fémgömbök. Elképesztő brutalitás, de szolgálhatta azt a célt, hogy akit keresztre feszítenek, minél hamarabb vesszen oda. Szent Longinus dárdadöfése sem lehetett idegen a kivégzéshez fűződő szokásoktól. 

Kedves István, operát nem írt, de operettet kettőt is (Kávákantáta, Parasztkantáta) :)

Az operaírás nem késztetés kérdése - még Mozart sem írt a "fióknak", mindig megrendelésre írta az operáit. Túl nagy munka, annyi ideje nincs egy zeneszerzőnek.

Vajon Bach miért nem írt operát? Passiói, oratóriumai, (bár nincs sok), kantátáinak garmadája igazolja, hogy rendelkezett a dramaturgiai szerkesztés minden fortélyával. Pontosítom a kérdést; miért nem érzett motivációt opera írására?

"Az ismert történet szerint Jézust 3-kor feszítették a keresztre, majd 6 és 9 óra közt volt a haláltusa"

Abból tessék levonni 6 órát, legalábbis én úgy tudom. Már nem emlékszem pontosan, de mintha a napfelkeltétől számítódna az óra... lényeg, hogy Jézust délben feszítették keresztre.

Fidelio - Olvasnivaló Mozartról – magyarul - Opera - MagazinNikolaus Harnoncourt: „Gondolatok a mozarti Allegro és Andante kapcsán”. In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 169-183. ...

www.fidelio.hu/opera/magazin/olvasnivalo_mozartrol_–_magyarul.aspx

Harnoncourt könyve, a Zene, mint párbeszéd. János és Máté p. interpretációinak lehetőségeit boncolgatja, más művek  mellett. Ajánlom mindenkinek, hiszen avatott művész tollából minden hiteles.

Nagyon köszönöm, van egy német verzióm a könyvből, alapmű Bach művekről. Egy magyar kiadásról tudok, melyben csak részletek jelennek meg Bach zenéről, inkább egy összefoglaló Scweitzer életéről, érdekes;

Albert Schweitzer: Életem és gondolataim - Önéletrajzi írások ...

Ha ezt a kiadást olvastad, rendben, ha meg nem, olvassad-olvassátok! Igaz, hogy angolul van.

A XXVI. fejezetben elemzi Schweitzer a János-passiót, a 166. oldaltól.

Hans Memling  (~1430-1494; ejtsd: memlink!) lübecki oltárképének közepe /Marienkirche/

A képen lévő címen az összes műve elérhető!

Marienkirche

Händel parókáját pedig a Messiásból csavart papírtekercseken bodorították.

Megtaláltam a bejegyzést, érdekes, ne görcsölj a hollanddal, ott a magyar fordítás is a fülecskében, kicsit magyartalan, de használható.

Igaz, vagy nem, ma már kideríthetetlen, viszont elképzelhető. Bach valamelyik passiójának lipcsei bemutatóján a hölgyek-urak összenéztek: "meddíg kell eltűrnünk ezt az erkölcstelen zenét?" Ugye milyen hihetetlenül hangzik? Érdekes, fiai sem fogták fel ki az apjuk, pedig híres zenészekké váltak. Talán második felesége, Anna Magdaléna sejtett valamit. ...A h-moll mise eredeti kottáit egy kertész használta, betekerte velük a facsemetéket a nyulak ellen. 

Az ismert történet szerint Jézust 3-kor feszítették a keresztre, majd 6 és 9 óra közt volt a haláltusa:

"Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: 'Eloi, lamma szabaktáni?' Ez annyit jelent:'Istenem, Istenem, miért hagytál el?'..."

/Márk.../

Rembrandt valószínűleg ebbe a sötétséget felváltó világmegváltó gyalázatba-megvilágosodásba helyezte a jelenetet, és az is figyelemre méltó, hogy ezzel a technikával szemben a sokféle színes festmény mennyire nem tudja kifejezni ennek az eseménynek a fájdalmas nagyszerűségét, akárcsak az általad említett központi fényhatással, és Krisztusnak a fényháromszög középpontjába helyezésével, holott a valóság egy színes kavalkád volt nagy tömeggel. Pl. Delacroix-nál:

Földhöz vágó (vagy inkább: onnan felemelő) remekmű ez a Rembrandt-metszet: nem egyszerűen a fényjátékkal. Hanem azzal, hogy idelenn mintha valamilyen barlangban lennénk.

Az említett korált beemelem, hogy a zene, a szöveg és a felvételt készítő által válogatott képek egyszerre jelenjenek meg. Az indító bejegyzésed ugyan nem erről szól, de a cím úgyis az egész műről.

Érdekes egyébként az alábbi bejegyzés is e témában, bár a holland szöveget csak az angolon keresztül értem, vagyis sok helyütt nem, de a lényeg hasonló.

A metszet Rembrandt 1653-as alkotása /387x455 mm/; Rijskmuseum - Amsterdam