Érdekes műsor Beethoventől Bartókig, így kíváncsi vagyok az előadásra. A zongoristát még nem hallottam.

A darabokról azért valami eszembe jutott, ami máskor is, akár a Muzsikáló adásait, akár mást hallgatva: a zeneművek elnevezése. Ez esetben pl. kell tudja az egyszerű hallgató, mit fog KB Liszttől játszani? A Die drei Zigeuner és a Paraphrase még talán beugrik, és a Zelle is cella a börtönben és a mobiltelefonban is, de egy kolostorban bizonyára, no meg a Romance is románc, de miért írják egy magyarországi programba, hogy oubliée?

Elfelejtettem, mit jelent ez az albán szó, de hátha a németül és angolul tudóknak le kellene fordítani! :-)

A zeneszerzők többféle nevet adtak vagy adnak műveiknek. Korábban inkább a zene jellege volt a döntő, műfaji elnevezések kerültek a kották tetejére, majd jöttek a fantázianevek, főleg a romantikában, és ha nem éppen egy tulajdonnév lett a mű címe (Manfréd, Prometheus, Mazeppa, Siegfried stb.), egészen közönséges elnevezéseket adtak darabjaiknak, mint: Bűvös vadász vagy - maradjunk Lisztnél - Erdőzsongás, Átok, Elfelejtett keringő vagy Elfelejtett románc.

Utóbbiakat magyarul illik írni és mondani, mert semmi különöset nem jelent az oubliée vagy a Malédiction, mint elfelejtett és átok, és még a kitűnő Mémethy Attila is gondolhatna arra, hogy a málédikszion-t nem mindenki érti. Ahogy a Dona nobis pacem-et sem, de az már Mohaitól van. 

Most jöhet a Nonnenwerthi cella vagy a Cella Nonnenwerthben című Liszt-átirat, ill. annak háttere, mert a hangulatos darab megérdemli: a fiatal (21 éves) Liszt beleszeret a nála 6 évvel idősebb, férjezett Marie d'Agoult grófnőbe, sorra születnek a gyerekek, és mind a két kislányt, mind a fiút elente nem tudják ellátni, így bérbe adják őket. Ők utaznak, és amikor 1841 augusztusában a Rajnán lévő mesés szigetre, a tárgybani Nonnenwerthre mennek pihenni, a lányokat is magukkal viszik. Blandine alig 6, Cosima alig 4-éves. Három hónapot töltenek a szigeten, Liszt dolgozik is, ott ünneplik 30. születésnapját, amit egy azóta is élő platánfa ültetésével kíván emlékezetessé tenni, és valóban, az óriási fa most már közel egy öl átmérőjű (1,8 m). Amikor hazamennek, a 2 és fél éves Dánielt is visszaveszik a dajkától. A következő két évben is odaztaznak, és ezeken a nyaralásokon születnek a tárgybani darab első változatai.

A sziget kb. a mi Margit-szigetünkhöz hasonlít, de ma csak az a ferences kolostor, ill. iskola van rajta, amelynek megtekintésére külön engedélyt kell kérni, mert nem közterület. Korábban a bencéseké volt, le is égett stb.

Képek vannak róla, érdemes megnézni! A cella nyílván a lakásukul szolgáló szokásos kisméretű, putitán helyiségek egyike, ha külön volt dolgozócellája, akkor az.

Folyásirányba nézve a Margit-sziget (2800m hosszú és max. 500 m széles):

Míg ilyen a Nonnenwerth Bad Honnef-fel szemben (2000m és 200m), és természetesen csak hajóval közelíthető meg:

Felülről nézve: http://maps.google.com/maps?q=Nonnenwerth+Insel+in+Germany&hl=en&sll=50.776996,8.830576&sspn=2.931763,6.778564&vpsrc=0&hnear=

Nonnenwerth&t=h&z=14 

Ez a mai épület:

Ez pedig Liszt 170 éves fája:

Az egyik eredeti változata a zenének INNEN! Ez pedig a szombati koncerten elhangzó változat, de csellóval! A harmadik változat is szép.

Apropó: a mű első változatai az Albumlapok című ciklusban jelentek meg ( Albumblätter, Feuille d'Album, albánul nem tudom :-)

Szombaton találkozunk.