Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.
Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ
Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ
Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.
Klado, köszi a linket a műsorral!
A tegnap esti Varnus Xaver koncert nagyon nagy sikerrel ment le a Zeneakadémián, és örömmel láttam, hogy jelen volt pár orgonabarát is!
Tényleg nagyon jól együtt tud működni Xaver és a Talamba Ütőegyüttes, ez már jó pár koncerten bebizonyosodott, mint ahogy tegnap is.
Nekem személy szerint a csendesebb, elmélyültebb darabok tetszettek igazán, így pld. Beethoven cisz-moll (Holdfény) szonátájának átirata, de a d-moll toccata és fúga jazz átirata is nagyon ütős! De ami igazán megérintett, az a csak tisztán, orgonán előadott Bach e-moll prelúdium és fúga, illetve a d-moll toccata és fúga. Az ütőegyüttessel közösen előadott további művek is jók voltak, ki-ki válogathatott ízlése szerint, mi tetszik inkább.
Ami nekem még nagyon bejöttt, az Xaver improvizációja volt egy Kodály dalra. Kár, hogy nem gyakran imprózik, ilyenkor látszik pedig igazán, milyen tehetséges. Ám az orgona egyszer csak átment staccatoba, épp csodálkoztunk, milyen regiszter csinálja ezt a hangzást, ám szép lassan az orgona elnémult. Most viszont a szünetben megoldották a problémát, és a koncert zavartalanul lement ezután.
A szünetben elzarándokoltunk a 2-es tanteremhez, amiről Xaver Kistétényi Melinda kapcsán mesélt, és más részeket is bejártunk, már amennyi idő jutott a szünetben erre. Gyönyörű ez az épület, csak remélni merem, hogy a felújítás, korszerűsítés során maximálisan megőrzik a régi értékeket!
Pálúr János koncertjére, illetve a tanszaki hallgatók éjszakai koncertjére is megyünk természetesen, jók ezek a programok. Kár, hogy a ZAK búcsúztatója kapcsán kerül rájuk sor... Xaver egyébként nagyon korrekt módon tegnap ajánlotta a közönségnek ezen koncertek látogatását is, kiemelve, hogy nem csak ő, hanem a ZAK tanárai és hallgatói is búcsúznak az épülettől.
Viszontlátásra ezeken a koncerteken is!
Pálúr János koncertjére már kaphatók a jegyek! ;)
A műsor - többek között - itt látható:
http://www.orgonakoncertek.gportal.hu/gindex.php?pg=29798746&dt=11212009&event_id=37655&daylist=1
71-re:
"szükség" van? hmm.. a csapból is folynak, tehát a kínálat így is túlerős...(persze sajna igen kevés a gyöngyszem a pop műfajban..de akad...)
feltöltekezni? engem pl. nem tölt fel, szemben egy tartalmas művel, de kétségkívül szórakoztat(hat)...
egy jó darab viszont nemcsak szórakoztat. akár a d-moll tokkáta is, csak kár hogy a csapból is ez folyik..persze még mindig kevésbé mint épp Jacko, vagy Madonna:) apropó d-moll tokkáta, pl. Cameron Carpenter előadásában szórakoztat is, persze szinte könnyűzenei a hangzás, de remek...
eszerint a valódi búcsúztató koncert (Pálúr János) meglesz novemberben? arra szívesen megyek...mi lesz ott a program tudja vki?
70-re: egyet értek... a popcsillagokra is szükség van, és bizony nem csak a komolyzenével lehet feltöltekezni. Én még csak most fedeztem fel magamnak pl. Tom Jonest igazán, bár gyermekkorom óta hallottam a slágereit... hihetetlen hangja van , illetve talán csak volt, most azért mégis majdnem 70 éves... akkor volt csúcsformában, amikor én születtem...
Tudom, hogy lesz nemsokára Bp.-n koncertje, de túl drága a jegy, másrészt szerintem a mostani felvételein látszik, hogy a lényeg veszett ki belőle: a lélek, a belső feszültség, a szenvedély, és már nem is igazán énekel, sokszor csak beszél, levág a dallamból... Én azt a Tom Jonest szeretem a régi felvételekről, aki még adni akart valamit önmagából, aki ki akarta fejezni önmagát, akinek elhittem, hogy átéli azt, amit énekel... Most már csak haknizik szerintem, megy a koncertfutószalag. A technikai tudása pedig tuti sokkal jobb, mint régen volt, de számomra a legfontosabb mégis kiveszett belőle.
Számomra a popban nem az az érdekes, milyen a dalok szövege (bár más műfajokban, pl. rockban pont az a fontos sokaknak), hanem hogy milyen a dallam és az előadó hangja. Na persze, komolyzenészeknek nem tudom, hogy magyarázzam el, hogy bár semmi nehéz akrobata dolog nincs egy számban, sok az ismétlődés, teljesen egyszerű a dallam sokszor, mégis, valami csodaszép, és tiszta lúdbőr az ember tőle...
De ha visszautalunk a komolyzenére, ezért nem tudom én soha megunni a d-moll toccata és fúgát Bachtól... egyszerű, szép, és mindig is az fog maradni, slágerdarab. De miért baj, ha sokan szeretnek valamit, amit nem kell magyarázni? Miért lenne bűn megmaradni a harmónikus, szép, természetes élményeknél? Hadd maradjon meg mindenki annál a művészetnél, ami az ő számára örömet, szépséget jelent. Aki meg elvontabb, absztraktabb élményekre kíváncsi, hallgassa a nehezet, disszonánst. Ettől még egyformán értékes minden, így sokszínű és érdekes a világ. Nem mondhatjuk meg a másik embernek, hogy mit kell hallgatnia. Ő tudja, érzi, mi jó neki, mi tölti fel. A zenei ízlést persze lehet formálni, de nem szabad erőszakosan tenni mindezt....
Elkalandoztam, tk. csak annyit akartam mondani, "mindenki megnyugtatására", az orgona meg van javítva, holnap meg lesz tartva az elmaradt Xaver koncert, és természetesen a többi ZAK búcsúztató koncert is a kiírt időpontokban.
Szerintem Madonnát vagy éppen Jacko-t nem kéne a hullócsillagok és a hipergagyik közé sorolni, ők a maguk kategóriájukban kiemelkedőek, a tehetségük nem megkérdőjelezhető. Az értékük természetesen nem összehasonlítható pl. Bach-al az igaz....
Persze a Queen eredetije az óriási tömeg előtti élő koncerten az Queen, már benne az ilyen terekhez szükséges erősítés, de még hiányzik az a később már túlzásba vitt manipulatív körítés. Zeneileg önmagában értékelendő, Mercuryt nem hasonlítanám Madonnához vagy Jackóhoz.
Maximális profizmus, ahogy a King's Singers vagy a Bolykiék csinálják, persze paródia, miként a komolyzenei repertoárban sok más karakterzene ismert. Zeneileg kifogástalan.
Van ugyanott hasonlóan magas színvonalú is:
.
5:45
UC Men's Octet - Bohemian RhapsodyMost tényleg és komolyan kérdem:
http://www.youtube.com/watch?v=hBLm747tyn0
Ez most gagyi, vagy profizmus ??? Nagyon érdekelne a véleményetek.
Én nem vagyok zeneszerző, de értettem, és ahogy látom, egyetértesz velem, mert az az értékrend nem a mienk, a tömeg meg olyan, mérhetetlenül manipulálható, vagyis KÖZÖNSÉGES!
A kultúrpolitikán, élén a miniszterrel, az oktatáson-nevelésen stb. múlik, mire költ az állam, mit támogatnak az önkormányzatok a reklámban érdekelt cégek, kiket hívnak meg vállalati bulikra zenélni a szervezők, mire vevő a hallgató, a néző. Magam sose irígyeltem a felkapott sztárócskák, hulló csillagok millióit vagy milliárdjait, tudom, mi az érték, így tartom magam az 58. hsz. alatti kiinduló véleményemhez.
Mire is kell a nagy felhajtás, reklámkampány, hajcihő, a sokszor beivott vagy beszívott, obszcén, füdtfelhőbe burkolt, a hangot hangerővel pótló extrém előadás? A manipulálásra, a kábításra, amit tudatosan csinálnak, pótolva a zenei alapokat, a tudást stb.
Képzeljük el ugyanazt az előadót vagy társaságot komolyzenei körítéssel: Halovány és röhejes lenne a semmitmondó produkció!
De meg is fordíthatjuk a dolgot: Jordi Savall, Cecilia Bartoli, Perényi Miklós, Baráti Kristóf stb. félmesztelenül, bőrmellénykében, vonagló mozdulatokkal, színes ködbe burkolva, többezer wattal a háta mögött: komolytalan lenne. Akik meg próbálnak elmozdulni e gagyi felé, azok komolytalanok /ld. a finn csellósokat stb./.
Persze nem beszéltem azokról a disztingvált, és éppen a kellő képzettségük miatt manipulálhatatlan, igazi, bár nem akkora csillagokról, akik a maguk zenei világában /jazz, világzene stb./ teszik a dolgukat, méltán komolynak és értékesnek minősíthető előadásaikkal.
A gagyi az gagyi marad az ezerszeres túlfizetettség ellenére is, nem szabad irígykedni! Nem akartam több nevet előhozni, mert nem ez volt a lényeg.
Amerikában a még megmaradt komolyzenei intézményeket javarészt nem az adófizetők pénzéből, hanem magánszemélyek és cégek adományaiból tartják el. Idehaza a kereskedelmi rádiók és tévék elhülyítette proliknak (én a Madonna-rajongót annak tekintem, még ha 3 diplomája is van) fingjuk sincs arról, miből finanszírozzák a komolyzenét. (Sőt lassan azt sem tudják, hogy ilyen létezik.)
Kedves zeneszerző kollégám!
Te értetted, mit mondtam????
Kedves Emerzoli
Ha a komolyzene megszűnik, akkor a tudományos teljesítmények egy része is megszűnik, ez visszahat a gazdaságra, és akkor felébredünk, hogy bilibe lóg a kezünk, valamit elszúrtunk.
Agykutatók bebizonyították, hogy azok a tudományos elmék, akik FOGLALKOZNAK vallással ÉS kultúrával (NEM hiszem, hogy Madonnát értették ez alatt...), azok sokkal nagyobb agyteljesítményre képesek, mint akik nem, úgyhogy ne legyél ennyire ellendrukker.
Egyik nagy (amerikai) magyar tudós mondta, azért kreatívabb ő a többieknél, és azért oldotta meg hamarabb azt, amin sokan mások is gondolkodtak, de nem sikerült nekik addig, mert középiskolás korában a fizikatanára KÜLDTE őt a kóruspróbára, kikérdezte, hogy ott volt-e..
Kedves Mindegy,
NEM MINDEGY!
Nincs "az a világ"! Egy világ van, méghozzá EZ. Olyan világ, ahol egy szarházi, strandon fölszedett, a progyucernek "megtetszett" filmcsillag milliószorosát keresi BÁRMELY komolyzenésznek!
Ha hozzávesszük, hogy a komolyzene KIZÁRÓLAG azért létezik még, mert a Madonna-rajongó adófizetőknek fingjuk sincs arról, hogy pénzükből operát, szimfonikus zenekart, vonósnégyeseket TARTANAK EL, el lehet azon gondolkodni, MEDDIG lesz ez így...
Mert, most kizárólag az ő tudatlanságuknak köszönhető, hogy játsszák még a Turandotot, Bartók Kékszakállúját vagy Schönberg Pierrot Lunair-jét...
Ha megtudnák mire megy el a pénzük, és még meg is hallgatnák... perceken belül megszűnne a komolyzene.
DE MEG ÁM!
Ha belegondolunk, hogy Schikaneder lenézett ripacstársulatának tagjai milyen szinten voltak ehhez a randa vén kurvához képest.
Na és!? Az alaphelyzeten ez mit sem változtat. Az a világ meg más világ, értékrendjével együtt.
Sajnos, a zeneművészek tragédiája, hogy minél magasabbrendű zenét írnak/adnak elő - annál kevesebb létszámú közönséget vonzanak. Ergo: minél jobb zenész vagy, annál kevesebb pénz tudsz megkeresni.
Ez pedig pontosan az ellenkezője a világ értékrendjének, ahol a siker fokmérője, mekkora pénzt tudsz keresni az adott tevékenységeddel.
Egy példa:
A világhírű popsztár, Madonna kottát olvasni sem tudó zenei analfabéta 0 hanggal, minimális zenei ismeretekkel. Kísérőzenekarának mindegyik tagja ellenben főiskolát végzett kiváló művész - akikre viszont a kutya sem kíváncsi. Madonna legutóbbi turnébevétele - magyar pénzben - meghaladta a kétmilliárd forintot, míg a kísérőzenészek itt-ott pluszként leadott (Madonna zenei "produkciójánál" körökkel magasabb színvonalú projectje) alig vonzott nézőket.
Így - a világ értékrendjében - Madonna a "jobb"!
No, ez a zeneművészet tragédiája.
(Bocs, hogy könnyűzenéből vettem illusztrációt, de épp ismerem ennek a turnénak a számadatait... Madonna egyébként szóba sem áll saját zenekarának tagjaival. Lenézi őket, mint a taknyot, mert ők nem "sikeresek"... Röhej.)
Remekül összefoglaltad. Nemrégen olvastam Az államban az említettet, de mások is hasonlóan vélekedtek /Kodály, Bartók stb./. A számokhoz meg csak annyit: lehet még 50 fővel is nagyszerű zenélést hallgatni a teltházas stadionok akár ezerszer akkora hallgatóságával szemben.
Xaver nem "alkotó mód", szereti Bachot, hanem "dekonstruktíve". Beethoven,Mendelssohn, Liszt, Bartók... Nos, ők igen, (ha mondanak ezek a nevek valamit Xaver barátunk mellett...), ők valóban azt építették be Bach-ból, ami előre visz, ami előremutató volt Bach-ból. Xaver nem mutat semerre, max. a szellemi szemeteskuka felé. Persze, ahogy a szemetesben is találni olykor-olykor gyémántot, úgy Xaver koncertjein is akad egy-egy jobb darab, de, ha szabad egy kis képzavarral fogalmaznom; az egész bűzlik...a dekadens szennytől. Az a premissza meg már rég megdőlt, hogy Xaver "tömegeket" mozgat meg és ez önmagában érték lenne. Persze, egy focimeccs is tömegeket mozgat meg, de nem ad szellemi értéket. Ez így van Xaverral is: a tömeg önmagában nem érték, hanem csak "anyag", potencia. Xaver felelőssége éppen ezért sokkal nagyobb, mint sok más előadóé: mire használom a tömeget? Ez a kérdés. Ostoba zenei manipulációkra, hatásvadász manírokra, vagy valójában megtisztelem a közönséget "igazi" darabokkal, akár nehezen befogadhatókkal is adott esetben. Xaver tökéletesen leképzi a liberális kultúrmodellt: ne erőltesd az agyadat nehéz műveken, hanem csak azt fogadd be, ami igénytelen fülnek is könnyen emészthető. Platón már az Állam-ban felhívta a figyelmet a zene kettős természetére.
Szókrátész ezt kérdezi (Xavertól is) "SZÓKRATÉSZ: Lehetséges-e, hogy a zenész éppen a zenetudásával tesz valakit botfülűvé?"-a válaszom, Platónnal ellentétesen, hogy igen!
Továbbá:
"SZÓKRATÉSZ: Ugye, Glaukón, azért a legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és összhang merül alá leginkább a lélek mélyébe, és a legerősebben ragadja meg azt, szépalakúságot támasztva benne; ez teszi a lelket szépalakúvá, feltéve ha valaki helyesen nevelődik, ám ha nem, az ellenkezőjévé. És mivel a nem szép alkotást vagy a nem szép teremtményt a legerősebben a zenében kellően nevelt ember érzi meg és - méltán háborogva - a szépet dicséri és örömmel a lelkébe fogadja, s belőle táplálkozva maga is széppé és jóvá válik; viszont a rútat méltán gáncsolja és gyűlöli már zsenge korában, amikor még nem fogja föl; később aztán, ha az értelme fölébred, örömmel fogadja a szépet, és sajátjának ismeri fel."
Nos, mindezek tartalmi feloldása az érték filozófiai kategóriája. És ezért kell zeneileg (is) nevelni. Az, hogy manapság nem ismerik el a(z) (zenei) értéket, az már egy dekonstruktív dekadens szennynek a végterméke. Xaver ennek tökéletes médiuma. És a világ persze beveszi ezt a maszlagot, mit oly sok vakítást a történelem folyamán. Zenei parasztvakítás, igen, azt hiszem ez Xaver kvintesszenciája. A vakítás, arról, hogy amit teszek az szép jó igazságos, miközben valójában torz, dekadens, és degradáló. Én, mint aki a zeneszocilógiával, kultúraelmélettel és recepcióesztétikával (is) foglalkozó, azt mondom: inkább 200 valójában érdeklődő néző, mintsem 2000, hatásvadászatra kiéhezett. Persze az igazi a 2000 értő fülű lenne, de ez nem megy kontraszelektív libertális oktatás-és kultúrpolitikával.
.
http://www.ofchoristers.net/Chapters/CambridgeKingsCollege.htm#skip
.
Ha már szóba került Bach /a JS/, felhívom a figyelmeteket egy MÜPA-koncertre,
ahol az előzményben említett egyik mű is műsoron lesz.
Minden orgonakedvelőnek ott a helye, ha addig le nem foglalják mások.
.
Orgonautak:
Cambridge – Stephen Cleobury és
a King’s College Kórusa
2009. december 19. 19:30
Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bach: c-moll prelúdium és fúga, BWV 546; In dulci jubilo, BWV 608;
Vom Himmel hoch, BWV 606; Karácsonyi dalok
Buxtehude: Magnificat primi toni, BuxWV 203
Mendelssohn: Richte mich, Gott, op. 78 No. 2; Warum toben die Heiden?, op. 78 No. 1
Schumann: Fúga a B-A-C-H témára, op. 60 No. 1
Reger: Dankpsalm a Hét orgonadarabból, op. 145 No. 2
Karácsonyi énekek
Jegyár: 2400, 4500, 6800, 7900 Ft
.