http://huszarlaszlo.hu/music/UMZF2009.zip



Így jobb lesz:)

http://musicianswho.hu/muveszek/muveszek.php

Itt meg lehet hallgatni, szét van szedve művenként:



http://huszarlaszlo.hu/music/UMZF2009.zip



Így többszöri meghallgatásra igazat adok a zsűrinek, Varga Judit és Bella Máté művei számomra is a legjobbnak bizonyulnak - bár az előadás után nem ezt gondoltam.

Bocsánat, javítok: Dargay Marcell.

A Magyar Nemzet mai számában az általam már többször bírált Kiss Eszter Veronika számolt be a verseny döntőjéről, fényképpel is bemutatva a résztvevő zeneszerzőket. Csakhogy, amíg a szövegben nevüket is megadta, a díjkiosztó utáni csoportképhez már nem csatolt azonosítót, így az egy szem Varga Juditot bárki felismerhette, de a 6 férfit csak azok azonosíthatták, akik eleve ismerik őket.

:-((



A Bartók Rádió Hangtárában nem lehet a versenyt újbó végighallgatni, hiszen az első óra végén éppen elkezdődik Bella Máté műve, majd közel néhány mp után hiába váltok át a következő óra anyagára, nem folytatólagos az adás.

Addig is: Dargay Attila darabja egyáltalán nem tetszett, egyszerűen nem értem,  Sáry Bánké viszont jó volt. Bősze meg végig fontoskodik, öööőő-zik, ismétel, amikor nem kell stb. Nem illik egy ilyen műsor vezetéséhez. :-(

Azért érdemes a zenészekkel is pár szót váltani, hogy mekkora "élmény" volt játszani olyan hangokat, amik rajta sincsenek a hangszeren.... no comment. Direkt nem mondok hangszert.....

Hogy a másik topikban bírált idegen címekről - feddőleg - emígyen is megemlékezzünk:





Szabó Lőrinc: Dsuang Dszí álma



Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszí,

a mester, egy lepkére mutatott.

- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke, - mesélte - igen, lepke voltam,

s a lepke vígan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszí...

És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom, - folytatta eltünődve,-

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszí álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszí!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszí! Te hát!

Ő mosolygott: - az álombeli lepke

épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán

valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszí álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én.

Azért ne feledkezzünk meg az előadókról se!(ott voltam a versenyen).Mind amellett,hogy remek darabokat hallhattunk,minden tisztelet a szólistáké, az UMZE kamaraegyüttesé és a szimfónikus zenekaré és vezetőié.Hihetetlen ,hogy a T.Com Zkr.ekkorát fejlődhessen!Teljesen profik voltak,ami szerintem látszott a hozzáállásukon is,nagyon jól szólt a vonóskar és persze a fúvósok is kitettek magukért.Minden elismerésem a verseny szervezőié,rendezőié,gratulálok a dijjazottaknak!

Mindig ezeket a fejeket nyomják, mintha más zeneszerzők nem lennének ebben az országban.

Hallgattam, jó volt, írtam is róla valamit, míg az alábbi idézetnek örülök, mert a nagyzenekari versenyben én is úgy éreztem. Gratulálok Zombola Péternek és persze Dinyés Dánielnek és a többieknek is.



"Az UMZE Kamaraegyüttes darabot rendel attól a versenyzőtől, akire az együttes zenészei szavaztak: Dinyés Dánieltől.

Ugyanezen elv alapján a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar is darabot rendel Zombola Pétertől."