Nem bánnám, ha nyomná a Liszteket, zongorán.

Bizony... Amiért kapott is annak idején a fejére, nem is keveset, itthon és külföldön.

Bizony, volt egy csodálatos Rachmanyinov- korszaka.

http://www.youtube.com/watch?v=_lZynOIwEAE

Kocsis Zoltán zongorista zsenijét kétségbe vonni a vicc kategória. Hallgassátok meg amit föltettem. Persze, régi, a fénykorában készült, de... És ennél a tempónál végig kristálytiszta marad a billentés, tökéletesen precíz és beleköthetetlen a megformálás is.  Na valaki mutasson ilyet ebben a műben!  Azért mert egy művész öregszik, attól még ezt valaha letette az asztalra! Bizonyított. Olyan ostobaság lenne elvárni ezt a szintet (technikailag!) közel a 60-hoz, mintha egy 58 éves volt világbajnok futótól elvárnánk azt, hogy fussa meg az egyéni csúcsát, amit 27 évesen futott...

Te meg tanuld meg a magyar helyesírást. "Hangulat ellen nincs argumentum" - mondá Kodály.

Kedves Solaris!

Nagyon érdekes lehet számodra ez a műsor:

15.05

http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2011-01-01

:-)

Kedves solaris, nehéz lenne bármit hozzátenni a kiérlelt álláspontodhoz. Mint általában, most is egyetértek.

"KZ" egy förtelmes iniciálé. Inkább írjátok ki a nevét rendesen.

Kedves Zsölény, bizonyára igazad van, nem tudom mit veszítünk azzal, ha valaki nem egész energiáját arra fordítja, amiben képességei alapján a legelső vonalbeli.

A topikcímből Kiszin és Szokolov csak a klaviatúrára figyel. Róluk nem is tudom elképzelni, hogy másban is az élvonalba tudnának kerülni. Remélem, tévedek. Csináltam azonban egy magánfelmérést a youtube-on, hogy ki játssza legjobban az Islamey-t és nálam egyértelműen Kiszin győzött, második lett Gavrilov, hátrább került Horowitz és Cziffra (!!), Lang Lang a végére. Ha Kiszin nem zongorázna, az súlyos veszteség lenne a zenei világnak. Senki nem játssza úgy pl. a Lidércfényt, mint ő (aki gyötörte, mint én, az tudja). Ahhoz, hogy valaki Kiszint megszorongassa, emberfeletti ráfordítás kellene bárkitől. Megéri-e? Az én válaszom az, hogy nem. Vannak a monokultúrás zongoristák épp elegen. Kiszin a zongorán sem csinál mindent, kortárs darabot nemigen mutatott még be.

A zongorista-lét nagyrészt múló eseményekből áll, az életmű maradandó része a diszkográfia. Itt Kocsis már alkotott maradandót. Megengedheti magának, hogy engedjen a többi zenei terület csábításának. Van még elég.

A mai zongorista-mezőnyben Prokofjevet mint zongoristát észre sem vennék, mégsem mérhető egyikük sem Prokofjevhez a teljes zenei spektrumon. Nem lehet a zenélés minden elemét magunkévá tenni, de törekedni azért lehetne rá. Nekem azok az érdekesek, akik erre törekszenek.

Jobb is, ha kiszálsz. Személyeskedésre nincs szükség.

Te kezdtél el szarozni, ha nem emlékeznél.  A 9. sz. bejegyzés nagy parasztság. Ezek után fütyülök rá, tudsz-e egyáltalán hegedülni.

A többieknek: szóval megegyezhetünk abban, hogy KZ zongoristának MÁR NEM, karmesternek MÉG NEM jó. Közben csinálja a dolgát, Schönberg-operát fejez be, átírja a fél dalirodalmat zenekarra, sorra nyeri lemezeivel a díjakat, nem vagyunk egy objektív szemlélő számára kicsit nevetségesek?

Ha Peskó olyan marha jó karmester, mit keres KZ holnapután Pécsett?

Gyerekek, tulajdonképpen befejezhetnénk, úgysem változik semmi ettől a "fórumtól". Amit teszünk, nem más, mint valami belterjes önkielégítés. Úgy szánalmas az egész, ahogy van. Én ki is szálltam.

Válogasd meg az informátoraidat, vagy csak egyszerűen térj vissza az udvariasság elemi szabályaihoz. Vaktában tapogatózol, és sorra mellélősz.

Montanarot szerinted ki hívta meg az NFZ-hez, (másodszor, mert a Nyugat lányát is csinálta), talán a hatodik tubás? Mellesleg KZ ott volt a koncerten és ahogy láűttam, igencsak tapsolt.

Montanaro-nál nem volt baj, hogy kottából vezényelt, bezzeg KZ esetében ez negatívumként számított a Mahler VIII.-nál? Ne gyerekeskedjünk. Nem egyszerűbb azt mondani, hogy nem tetszik a pofája, zsigerből utálom? Becsületesebb lenne, mint Kossuth-díjas zenei jelenségeket mondvacsinált szakmai szempontok alapján fikázni.

Megjegyzem: azóta hallottam negatív véleményeket is a Verdi Requiemről. Ugyanolyan kis karvezetőcskéktől, amilyen Te is lehetsz.

Szevasz Futott Még,

Hajlandó vagyok szemet húnyni bunkó beszólásod fölött (elnézem, hogy KZ-on nevelkedtél), de ha például legutóbb Carlo Montanaro próbáját esetleg végigülted, talán körvonalazódhat Nálad, milyen egy valóban jó karmester. Még az amúgy elfogult Kocsis-hívők is levegő után kapkodtak...

Bevallom, nem számoltam meg, hány karmester volt korábban ütős vagy  zongorista. Érdekes a meglátásod, de asszem, a vonósokból is lehet(ne) jó karmester, már ha megvan a kellő tudás hozzá. Szerintem is születni kell karmesternek, egyben látni a művet, talán elsősorban tudni kell a zenét, nem előadni. De ismerek olyan karvezetőe, akinek fogalma sincs a zenéről, vagyis ami a zene mögött van, oszt mégis nagyon jól szól a keze alatt a kórus.

És ne felejtsük el azt sem, hogy a zenetörténészek is játszanak vagy játszottak valaha hangszeren, mégis az elméleti utat választottk.

Én sem húznám le Fischer Á-t, sokszor zseniális, Gyergijevnál nem sokszor éreztem azt a többletet. Éreztem  viszont Lonquichnál, nagyon, meg Schiffnél, a csellistánál (kevésbé, de volt benne valami).

Kedves Futott Még,

mint afféle teljesen külsős zenebolondnak, nincs módom a NF próbáira bejutni, én csak az eredményt látom. Dehát végül is - az én szempontomból - az a lényeg. És elég is ahhoz - hogy amint már írtam - jó karmesternek tartsam Kocsist. És - amint már szintén írtam - kiváló muzsikusnak is. (Akinek most a zenekar a fő hangszere.) Csak mindeközben ő igazán nagy zongorista is, a ma is aktív művészek között az egyik legjobb. Ezért kérlek, engedd meg, hogy hadd sajnáljam, hogy az elmúlt csaknem másfél évtizedben keveset lép föl zongoristaként.

*

Peskónak én csak a lemezeit meg a koncertjeit hallom, és azok bizony jók. A pécsi zenekart viszont összesen egyszer hallottam jól játszani, éppen Peskó vezényletével.

*

Abban biztos vagyok, hogy a Rádiózenekart nem Fischer Ádám  verte szét. Azt hiszem, ennek az együttesnek a szétesése már jó két évtizede tart. Ennek sok oka van, de - az anyagi problémák mellett - a legfőbb talán az, hogy nem sikerült sebességet váltaniuk és alkalmazkodniuk a Vasfüggöny megszűnése utáni új helyzethez, a mostani versenyhez.

Azt, hogy a Magyar Állami Viperaház (és a Filharmóniai Társaság) zenekara mióta gyenge, nem tudom.  A legutóbbi időkig egyszerűen nem emlékszem olyan alkalomra, amikor igazán jók lettek volna. Lemezen sem hallotam ilyet. De lehetnének akár rosszak is, csak legyenek már végre valamilyenek, mert ez langyos posvány tényleg rémes. Aztán jött Fischer Ádám, és volt néhány reményt keltő előadás, de most ennek is vége.

Az pedig senkinek sem árt, ha Haydn játszik. Zenész ismerőseim és rokonaim azt állítják, hogy egy zenekarnak semmi sem tesz olyan jót, mint ha sok Haydnt játszik. És tényleg: nézd meg például az Orfeo Zenekart! Mire végigjátszották az összes szimfóniát, igazán jó együttes lett belőlük. Egyébként sem értem, hogy mi a gond Haydnnal, hiszen nagyon-nagyon jó hallgatni. (Fölteszem, hogy játszani még jobb.) Az persze igaz, hogy előadása közben nem lehet maszatolni, mert nagyon áttetsző zene. Dehát ez tán csak nem baj?

*

Kobajasi Ken-Icsíróra szót sem érdemes vesztegetni, egy pojáca. Jól jellemzi ezt az országot, hogy az utóbbi évtizedekben ő volt itt a leginkább közszeretetnek örvendő karmester.

Igazad van, azonban vannak érdekes összefüggések. Valahogy zongoristák és ütősök gyakrabban lesznek kiváló karmesterek. Talán hasonló agyberendezést kíván? Amire (persze) születni kell. Amit ezeknek az áldottaknak tanulni kell, az az, hogyan legyenek még "szorgalmasak" is - vannak, akik született szorgosak (könyvelők, adófelügyelők), vannak, akiknek ezt verejtékezve kell(-ene) megtanulniuk.

Fischer Ádám zseniális karmester, akinek a nagysága a legnehezebb területeken (pl. HAYDN!!!) mutatkozik meg, ahol azonnal elválik az ízlés az ízléstelenségtől.

Megint beúszik a nagy Gergijev-vita :) Természetesen világnagyság, hogy is vitathatnánk. De ne vitassuk el, hogy ebben levakarhatatlanul benne van egy zseniális önmenedzselés is.

Kedves solaris, bizonyos szempontból fordítva látom: Kocsis karmesterként igazi nagysággá vált (és azért a világ első 12-jében lenni nem kis érdem! :)))) ), míg a sok kihagyás a zongoristák csúcsáról lejjebb vetette. A zongora a zene legnagyobb csodája, fizikailag is, művészileg is, itt csak az számít, hogy ki végtelenül jó. Félek, Kocsis már nem.