HS:
addig jó, amíg nem látsz bele ezekbe a dolgokba! Hálistennek olyan nagyon én sem, de a munka-, és rokoni kapcsolataim révén azért kapok így is bőven elég infót - ha akarom, ha nem. :)))

Kedves Eccerű!
Én még nem látok bele ilyen "nagy" dolgokba, mint Te -a korom miatt - , de azt érzem mit akarsz mondani ezekkel a leírtakkal és teljesen egyetértek. Kodály hatalmas műve már az ének tagozatos iskolákban is kezd elsikkadni. A gyerekek nem fognak jobban szolmizálni, vagy egyáltalán énekelni szeretni ha a közvetlen környezetükben nem olyan a képzés és a Hozzáállás - főleg. Kodályt nem a nevére szervezett koncertekkel kellen tisztelni, ez nem hozzá méltó. Ő ennél sokkal nagyobb dolgokat tett...

Sajnálom, hogy Móczár Gábor azóta sem méltatott válaszra, pedig érdekelne, hogy mi szükség van erre a hamarosan kezdődő eseményre.
Kicsit tartok attól, hogy majd utólag el lesz intézve azzal, hogy "nagysikerű koncertek, színes előadások, tehetséges versenyzők" és hasonló minősítések repkednek, és kipipáljuk, hogy mennyit tettünk a magyar kultúráért.
Mennyit is?

Kedves MG!
Kicsit csapongani fogok, mert ha minden gondolatot kifejtenék, az egy 20 oldalas tanulmány lenne, és akkor szétverném a topicot, ez pedig nem célom. Szóval.
Az egy külföldi résztvevő valóban idejétmúlt szám, azt a hozzászólást nem most írtam, és az értesülést sem akkor kaptam frissen. Az informátor neve nyilván nem publikus, hiszen nem járult hozzá nevének közléséhez - nem találkozom vele napi rendszerességgel.
Ami a programot illeti. Biztos szükség van erre is, csak én azt nem látom át. Nekem ide csak az jön át az egészből, hogy már megint valami felesleges dolog lesz. Hány bőrt lehet még lehúzni Kodályról? És pont most, amikor az énekoktatás évről-évre (és tegyük hozzá: kormányról kormányra) egyre nagyobb veszélyben van, ez a legfontosabb tennivaló, elmenni Galántára? Aztán valamelyik évforduló kapcsán megnézni egy emlékkoncertet, ahol (természetesen) ugyanaz az 5-6 kórus szerepel, mint tavaly, tavalyelőtt, etc. utána megállapítani, hogy ez rendben van. Biztos, hogy jó ez így?
A Karvezetői Konferencia. Van sok résztvevő. Nagyszerű. És mire jutottak? A tavaszi "happeningről" vannak értesüléseim - mellesleg azt is sikerült a legjobb időpontra tenni, mert azzal egyidőben Kecskeméten is volt egy hasonló esemény; fő az összetartás... - de azok nem túl hízelgőek, inkább le sem írom. Amint hallom, a legújabb ötlet egy karvezető verseny. Bravo, pont ez hiányzott. Mégis kinek kell ilyen veseny; és aki megnyeri, azzal mi lesz???
Na, erre értem az önbecsapást: szerveznek eseményeket, amik csak arra jók, hogy a szervezők elmondhassák, hogy megszervezték ezeket az eseményeket.
Üdv: eccerű

Kedves "eccerű" és "bohumil"! A "Kodály nyomában" az Europa Cantat egy nemzetközi rendezvénysorozatának második állomása, azonban szerettük volna a programokat magyarországi érdeklődők részére is elérhetővé tenni, természetesen nem az Általatok leírt célokból... (az egyetlen külföldi résztvevő időtmúlt információ, viszont kiváncsi vagyok, kitől hallottad...) A Magyar Karvezető Konferenciának rendszeresen közel száz résztvevője van és nagy részük sajnos már nem látta Kodályt... (nagy kár). Egyébként nem értem, ki csap be kit, pedig próbálom... Üdv: Móczár Gábor (KÓTA)

Szerintem az is baj, hogy ilyesmire sor kerül. Ugyanis, majd amikor túl lesznek rajta, szépen megálapítják, hogy "na, megint tettünk valamit a zenéért". És ez önbecsapás, annak legalább jó nagy.

Nem az a baj, hogy ilyesmire sor kerül. A baj, hogy akkor kerül rá sor, amikor már minden ilyen kezdeményezés itthon szakmailag légüres térbe került. Úgy is mondhatnám, ez lenne a legutolsó, amit Magyarországon Kodály nevével a zászlómon cselekednék. Kodályt, a „Legyen a zene mindenkié!” szószólóját, pedagógiai felfogását, kijelentéseit már jó ideje pusztán adják-veszik, zsibongva üzleteket kötnek rá. A „Kodály-módszer” olyan speciális cikk, ami itthon nincs, megszűnt, csak a közvetlen állami finanszírozású Kecskeméti Kodály Intézet termel exportra belőle - devizáért. Miközben szépen elgyászolhatjuk a hazai zenepedagógiát és az egykori nagy kórusmozgalmakat, azonközben puszta nosztalgiázásnak tűnik Kodály nyomába szegődni. Igaz, ezúttal rendkívül olcsón. A dolog időszerűtlenségén az sem változtat, hogy a programban olyanok is közreműködnek, akik magas szintű szakértelme felől semmi kétség.

Hadd legyek megint az ördög ügyvédje: Erre az egészre mi szükség van? Megint arról van szó, hogy a "mi még láttuk Kodályt" generáció szervez magának egy kis programot, ahol a már ismert emberek bemutatják a már ismert dolgaikat, mire a többiek szépen udvariaskodnak.
Ráadásul, ha jól hallottam, eddig egyetlen külföldi jelentkező van.