Vagy felemelő, mint a nebraskai Carhenge, hehehe....

A szemem sem rebben, ha egy tornacsukát Snoop Dogg számmal reklámoznak, mert maga is kosarazott és jelenleg is van valamilyen focisulija, ahol edzősködik. Viszont amikor arról szól egy reklámfilm, hogy milyen sokoldalúak a magyarok, mennyi minden fűződik a nevükhöz és fél évig ezzel reklámozzuk magunkat 'hivatalosan' is, akkor ahhoz miért kellett Mozart zenét választani? (De nem lep meg, hogy te nem érted.)

Juhász egyike az említésre érdemes utolsó költőinknek. Egyes művészi tévedései dacára - hogy másmilyen tévedéseivel most ne foglakozzam.

Eu-elnökségünknek lehet nemzeti és nemzetek feletti arculata, na de hogy Mozartot átdolgozzák...

Wise, te olykor olyan lehangoló vagy, mint egy roncstelepi kibelezett autó.

Dír brév, próbálj egy Snoop Dogg-számot elszolmizáltatni, s akkor megtudod, merre jár éppen a kodályi örökség, hehehe...

Az eu-elnökségünk reklámklipjében egy Mozart átdolgozás van, ennyit Bartók és Kodály örökségéről.

Virágszál Kodály Zoltán sírjára

Amíg élt, nem éreztem úgy vacogtató hiányát, mint most, hogy ....... meghalt, érzem szikrázó hiányát ennek a szikár és nagyszerű embernek, mint a tiszta télnek, csupa-pára és csupa-vegetáció életünkben, érezzük dermesztő hiányát ennek a tűz-szárnyú Küldöttnek, létünk deres magányában, mert szerénytelenségünkben és könnyelműségünkben oly természetesnek, egyszerűnek és törvényszerűnek vettük, hogy van, hogy él, hogy a miénk, hogy magyar: szinte azt hittük, fizikailag nő át a halhatatlanságba, testében is megbonthatatlan, mint a legendabeli királyok és szentek, hogy Ő maga a testileg is létező halhatatlanság, mint hitte magáról Goethe, élete ősz tornyán, isteneket-virágzó szerelmében, mámoros kései pillanataiban. És nem véletlenűl mondom Goethét: műve is goethei méretű, nemcsak arányaiban, jelentésében is monumentális. Az a fölbecsűlhetetlen tisztaságú, tisztességű és szeretetű program, amit nagybozont-szakállú, kristály-rózsaként világító-szemű ifjúságukban fogalmaztak meg és kezdtek megvalósítani a zseniális Bartók Bélával, s amit gyötrelmes, küzdelmes és magányos életükkel meg is valósítottak a zenében, csak Petőfi Sándor és Arany János gyönyörű szellemi programjához hasonlítható történelmünkben. És Kodály Zoltán tiszta magyarság-tudata, makulátlan hazaszeretete, a sárkány-ölő Szent György páncéljába öltözött küldetéstudata az éposz-költő, Tassóval-testvér Zrínyi Miklós, az égitestek-közt-markolászó, perzselt-énekű Berzsenyi Dániel, s a világító csontvázakkal, aranyforgács-írású sírkövekkel, Dűrer halál-angyalaival benőtt-agyú Kölcsey Ferenc magyarság-tudatával, hazaszeretetével és küldetés-tudatával azonos. Ő nemcsak a maga forradalmát, de a nép forradalmát is megvívta hatalmas és modern zenéjében, nem hagyta magára a népet, sorsára bízva és bánatára, de a népet fölemelve maga emelkedett föl aranylegyező-szárny-vitorlákkal a nép tiszta énekéig. De ez a pillanat nem a megméretésé, csak a gyászé. Gyászolom Őt a gyásztalan természetben, amely nem tudja a halált, csak önmagát virágozza, lükteti, omlasztja és nemzi újra. Gyászolom Őt, mert most már nem neki, de Róla kell elmondani a Siratókat. Dacosan alámerűlt a földbe, hogy vezényeljen a gyökér-történelemnek, a kristály-kórusoknak és a csontváz-emberiségnek. Gyászolom Őt, mert nem hagyta, hogy jelenével éljünk. Képzeletbeli döbbent nagy halotti torán, ahol elárvúlt kézirat-lapjai, vezénylő-pálcája és tollai, ceruzái fölött merengünk, mi, megint-árvább mai magyarok, ott tolong a vadrózsa-szemű, aranycsengő-szájú gyermek-Magyarország, ott tűnődnek a szenvedő, bűnös, nehéz, tékozló magyar történelmi századok, ott ülnek kristályarccal a középkori és újkori óriás-igéjű zeneszerző mesterek, s ott áll, mint sugárzó törékeny jelenés: a Halál küldötte. Aranyhártyából-gyúrt álarcban, aranylapokból-kovácsolt ruhában. A ráncos és gyűrt aranyálarc mögött csont van: jázmin és vadrózsa-gyökérrel összefont csontváz és földdel-kitömött koponya. És a Jelenés aranykesztyűs kezét fölemeli, hogy figyeljünk. A földből üstdobok dübörgése és kürtök középkori csatatér-hangja szívárog. És földübörög és beragyogja emlékezetünket és jövőnket a Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus áradó, tajtékzó, figyelmeztető, hömpölygő, féktelen, csillag-zúgásos, tenger-életű, isten-szakáll-habzású szent gyönyörűsége.

/Juhász Ferenc, 1967/

mindegytől csakliztam utólagos engedelmével! (életemben először sikerült szöveget másolnom - amikor kell, akkor sikerül! )

Amíg Juhász Fecók, mindegyek és nagyszívű fideliósok élnek (ez egy kissé nyálkás dörgölődzés  ) , addig nincs vége!  

De azért. Kodály? Egy mai londoni feka például már nem is hallott például John Coltrane-ről,  a mai magyar jazz hallgatók (!!!) még csak nem is hallottak  Pleszkánról , ( http://www.noltv.hu/video/3235.html ), akkor ugyan miben reménykedhetünk a generációk és az értékek ésszel felfoghatatlan kavargásában és eltűnésében?

Csak azért  is Kodály!

Nézd meg az 1-es hszt, arra válaszoltam.

Ki beszélt itt Orbán Viktorról??

1 Azt hiszed, megteszik, vagy ébrednek ettől? Á...! "Azorbánis így csinálná"

Süketek és vakok. Még a zenészek is.

A zene felemel, formál, nevel, a gyökereink a legfontosabbak, hogy tudjuk, honnan jöttünk! Büszke vagyok magunkra, arra a sok-sok kitűnő zenészre és az őket kinevelő segítő pedagógus gárdára, akikre óriási szükségünk volt, van és lesz!! Köszönettel! Szabó Kristóf.

Hát persze, hogy vége. Ahogy Rákosiék a pincétől a padlásig kisöpörtek mindent úgy mostani dicső és derék örököseik az általnos iskoláktól a ZAKig pusztítanak el mindent. Tehetik. Meg lettek választva. Törvényesen azt csinálnak amit akarnak. Az nézzen tükörbe (és köpje magát szembe) aki rájuk szavazott.