Vásáry Tamás nagy nemzeti kincs, hatalmas művész.

Valahogy az "idődimenzió" kiesik a gondolatvilágából. Kisleányommal egyszer éjjel 11 körül pattantunk meg a szünetben Vásáry gyerekeknek szóló zeneakadémiai előadásáról. Most mint olvasom, bő húszperces ismétlést tartott... Egy olyan koncerten, melyen a IX. szimfónia a II. részben hangzik el.

Meg ez a 40 fokos láz... Valahogy nem elegáns bejelenteni, bár sokan csinálják. "Moribundus vagyok, fáradt testem földbe vágy', ringass el, ó, halál, de játszom nektek, hogy ne kelljen tülekednetek a visszaváltással..."

A prae-t nem illik komolyan venni.

Tessék, itt egy másmilyen kritika...

http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1454

Ha te mondod...



(Osztom.)

Vasaryt lehet fikazni de pl Boganyi az eletben nem fog jobb Chopint jatszani.

Tisztázzunk valamit: a MŰPA akusztikája még ebben a javított formában is kevéssé alkalmas a zongorahangzás maradéktalan közvetítésére. Vásáry mesterien ellensúlyozva ezt a fogytékosságot, időnként valóban brutálisan, mindenesetre a sztereotip "tüdőbeteg" Chopin-hangzástól jó messze zongorázott. A zenekar pedig be volt rezelve alaposan, de legalább többet hallottunk a zongorából. Vásáry nagy művész, akárhogyan is. Adjuk meg a császárnak, ami a császáré.

Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott a koncerten. Későn ébredtem, már minden jegy elkelt. 



Kétlem persze, vajon egy ilyen mondatot...



"A zongorahangzás groteszk és szinte csúfnak mondható lágéiban történő játékot könnyedén ötvözte a csilingelő, de hasonló technikai akadályokat állító szakaszok megszólaltatásával."



...megértenék-e most, ha hallottam volna a koncertet.



Aligha.



S nem hiszem, hogy az ilyen "színvonalú" kritikák fidi jó hírét dobolnák.



Aligha. Ha persze egyáltalán érdekli fidit ilyen apróság.



Vásáry Tamás 40 fokos testi és lelki lázát mindez cseppet sem érinti.