Eltemették Seregi Lászlót
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ
Az Erzsébet téren május 25-28. között lesz design vásár, fotókiállítás, családi program és koncert is az Urbitális Majális részeként.
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
Természetes "szereplése",úgyhogy csak lassan a válasszal-mondom magamnak.
Az 1919 még mindhármójuk tanácskoztársasági direktóriumbeli szereplésük mellett is súlyos hiba részemröl,miután a november 23-i dátum fejböl leírásáról gondolkodtam,a "drezdai ámen" tudása viszont Zsölénytöl igazán nagyszerü dolog,de nem csökkenti a Te észrevételed jogosságát sem.
Kedves mahlerovics!
Köszönöm a választ! Egy pontosítás: Pest-Buda(-Óbuda) egyesítésének 50. évfordulója 1923-ban volt, amitől persze a darab már korábban megfoganhatott Bartókban... az ünnepi koncert viszont tudtommal ebben az évben volt.
Viszont: bár a Sinfonietta bemutatója valóban később volt, az első tételt Janáček már lényegesen korábban megkomponálta - egy brnói sétája alkalmával a parkban hallott fúvószenekar előadása ihlette. Hogy pontosan mennyivel előbb készült el, azt nem tudom; ez az adalék mindenesetre inkább véletlen egybeesésre utal.
A topikfölvetésed nagyon izgi; egy ilyen buktába már Wagner révén beleszaladtam; akkor Zsölény volt kedves felvilágosítani, hogy az a bizonyos Mendelssohn-Wagner-féle átfedés (Parsifal, Reformáció szimfónia) egyaránt az úgynevezett drezdai ámenre megy vissza.
Kedves Toldiboldi!Az általad felfedezett Bartók-részlet egyezés csak fordított lehet,merthogy Bartók 1919-ben,
a Dohnányi Ünnepi nyitányos,Kodály Psalmus hungaricusos Pest-Buda egyesítéses 50.évfordulóra írt
novemberi koncerten hangzott el,míg a valóban zseniális
Janácek Sinfonietta 1926-ban lett bemutatva az akkori
elsö cseh spartakiád Stadionavatója alkalmából.
Egyébként van benne magyaros-szerintem Erkelt idézö,de nem tudatos-részlet is benne.A topic lényege:
Jabácek a legnagyobb 20.századi operaszerzö:a Jenufa
mellett A ravasz rókácska, a Kátya Kabanova és a Broucsek úr utaztásai,s a Feljegyzések A Holtak házából
is zseniális müvek.A két említett zongoraversenye is,meg az összes zongoradarabja,melyet Jan Panenkával
megvettem annak idején töle"bakeliten".Különlegesek
vonósnégyesei:az 1.Tolsztoj nyomán kapta a Kreutzer szonáta címet,a halála évében írott 2.pedig az "intim lap"
alcímet kapta és néhány más müv ével együtt egy nála,
aki akkor már 70év körül járt,jóval fiatalabb hölgyhöz,
Kamila Stösslovához füzte.de írt remek kantátákat,
legjobb közülük az Amarus címü és néhány remek,
kevéssé ismert szimfonikus müvet,melyek közül a Lach
/Vlach/táncok a folklorizmus egyik ragyogó,korai példája:
1889-90-böl,de Ö is megzenésítette Smetana Blanik hegyét-A Blanik hegy balladája,1920-ból-Féltékenység címmel 1894-ben egy operanyitányt-ez a müfaji meghatározása-,amit a Jenufához szánt és A hegedüs
gyermeke címmel egy balladát.Ezek azok a müvek,amik
meg vannak töle,de sajna csak bakeliten,s most egy párat meg fogok hallgatni,merthogy bö 2 évtizede nem tettem túl gyakran.Ja és van egy hegedü-zongora szonátája 1913-ból,ami a Prokofjev 1.szonátával együtt
meg van Ojsztrahhal és Frida Buerrel,aki Richter mellett leggyakoribb partnere volt.Egyébként hálás téma lehetne
egy "Tudatos zenei idézetek,vagy véletlen egyezések"
téma indítása,merthogy ezen a téren sok érdekesség van,amit ha nem is kötelezö,de hasznos lehetene tudni.
Bólogat, bólogat, hevesen! :) bár én azért vitatkoznék azzal, hogy a Tarasz Bulba nem janáčekes; ha a Sinfonietta az, akkor az is az, mert egyes részei majdnem olyanok, mintha egy az egyben át lennének vágva. A dallamanyag persze más, de a harmonizálás (például hogy az ember nem tudja, relatíve hol is van), illetve a rezek használata azért elég jellegzetes itt is.
Ehol ni, Alfons Mucha és hősünk:
http://www.sun.rhbnc.ac.uk/Music/Janacek/Pictures/Janacek/ja
na05.gif
Na, gyerünk má, tessék bólogatni.
Hogy ne csak a levegőbe legyen beszélve:
http://www.klassikakzente.de/product.jsp?eanPrefix=00289&art
icleNo=4755232&mode=productDetails
Nagyon-nagyon szeretem Janácsek Leót. Itt nem említette senki, hát megteszem én: van ám nekije olyanja is, hogy Concertino, meg Capriccio zongorára és fúvószenekarra. Mindenkinek melegen ajánlom ezeket, akik a Sinfoniettában örömüket lelik: nagyon eredeti, fanyar kis művek. A Tarasz Bulba más világ, abban kevesebb az igazi Janácsek.
Az ó szláv misét hallottam a Zak-on, nagyon jó volt.
A Jenufa természetesen meg alapmű..egy remekmű, egyik kedvenc operám, aminek nem kis része van a hazai színrevitelnek.
Novemberben újra csoda Jenufa: Bátori-Marton kettős
"Vagy csak megint rosszul időzítettem a topikindítást?... :S"
Toldi, ez a te formád.
Hallgatok Janačeket (tőled loptam a č-t, fogalmam sincs, hogy kell előállítani), 1 db lemezem van tőle Schiff Andrással:
In the mist
Piano Sonata, 1.X.1905
On an overgrown path
A recollection
A Zeneakadémián vettem, az elárusító hölgy melegen ajánlgatta, mondván, hogy ő is nagy élvezettel hallgatta. És valóban, elég sok felbontott lemezt árulnak. A dicsérete - mint utóbb meggyőződhettem - megalapozott volt.
Teszek még egy nagyon átlátszó kísérletet ennek a témának a berúgására, és megkérdezem mahlerovicsot :D, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy Bartók a Táncszvit terc-részében idézett Janáček Sinfoniettájából...
Egyébként tényleg nem értem, minek köszönhető ez az érdektelenség. Itt senki soha nem hallgat Janáčeket? Vagy csak megint rosszul időzítettem a topikindítást?... :S
Oppardon, a Glagolita mise, ha jól sejtem, "Ó-szláv mise" néven mégis szerepel a művek felsorolásában! Elnézést!
Leoš Janáček a huszadik század egyik legeredetibb zeneszerzője volt. Emellett tudtommal a népzenegyűjtésben is úttörő munkát végzett, sok tekintetben Kodály és Bartók egy generációval korábbi "kollégájának" tekinthető.
Meglep, hogy méltán legnépszerűbb művét, a Sinfoniettát (amely szerintem a huszadik század egyik legragyogóbb gyöngyszeme) az életrajz csak a "kamarazenei és zenekari művek" gyűjtőfogalma alá rendeli. (Van egy olyan benyomásom, hogy a Táncszvit terc-részében Bartók kölcsönzött is belőle, de nem tudom, ez lehetséges-e egyáltalán, s ha igen, akkor valós-e, vagy szimpla véletlen a rövid motívumegyezés.) És persze ne feledkezzünk el a Glagolita miséről sem, amelyet hazánkban is elő-elő szoktak adni.
Jó, mire befejeztem, hallom, hogy a mai Muzsikáló délután utolsó darabja Janáček Taras Bulbája. Aki tud, tekerjen gyorsan oda! :D