Eltemették Seregi Lászlót
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet. A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható
Kiemelt cikkeink
A tűzről pattant énekesnő gyógyít is
Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN
Szűz kéz
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére
Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.
Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"
Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ
Belvárosi design Majális
Az Erzsébet téren május 25-28. között lesz design vásár, fotókiállítás, családi program és koncert is az Urbitális Majális részeként.
Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Friss cikkek
Korszerűsödünk, mert ezt már a wikin találtam: Mozart: Il Re pastore, 1775-ös salzburgi premier. Három szoprán, a két említett hölggyel, plusz egy kasztrált.
Folytatva a story-t, ami love-story-vá vált, Maria M. Lipp a bemutató után 4 évvel (23 évesen) Michael felesége lett. Később Mozart operáiban is szerepelt...
Szóval kebelbarát volt, és Michael ezért volt kénytelen formabontó művet alkotni.:)))) S ha lúd, legyen kövér, nem érte be három nő szerepeltetésével - kedvére téve a női nem hódolójának.
Egy kis (nem élelmiszer-)adalék a műhöz......Kotortam a papírok között, és a sejtésem nagyjából beigazolódott.
A mű apropóját az adta, hogy a hercegérsek olasz útjáról hazatérve 3 énekesnőt hozott magával, akik Velencében voltak egy hosszabb (több éves?) zenei továbbképzésen. A visszatérő énekesnőknek a bemutatására kellett (gyorsan) egy darab, amiben a kvalitásaikat meg tudták mutatni.
Az énekesnők név szerint:
Maria Magdalena Lipp (F. I. Lipp udvari orgonista testvére), Maria Anna Braunhofer, Anna Fesemayer. Őmelletük még szólóénekesnők voltak Maria Josepha Hueberin és Maria Josepha Greitnerin, illetve valamikor, valamelyikük helyett Maria Anna Adlgasser (ez a név a zeneszerzők kapcsán már ismerős...) A hercegérsek kebelbarát volt, mert a három korábbi kasztráltállást hölgyekkel töltötte be. Halála után már lett egy kasztrált is: Fr. Ceccarelli
Érdeklődéssel olvaslak benneteket. Charpi, várom a folytatást.
Visszatérve az oratóriumra, mint a másik topicban írtam a zeneszerző célja eléggé kiérezhető. Egyrészt adott volt öt kiváló kvalitású szoprán (Azért Salzburg nem volt egy akkora nagyváros, tehát egy viszonylag ritka alkalom), érezhető, hogy a gombhoz szabta a kabátot, vagyis a szopránoknak lehetőséget adott a tudásuk megcsillogtatására de mondjuk ez még nem baj. (A kórussal koncsertáló ária nekem rém ismerős). Az egyházi körök konzervatív része is ki lett elégítve a nevelési célú szövegezés zenei formálására. Egyébként a történelemnek (egyháztörténetnek) érdekes része a pápák és az alárendelt egyházi központok (bíborosi, érseki) kapcsolata: az elvilágosiasodott pápák (illetve környezetük) kontra a konzervatívabb magasrangú papi udvartartások, illetve fordítva a konzervatív, néha már aszkétikus szemléletű pápák és a túlzóan világias udvartartást vezető egyházi méltóságok között. Ennek - többek között egyházzenei kihatásai is voltak (pl. tridenti zsinat) vagy a ceciliánus egyházzene....
Most zavarnak aludni, majd folytatom.
Üdv mindenkinek!
Az elfeledésről csak annyit, hogy az elfeledés majd mindenkit utolért.... De hát ez erre a korszakra a jellemző. A szerzők hihetetlen bőségben ontották a műveket, mivel ez volt a kor igénye. Mindig újat....ez az igény, ez a versenyhelyzet az olasz (mediterrán) mentalitásból fakadt, kezdődött a városok, mint államok rivalizálásával (már az 1300-as évektől), majd a polgárok (hiszen itt alakult ki először az őskapitalista polgárság, az első bankok olaszok voltak, a kereskedelmi lerakatok létrehozása szerte Európában stb.) egymáson való túltenni akarásán. Ez lassan megfertőzte (bár sokáig igazából eléggé felületesen Európát)....A visszatekintés a régi korokra (most a görög/rómait felejtsük, mert az egy felszínes divat volt, egy dekadens életérzet). Az igazi visszatekintés a Sturm und Dranggal kezdődök, amikor megjelent a ballada, már életérzés lett pl. a régi ír, kelta, germán mítoszok, balladák, költemények felidézése, átlényegítés, utánzása
Hamarosan folytatom.
Kedves Tomás!
Válaszoddal lényegében egyetértek, de - eléggé el nem ítélhető módon - hozzászólásomban a 101. és a 102. hozzászólásra együtt reagáltam, az utóbbi megjelölése nélkül. Tehát:
ad.102. Nekem a koncert nagyon tetszett, az említett mű kevésbé.
Kedves domsusi!
Egyezzünk meg abban, hogy az oratórium nem egyházzenei műfaj, még ha vallásos témájú is, hanem dramatikus. Michael Haydnt egyébként már saját korában elfeledték, már abban az időben reátelepedett bátyja árnyéka.
Voltaképpen felesleges méricskélni, ki jobb és miben: a lényeg az, hogy Michael Haydn liturgikus műfajokban (misék, motetták) kifejezetten jelentős és kiemelkedő, Joseph esetében az egyéb területek (zenekari és kamarazene, oratórium) mellett inkább háttérbe szorul ez a terület (lényegében leszűkíthető a hat nagy misére és a Stabat materre).
Minadzonáltal én csupán E.T.A. Hoffmann véleményét heztam elő, aki azt mondta, egyházzenei téren Michael kiemelkedő, sőt, mind formailag, mind a kifejezés nemességében túlszárnyalja bátyja hasonló műveit. Talán tudod, hogy Hoffmann (maga is zeneszerző, továbbá a kor legjelentősebb prózaírója) kiváló zenekritikus volt.
Továbbá azért megjegyezném, hogy az, hogy egy mű "elsüllyed" a történelemben, egyáltalán nem jele a gyengeségnek: gondolj akárcsak Monteverdi (Orfeo!!!, Vespro!!!, Poppea!!!), Biber (Missa Salisburgensis!!!, Rózsafüzér-szonáták!!!), Vivaldi (a 60as években fedezték fel!) műveire.
ad101.
"Michael Haydn egyházzenei művei...jelentősebbek bátyja hasonszőrű műveinél..."
Tegyük hozzá, hogy kivéve a Der Kampf der Buße und Bekehrung oratóriumot. Nem hiszem, hogy a darab számos szépséges részlete ellenére véletlen műve lett volna, hogy az 1764-es bemutató óta mostanáig nem került előadásra. Az előadás egyébként kíváló volt!
A M.Haydn misék valóban gyönyörűek, legalábbis azonos színvonalúak Franz Joseph miséivel, de "oratóriumice" a bátyó toronymagasan az öccs felett teljesített, bár M. többi oratóriumát nem ismerem és figyelembe kell venni, hogy J. a két nagy oratóriumot idős korában komponálta, az említett M. mű pedig "ifjúkori zsengeként" is értékelhető
Ma este 19:30-kor a MÜPA-ban
Michael Haydn:Der Kampf der Buße und Bekehrung /MH 106/ oratórium.
Újkori bemutató!
Ez a viszonylag korai mű, Michael Haydn salzburgi évei alatt keletkezett.
Magam is láttam a kéziratot a OSZK Zenei Gyűjteményében.
Öt szopránra !;
írt műben a szólisták keresik a kiutat, a megnyugvást, a bűn és a megtérés útvesztőjéből.
Az egész darabot az öt szólista "uralja", kórus a mű végén csendül fel, ill. egy ária "kiséretének" erejéig.
Sajnos a koncertre nem tudok lemenni, de szívesen olvasnám kinek , hogy tetszett a koncert.
97 - kedves ravel! Az előítéleteid lebontásán még dolgoznod kell... :)
Michael Haydn egyházzenei művei E.T.A Hoffmann szerint (aki azért nem volt akárki) is jelentősebbek bátyja hasonszőrű műveinél...
Requiemje és egyházzenei stílusa jelentősen hatott Mozartra, sőt még Brucknerre is!
Weöres egy rádióinterjújában arról fantáziált, hogy MH zenésített/hangszerelt meg verseket a korabeli magyar költőktől. Hát, nem.
Ilyent csak a Ludwig csinált: Édes, kínos emlékezet...
Két testvér, rokon közül vkinek alul kell maradni mindig. Mert:
- Bach.
Milyen Bach.
Hát JS természetesen
Haydn
Milyen Haydn
Hát joseph természetesen
[Májkl Hájdn]
:))))))))))))))))))))))
Hallotam, jó volt. De "kisszabású". De csinos.
Most!
Bartók rádión, Michael Haydn egyházi művei.
Kritikus füllel...
Ma hallottam a magyar kiadást (te is a Rillingesre gondolsz?): a King-féle ÖSSZEHASONLÍTHATATLANUL jobb!
93-ra.
Nekem megvan, igaz hogy magyar kiadásban.
Csak azért emelem ki a feledés homályából ezt a topict, mert felfedeztem ezt:
Fantasztikus!!!!