Ásító alagút. Lustán.Várakozóan.

                     És az alagút beszippantotta a hidat mint egy önfeledt költőnő az osztrigát.

http://www.youtube.com/watch?v=SwEE7u_b908

és a költőknek meg van a sorsuk  mint a daloknak, és a daloknak, sóhajtásoknak meg van a sorsa mint a könyveknek és a könyveknek meg van a sorsuk mint a karoknak és a kisújját nyújtotta de az egész karját akarta márvány karok, márványok, mit is rejt  a márvány miféle sorokat, miféle sorsokat és hányt lép egy márvány kar egy évben és hány oldalt lapoz ?

Márványmenyasszonyok. Asszonyszerelem, asszonysors. Sappho elé  térdelt.

Kartánc. És rájuk emlékszünk mi nap-mint-nap a Clark Ádám téren. Sóhajokkal kezdd  dalod múzsa! Karját adta, karját elnyelte. Görög márvány és magyar emlékezet. Görög nők, az örökök. Magyar alagutak. Szobrok. Emlékezet. Élő, eleven, elfojtott emlékezet.

Neeked elárulom, hogy a 0 kikométerkőnél ásták el, a Lánchídnál.

Csak nem a fogatlan oroszlán fogai mellett?

Csak a karját tudom, hol szerezheted be:)

Még nem tudom. Bóklászok egy kicsit a reggeli után a treppéken, aztán majd csak találok valamit. Van itt még valahol pár olvasatlan példány.

http://www.nzz.ch/nachrichten/kultur/kunst_architektur/ein_kosmos_der_gelehrsamkeit_1.14423808.html

Ja igen. Az a kígyókkal küszködő pasi az deprimál engem.

Most egy másik szoborra fáj a fogam. Tudja valaki hol lehet beszerezni?

Remélem a mi hívásunk is elfogadja majd, hogy bemutassa a várva várt művét. Meghívom, hátha egy dedikált példányt is kapok majd tőle és két puszit, persze csak csöcsörészés után, ahogy szokta!

Semmit. Erre várok:

http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/08/23/alekosz_konyvet_ir_a_siro_tobbiekrol/

'Megtettem mindent, amit megtehettem.

Kinek tartoztam, mindent megfizettem.

Elengedem mindenki tartozását.

Felejtsd el arcom romló földi mását.'

Hát rajta tényleg nem. Egyszerűen nem értem, hogy ez a pasi még hogy van életben? Szerintem min. két lábon járó orvosi csoda. (Habár saját bevallása szerint a dokija sem érti, hogy mi tartja még életben, mert ő nem az biztos.)

Cserébe én is hoztam neked ajánlót,  a könyvéről amit mond. Linket is kapsz, hogy meghallgasd, de ha nem sikerülne lejegyzeteltem neked. (Szívesen tettem, mert imádom a hangját is, ahogy beszél! )

'Believe it or not, I remember everything. So get ready for the ride. It starts with a bang. It starts with a moment when I was in deep trouble. When was I not? When everything — Rolling Stones and all — looked as if it was going to come to a sticky end on a country road in Arkansas. I used up my nine lives long ago, but here I am. I’m still playing. I’m still rocking and still rolling and I survived to tell this tale. And I hope you enjoy it.'

Take a listen as Keith gives an introduction to his autobiography, Life.

play

vagy innen: http://www.keithrichards.com/life/

Most végeztem az első regénnyel. Hát nemhiába kapott meg minden fontos sci-fi díjat, rendkívül összetett és gondolatigényes regény. Olyannyira, hogy kétszer kezdtem bele, mert elsőre nem értettem. De aztán rájöttem, hogy rendkívül oda kell figyelni minden mondatára.

1, Van akin nem fog az idő vasfoga ( ) - mintha egy fittnes teremből húzták volna elő!

2, Öreg ember nagy szivarral jár - az öreg Freud, hogy mosolyogna ha látná ()

http://www.youtube.com/watch?v=NEsCZYj8fKM

de ami ő csinál, azt nem mint a NEMZETI SZÍNHÁZ igazgatója teszi ( )

                                                                   megtaláltam a "közös nevezőt? "

http://www.youtube.com/watch?v=Rqqaw9iN0Js

Igazad lehet. Beethovent - különösen az Appassionatát - viszont nem kíméli.

Keith Richard's 'Life' wins top Award at the 2011 Audies

http://latimesblogs.latimes.com/jacketcopy/2011/05/keith-richards-life-wins-top-award-at-the-2011-audies.html

Igen, ír róla. Helyreteszi amit 4-5 éve mondott és persze feltupírozták az újságírók, de tényleg szippantott az öregből. Apja gyári munkás volt és vagy 20 évig nem is dumáltak egymással, majd kibékültek és az apa fiához költözött és utolsó éveit Keeféknél töltötte annak amerikai otthonában. Majd 2000-ben meghalt és ültetett egy tölgyfát kimondottan abból a célból, hogy majd az apja hamvait annak a tövében szórja szét. Aztán hat év múlva elérkezett a pillanat, kivitte a fatert a tölgyfához, levette az urna fedelét és szétszórta az apját. Ekkor a szél a kerti asztalra fújt a hamvakból egy keveset, ő meg úgy érezte, hogy mégse söpörheti le a földre a hamvakat ezért az ujjával letörölte az asztalt és felszippantotta. Szal semmi kokóba keverés meg ilyesmi. (Igen, én is a Kékharisnyák és Őszhajú szmokingosoknak hoztam ezt a könyvet és néha miattuk éneklek hangosan Stones dalokat a Mit hallgattok?-ban. )

Keith éppen most gyújt rá az apjára? Mert akkor igazán találó cím! (A legendárium szerint apja porait is elfogyasztotta - ezt Te persze tudod, de a Fidin van egy-két,   a magasabb művészetben kissé járatlan Kékharisnya és Őszhajú szmokingos is  )

Peter de Rosa: Krisztus helytartói (Panem Kft, 1991)

Nagyon erős szöveg húsz év elteltével újraolvasva is. A hatalom minden ideológiát, eszmét elnyomorít.

Nézd meg, hány lemezt fikáz le. Én kb. 25-öt megnéztem, és mindet dicsérte, nem is kicsit.

Érdekes, nekem ez nem tűnt fel. Az viszont igen, hogy az a zene, amiben nincs legalább egy kis ellenpont vagy fúga, az ő számára értékelhetetlen.