A Wesselényi utca 52. alatti zeneház generálkivitelezője tavaly ősszel csődbe men/ekül/t, adja hírül az alábbi közlemény a HÉROSZ honlapján, míg a minap azt közölték illetékesek, hogy a felszámolás megkezdődött, mivel nem sikerült a csődegyezség.

hérosz: a görög mitológiában az istenek és az emberek között álló, részben megszemélyesített, részben csak tipikus, személyes formát nem öltő isteni erők megnyilvánulása. - Gyakran vérrokon csoportok ősei, bizonyos emberi tevékenységek és készségek prototípusos képviselői. Közös ismertetőjegyük, hogy eltérnek minden szabálytól: gyakran isteni eredetűek, születésük után kitették őket, állatok nevelték, legkülönbözőbb kalandokon mentek keresztül, olykor szörnyetegek, rendkívüli erejük van. A ~ok az előidők mondabeli „hősei”, népek, városok (törzsek) ősei, bizonyos szokásokat elsőként vezettek be, és sorsukból lehet megtanulni az istenekkel való érintkezés módját. Nem halhatatlanok, de működésük maradandó: titokzatos, oltalmazó v. veszedelmes.

Szomorú hír a zátonyra futott zászlóshajónak, a pórul járt partnereknek, és szerencse, hogy a ZAK nevezett épülete elkészült. A garancia persze kérdéses, pedig annak időbeni hosszabbítása, megfelelő lebonyolítása mindig kiemelt szerződéses téma.

Az általunk is figyelemmel kísért beruházás is hozzájárulhatott a csődhöz, hiszen a szigorú eu-s előírások szerint csak az eredeti áron (alul) számolhattak el, holott a kitárgyalt csúszás oka óriási többletmunkának nevezett alibi indok volt, amiért egyetlen forintot sem kaptak, sőt: örülhettek, hogy a jelentős kötbért nem kellett kifizetni, ill. nem tartották vissza az annak megfelelő összeget. Miért is tartották volna, amikor abból csak az eu-nak lett volna haszna, mivel annyival kevesebbet fizettek volna ki? Miért nem érvényesítették?

Kinnfentesként  csak becsülni tudom az összeget: a szerkezeti munkák közel a teljesnek a felét teszik ki, azaz 800 milliót. A késést generáló többletmunkák időszükségletükkel arányos költséget jelenthettek, ha elfogadjuk a magyarázatot, így a többszáz millió Ft nincs messze a valóságtól. Ennyivel került nekik többe, de szerintem ennyit kellett volna kötbérre is kifizetni, mondjuk 2-300 milliót. És ez csak egy beruházás.

A csőd előszele érezhető lehetett, mert a Liszt Ferenc téri épület kivitelezésére is pályáztak, de a csodálatos referenciát jelentő W52-munka sem támogatta kellően a nyerést. A nyertes és a Hérosz vezette HMR-konzorcium / a gesztor HÉROSZ mögött a Magyar Építő és a Reneszéncs Kőfaragó a névadó/ ára közt ugyan csak 87 millió volt, de egyéb szempontok miatt is csak a harnadik lett a kiértékelés során. Egy közel 5 milliárdos munka jól jöhetett volna a cégnek.

Sajnálatos a dolog, pedig szép, bár zavaros lebonyolítású referenciái voltak a cégnek /Kaposvári AGORA, Városligeti műjégpálya, BME Q1 épülete, amit kb. másfél éve adtak át nagy csinnadrattával, bár most éppen egy kis részét bontják valamilyen indokkal, Kaposvári kórház stb. Egy ekkora cég csődje számos kisebb céget is érint, akik futhatnak a pénzük után.  A felszámolást kezdeményező kis cégnek néhány tíz milliós kifizetetlen követelése volt csupán, de a folyamat beindult, mert az csak a jéghegy csúcsa lehetett. A zátony.

2009-ben a HÉROSZnak18,5 md Ft-os árbevételük volt, és több eu-s munkában vettek részt. 

Szóval visszakerült ideiglenesen ! a fórumboxba.   A szerződés nyelve ? Talán az újonnan felvett kommunikációs vezető ezzel kezd...

Ne felejtsük, hogy a kommunikációban nagydoktori címmel bíró rektornak baráti kapcsolatai vannak a legmagasabb körökben ! (ezért írtam az ideiglenesent)

Szóval visszakerült ideiglenesen ! a fórumboxba. 

A szerződés nyelve egyébként tragikus, írtam, amire egy kifelejtett példa:

"A használatbavételi engedély kérelem építésügyi hatósághoz történő benyújtása:", vagyis:

A használatbavételi engedély megkérése:

Pont a fele szöveg elég, hiszen hova máshova kellene benyújtani a kérelmet, vagyis hol lehet máshol kérelmezni, engedélyt kérni a használatbavételre, mint az építésügyi hatóságnál? 

Így legalább a téma is felkerült a fórumboxba, ahol a fórumboxbajnokok öklözik a levegőt :-) 

A télvíz csak egy képzavar, mert télen többnyire havazik, ha esik valami az égből, és idén szerencsére nem sok hózott ott. Ilyen volt a díjnyertes ütemterve, amit persze a KDB-nál megtámadott döntés okozta késés is befolyásolt, amit mindössze kilencszázezerrel megúszott az egyetem.

Egyébként érdemes volt reklamálni, mert már feltették a honlapjukra a generál kiviteli szerződést, a 60 napon belüli előírással szemben sokkal későbben, de nem minden közérdekű adatával együtt, mivel a 17. pontban emlegetett kötbér mértéke nem ismerhető meg a honlapon.

A szerződés nyelve egyébként tragikus, szép nyelvünk kerékbe törése, fölösleges ismétlésekkel, magyarázgatásokkal és alapvető szerkesztési hibákkal, amihez pl. az alábbi két pontot ismétlem meg, kissé rövidítve: 

 A megvalósítás (teljesítés) időtartama és a kötbérterhes határidők cím alatt:

17.  ................. 

       Véghatáridő: 2013. március 27. 

        -------------

       A használatbavételi engedély kérelem építésügyi hatósághoz történő benyújtása: Vég h.idő  - 30 nap

       A Szerződésnek megfelelően kivitelezett Létesítmény átadása                                    Véghatáridő

18. A Szerződés határidőben történő teljesítettnek minősül, amennyiben a Szerződés - a használatbavételi engedély megszerzésének kivételével - maradéktalanul teljesül, a Létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a használatbavételi engedély a Véghatáridőtől számított 60 napon belül megszerzésre és a Megbízó részére átadásra kerül. Amennyiben a használatbavételi engedély olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős, nem kerül átadásra Megbízó részére a Véghatáridőtől számított 60 napon belül, a Vállalkozó késedelembe esik, és a Véghatáridőtől számított 61. naptól kezdődően a Vállalkozó a késedelem idejére köteles késedelmi kötbért fizetni, amelynek mértéke azonos a Véghatáridőhöz rögzített késedelmi kötbér mértékével. - (Itt a jogerős használatbavételi engedély fogalmat kellett volna használni!.)

Szerződés(kötözködő) kérdéseim:

1. A megvalósítás és a teljesítés talán nem egyértelműen ugyanazt jelenti?

2. Ha a teljesítést és a kötbérterhes határidőket a 17. pontban rögzítették, miért nem kerül oda az ugyancsak szerződött és kötbérterhes határidő a használatbavételi engedély átadására azzal a feltétellel, hogy a késedelmes átadásért a Vállakozó legyen felelős?

3. A 18. pont körülményeskedő kitételei:

    - A Szerződés határidőben történő teljesítettnek minősül, amennyiben a Szerződés......                                          maradéktalanul teljesül,    - (nem is gondoltam volna!, a határidő ne lett volna a szerződés része?)

    - a Létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmas,...   - (nem lehetne rendeltetésszerűen használni       azt a létesítményt, amelynek kivitelezését teljesen befejezték, megfelelve a minőségi stb. követelményeknek is? Nem elfelejtkezve arról, hogy a vastagított feltétel, ill. az arra vonatkozó vállakozói nyilatkozat, már a használatbavételi engedély kérelmének is kelléke, kiegészítve azzal, hogy a biztonsági követelményeknek is meg kell felelnie!)

    - a használatbavételi engedély a Véghatáridőtől számított 60 napon belül megszerzésre és a Megbízó               részére átadásra kerül.   - (elképzelhető, hogy egy vállakozó megszerzi az h. v. engedélyt, majd nem adja       át a megbízónak, holott a megadott határnaptól már kötbért kell fizessen?)

A fentieken csak mosolyogni lehet, de a gyakorlat az, hogy a használatbavételi engedély kérelme szinte sosem jelenti azt, hogy rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas a létesítmény, így eleve további 30 napja van a kivitelezőnek, hogy befejezze a munkát. Az igen alapos átadás-átvételi eljárás során csak kisebb hibákat szabadna feltárni és javítani.

A további 60 nap alatt pedig már semmilyen hiány vagy hiba nem merülhet fel, hiszen már 30 nappal korábban a feladat maradéktalanul teljesült, a létesítményt rendeltetésszerűen és biztonságosan lehet(ne) használni, csupán az építésügyi hatósági engedélyt (amire az előírások szerint 60 napja van a hatóságnak, és ezt indokolt esetben további 30-cal meghosszabbíthatja) kell megvárni, hogy annak jogerőre emelkedése után ténylegesen és jogszerűen is használni lehessen. Kíváncsi leszek, mit fognak csinálni azalatt a 30+60 nap alatt, ill. az említett végső engedély kiadásáig az épületben. Általában lázas munka folyik a korábbi nyilatkozatok ellenére, miszerint minden kész.

Szórakoztató olvasmány, de persze a legfontosabb a kötbér mértéke, és majd az esetleges késések indoklása, szerződésbeni átvezetése, amire volt példa a másik épületnél, holott ez a szerződés is hivatkozik minden ismert és ismeretlen feladatra, ami a teljeskörű megvalósításhoz szükséges.

Persze ezek csak formai és egyéb hibák, a lényeg, hogy az épület kifogástalan minőségben időre elkészüljön, amire a megbízói kör magabiztos kijelentései alapján számítani is lehet. 

Kommunikációs vezetőre állást hirdetett a ZAK, viszont felvehetnének egy időjárás felelőst, aki mondjuk az internetes előrejelzéseket figyeli, de legalábbis az eget kémleli, bár ha belegondolunk a ZAK makulátlan sikertörténetébe, akkor a kommunikációban (a mindenkori hatalommal )verhetetlenek !

Nem kell rémüldözni. Van ott elég jól fizetett mindenhez értő szakember. A ZAK kiemelt projekt szerencséjük lesz ebben is mint minden másban.

Fel lehet róni a hozzá nem értésemnek, de engem jeges rémület fog el, amikor télvíz idején egy műemléki épület ablakain benézve kilátok az égre.

Sajnos már késő. Elképesztő összegeket tapsoltak el felelőtlenül. Battát és a léhűtő állampénzen  élősködő "munkatársakat" soha nem fogják felelősségre vonni ! Kérdezem, Budai Gyula és csapata hogy volt képes mindent rendben találni ?!

Háááát, azta...... mégis csak történik valami... Már az is boldogító tudat, hogy AZONNALI HATÁLLYAL KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELŐT NEVEZNEK KI a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez. Talán még nem késő!

Költségvetési felügyelőket küld a kormány több egyetemhez

[origo]|MTI|2011. 11. 05.,

Több egyetemhez, múzeumhoz és kórházhoz költségvetési felügyelőt nevez ki a kormány, akik ellenőrizhetik az intézmény gazdálkodását. Többek között a Szent István Egyetemhez, a Magyar Nemzeti Galériához, a Balatonfüredi Állami Szívkórházhoz neveznek ki költségvetési főfelügyelőt.

Lehetnek olyan bejegyzések, amelyet a szerkesztőség törölt, de fizikailag még ott van a hozzászólás folyamatosan számozott panelja.

Milyen törlésekkel ? Még mindig nem értem.

Törlésekkel együtt.

A  KERETEZETT BOXBAN 1611 BEJEGYZÉS VAN EBBEN A TÉMÁBAN. itt én kérdezem még mindig csak 1609.-ik bejegyzőként az 1608-as pimpalin után: hogy van ez a számozás ?!!!

Kicsit lemaradtam, most volt időm megnézni az új épületről feltett képeket - hála contrapunktnak -, és aki ott volt mondja meg legyen szíves, hogy hol vannak a tantermek?

A fényképen látható tábla szerint a felsorolt fsz..1.em.2.em. -i fesorolásban nem olvasható, és egy nagy előadótermen kívül a képeken nem látható tanterem, ahol oktatás folyhat.Akkor mi van a Wesselényiben?

Köszönöm, kedves MINDEGY, a gondos, informatív választ.

Lent helyesen: főépület, mert a magánhangzók torlódása épületes zavart okozhat. A hawaii nyelvben van olyan szó, amelyben 5 magánhangzó van egymás után. A németben pedig olyan, amelyben nincs is mássalhangzó (Aue; itt persze ne a magyar Ó vagy E szavakra gondoljunk ellenpéldaként!).

:-)

Maga a törvény, aminek persze minden más esetben is érvényesülni kellene!

Viszont részben tévedtem, mert nem kötelező előírni a projekttársaság létrehozását, de a beruházó megteheti, és a hivatkozott paragrafus a már megkövetelt társaság létrehozására vonatkozik.

Bemásolom a Közbeszerzési törvény (Kbt.) vonatkozó pontjait:

"52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell."

 "304/A. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosság szerződések kötelező tartalmára (ez szerintem értelmetlen vagy hibásan beírt rész) és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat - is alkalmazni kell.

(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.

(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el."

(6) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha

a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy

b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták. "

Utóbbiak természetesen a szerződés garanciális részére is vonatkoznak, vagyis a 12 kötelező és 24 többletként vállalt garanciális hónap az időhatár pl. a főépület esetén. Ha a fenti utolsó b) pontot nézem, akkor persze elképzelhető, hogy a nyertesek egyike-másika csődbe megy közben, így a szokásos következményekkel lehet számolni, de egy törvény többet nem tud előrni.

Várom, hogy elolvasható legyen a főéület kivitelezésére vonatkozó szerződés!

még mindig csak

mindegy :-)