Egyetértünk, sőt! Ha lesz némi pluszpénz, nyilván hangszerbeszerzésre fordítják.

ps- nem véletlenül hagytam ki a briteket- ők külön kategória.

szerencsére az NFZ a hangszerállomány dacára bizony igenis fogható a legtöbb európai vagy amerikai együtteshez- főként a muzsikusállománynak köszönjetően.

Nem kívánok Philadelphiaval, LA-val (soroljam tovább Seattle!!!!!, Chicago, Boston) vagy Berlinnel vitatkozni, de annál inkább az erős középmezőnnyel (Luxemburg, a párizsiak sokasága, a német durchschnitt, Moszkva, Pétervár, Varsó, Milánó usw. Pedig ott mennyivel jobba hangszerállomány vagy a megélhetés.

Egyszer hallgass meg pl. egy ott kiválónak számító olasz zenekart- és ne rohanj ki az előadás közben...

Aztán hallgass MÁV-ot, CB-t, Dohnányit usw....- már bántás nélkül.... - és akkor is tartsd vissza magad.

Igazad van :)

Amikor ezt írtam:

Tény, hogy zongoraművészként magam is szívesebben hallgatom őt, mint karmesterként.....

Az én személyes véleményem, és lényegében nem is a művészi értékére gondoltam, hanem a személyes kisugárzása amit én nem kedvelek karmesterkedései alkalmával...

(konkrétan: bántott, és felháborított, a múltkoriban, amikor a közönség nem tapsolt azonnal a darab végén, és ő azt motyogta a zenekar felé, amikor végre kitört a taps, hogy "na végre". Valójában az ilyen megnyilvánulásai amik nem szimpatikusak, de ez mind csak az én egyéni érzékenységem és független a jelen esettől ;) )

A cikkbe véletlneül botlottam bele, nem ismerem ezt a sajtóorgánumot...

Ez részben az aljas médiakampány része, ugyanakkor Münchenben és Berlinben sokkal gazdagabb a kínálat, mint a gyakorlatilag a MuPá-ra korlátozódó Mo.-on. Annyit meg kell állapítani, hogy az NFZ hangszerállomány nem fogható a philadelphiaiakéhoz vagy LA-iekhez.

-ebb, de nem korrekt ez így sem. Ha nem közlik a sajtóreferens által beküldött pozitív kritikákat, az nyílt világbotrány. Ugyan miért nem közölték korábban, E NÉLKÜL?

Hogy Kocsis nagy zongorista is és nagy karmester is, elvitathatatlan. Hogy e kettőt álságosan szembefordítsuk, igazságtalan. A kiváló zongoristák gyakorta hajlamosak kiváló dirigensekké válni.

:)

örömteli, és így korrekt.

http://nepszava.com/2011/03/magyarorszag/pozitiv-nemet-kritikak-kocsis-zoltan-es-a-nemzeti-filharmonikusok-koncertjeirol.html

a legszomorúbb, hogy politikát kevernek a művészetbe.... :(

Leginkább nem akarok semmire gondolni.... :)

Csak véletlenül épp ma rátaláltam erre a cikkre. Mivel nem voltam egyetlen ilyen koncerten sem, nincs személyes élményem róluk.

Csak jelezni szándékoztam, hogy többféle vélemény is van. Amúgy pedig fogalmam sincs, hogy Kocsis a zenén kívül mit csinál mostanság (valójában nem is érdekel...) és persze arról sem, hogy hol az igazság.... :(

mindenesetre szomorú, hogy ilyeneket írnak.

Tény, hogy zongoraművészként magam is szívesebben hallgatom őt, mint karmesterként.....

Viszont az is tény, hogy nemrégiben Natalia Gutmannal egész jó kis Dvorak estet tartottak a MűPában.

Szintén csellóverseny.

Nem mondod, hogy ilyeneket írnak... Szűz Mária, légy velünk, ettől tényleg kibújik a róka.

Ezekre gondolsz?

Liszt Ferenc bevezető Les Preludes-jének hangosabb helyei úgy dübörögtek, mint annak idején a náci híradókban, míg a halk részek jelentéktelenségbe sűllyedtek.” (Klaus Kahlschmid)

Kocsis Zoltán, most, mint interjúiból kitűnik, a budapesti jobboldali rendszer hajthatatlan támogatója, nem sokat tud bájról, eleganciáról, vagy finomságról. (Volker Boser)

meg sem próbálják a zenekritikus látszatát kelteni.  Az hogy a Népszava nevű sajtóvégtermék vicsorgó örömmel ad teret ezeknek, részükről természetes.

Undorító és aljas .  Érdemes ezekkel tisztességes hangon, Zoli????

Öööö....izééé.....már mások is látják, hallják, amit én...?

Ezt most találtam:

http://nepszava.com/2011/03/magyarorszag/nemet-kritikak-kocsis-zoltan-es-a-nemzeti-filharmonikusok-koncertjeirol.html

Az utolsó az előző hozzászólásban belinkelt cikk fordítása

http://www.tagesspiegel.de/kultur/kurz-und-kritisch/3871946.html

Nekem Barátiék játéka jobban tetszett. A csellista honlapja ITT van. Parádés!

A hír szívet melengető, és jó lett volna meghallgatni azt a nagyszerű koncertet.

Az első bekezdés viszont nem tetszik.

Kérdésem:

1. Mikor ünnepelte a közönség a NFZ-t?           A válasz a cikkben: hétfő esti koncertje végén.

2. Mikor máskor ünnepelhette volna?  Előtte, az elején vagy előadás közben? A helyes megfejtők között egy koncertjegyet sorsolok ki az említett előadásra; mert ez éppen olyan magyartalan és értelmetlen, mint az a mondat.

Én biztosan nem így írtam volna, de most is csak olyan vagyok, mint egy kukacoskodó vénasszony :-)

S habár ez a szám nem hangzott el a két kitűnő szólistától, ráadásként belinkelem, hiszen már többször hallhattuk a mi világhírű párosunktól, Várdai Istvántól és Baráti Kristóftól. A mű eredetije Händel 1720-ban írt g-moll /a nyolcból a VII./ csembalószvitjének 6., utolsó tétele. Általában nagyobb a sikere, mint az előadók megelőző játékának, de annyira virtuóz darab, hogy ez érthető.

Johann Halvorsen norvég zeneszerző és hegedűs 1864 és 1935 közt élt, több átiratot is írt.

Hogy érezhető legyen a régizene csodálatos volta, beemelem az eredetit, ami ugyancsak lenyűgöző.

A különböző felvételeken rövidebb-hosszabb az előadása /4,5 - 6 perc/.