ma voltam a Zeneakadémián a 40 év klarinéttal c. koncerten.

gyerekkori nagy álmom teljesült, h. végre láthattam és hallhattam élőben a Mestert!!

még emésztgetnem kell az élményt, ilyen emberek (Kocsis, Kelemen és Berkes Kálmán) egy színpadon!!

Bach 1009-es C-dúr cselló-szvitjét hallgattam egy 60 éves nagy művésszel. Meg kell mondjam, zavart a tételek vagy egy közbenső rész kissé maníros befejezése, mint mikor a zeneiskolások kört kell lerajzoljanak a  blockflötével a darab végén, közben meg voltak majdnem elnyelt, tisztátalan hangok; a bourée második részében  ugyanez a figyelemfelkeltős időnkénti berántás, holott abban a táncban éppen a lágy hullámosság, a ködfátyolos visszafogottság, az időtlen folyamatosság illene a dallamhoz.

Mivel az előadás amúgy egységesen volt ilyen, el kell fogadjam egy világhírű előadó saját műértelmezéseként.

Most, hogy Perényi Miklós 60. születésnapját ünnepeltük, érdemes foglalkozni ezekkel a művekkel.



A bevezetőt csak az érdekesség miatt írtam, és nem Perényi játékáról. Előbb hallgattam ugyanis meg a 60 éves Pablo Casals előadásában a fenti darabot, amiről  néhány gondolatot leírtam. A felvétel 1936-ban készült, és merő véletlen, hogy egy hasonlóan korán kezdődő művészpálya azonos időszakából való, így megörültem, hogy a Bartók Rádióban éppen hallott Perényi előadás után egy ilyennel tudom azt összehasonlítani.



Perényi Miklós játéka kifogásolhatatlanul tökéletes volt! A mű minden tételében az volt az érzésem, hogy a szerző csak így képzelhette el az előadást, de az egyes táncok jellege is ezt kívánta, értelemszerűen az előbbinél kifogásolt részekben is csodálatos volt.

Semmi nem zavart, és a Casals-féle felfogással szemben olyan művészi alázatot éreztem a játékban, mint nagyon ritkán. Megjelent a mű!

Szívesen odaadom pigornak a lemezt, és ha a rádióbelit is fel tudja tenni, érdemes volna megvitatni a két felvételt. Szólóhangszer esetén  a felvételi technika sem számít.

Perényi művészóriás! Szerintem a legnagyobb, bár abszolút mércét nehéz és talán nem is illik felállítani.

Az ellőbbihez:



www.mr3-bartok.hu/index.php/A-het-zenemuve/sort/1/limit/30/start/30.html



Az 59.sorban található Papp Márta iényes elemzése.

Módosítom a téma címét: Perényi 21 935



Ezzel, az általam elvégzett szorzással és összeadással kapott eredménnyel ajánlom én is az alábbi vonzó műsort azoknak, akik lemaradtak a január elejei koncertekről, és esetleg a tavaszi további két születésnapi koncertre sincs jegyük . 



Legyünk ott tehát minél többen Perényi 21 935. születésnapfordulóján :))



 január 24-én, csütörtökön

19:00 Óbudai Társaskör (Budapest), III. Kiskorona utca 7. Dorota Andreszewska (hegedű), Perényi Miklós (gordonka) és Szokolay Balázs (zongora) koncertje
	Beethoven: B-dúr "Főherceg"- trió, op. 97 Csajkovszkij: a-moll trió, op. 50

csont andrás az ünnepi koncertről: "A Perényi Miklós 60. születésnapjára rendezett sorozat első matinéján Bach, Mendelssohn, Janáček és Beethoven csellóra és zongorára írt műveit hallhattuk Schiff András közreműködésével. Nagyszerű darabok, remek, olykor kimagasló előadásban. Soha rosszabb évnyitót!"



http://www.revizoronline.com/article.php?id=79

sziasztok,

ma nagy örömömre két koncertjére is sikerült jegyet vennem!!! március 19-re a 40 év klarinéttal c. koncertre, valamint a május 18-i Perényi-Schiff-re. már az utóbbiból is az egyik utolsó jegyet hoztam el, a februári szerintem már reménytelen.

annyira örülök!!!! teljesen véletlenül értesültem, hogy 60 éves (ezúton köszöntöm szeretettel!!) és lesz ez a 3 születésnapi koncert, örülök, h. még nem maradtam le róla.

gyerekkorom óta nagy álmom, h. egyszer halljam és lássam őt élőben játszani, ez eddig még nem sikerült sajnos. 9 évig csellóztam régen, azóta már sok idő eltelt, de ez egy életreszóló szerelem.

thaisiának, akit ismerek, telefonon elmondtam, hogy valószínűleg túlszervezés történt, tehát: aki korán kel, aranyat lel.; bátraké a szerencse stb.

Megijedni nem szabad, mert egyrészt én biztos átadtam volna a helyem, de volt is hely, mert télen mindig lehet számítani sajnos megbetegedésekre.

Hgv.-eken általában megbecsülöm a telítettséget, és amikor telt házat írnak, általában túloznak, hiszen 1-2 % hiány nem vehető észre könnyen.

A terembelépős koncerteknél is emiatt tudunk sokszor helyhez, sőt a legjobb helyekhez jutni, tehát nem szabad elriadni. Van egy ismerős család, akikkel rendszeresen találkozunk a MÜPA-ban: mi a legjobb helyeken általában, a fsz. 5-8. sor közepén, ők meg hátrébb, a drága bérletes helyen, bár az ottani akusztika annyira jó, hogy ez sokszor csak a látványban előny.

:-)

Felhívtam a Zeneakadémia pénztárát, ahol adtak egy számot, hogy hívjam fel. A hölgy nagyon kedves volt, és elmondta, hogy annyi az érdeklődő, hogy nem fognak beférni a terembe. Miután kiskorú fiamat is el akartam vinni magammal, ez visszariasztott. Egy kisiskolás gyerek nem tudta volna végigállni. Minrt utólag kiderült, lett volna hely, s nagyon sajnálom utólag, hogy nem mertünk elindulni.

'mindegy' (akit nem ismerek) beszámolója az ünnepről olyan szép volt, hogy távollévőként is tökéletesen jelenlévőnek éreztem magam. A részletekben elveszés helyett a részletekből építkezve megragadott valami olyat, amit nem könnyű: visszaadta az esemény hangulatát. Persze elfogult volt Perényivel - de aki VELE nem elfogult, az vagy süket, vagy irigy.

Ahogy visszaemlékszem, a legtöbb nagy művésszel volt olyan élményem: lemez, koncert, ahol egyáltalán nem voltam elragadtatott. De akárhogy keresem is, Perényiről nincs egyetlen negatív élményem sem. Annál több pozitív...

És jó volna 'mindegy' klaviatúrája alól minél több írást olvasni, nemcsak itt!

Legyünk nagyon boldogok, hogy ilyen kiváló művész él Magyarországon!

Becsüljük meg nagyon ŐT!!!!

mindegy a lista elején költőien és hasonló érzékenységgel ecsetelte a születésnapi "meglepetés" rendezvény kapcsán Perényi egyedülállóságát. A vasárnap délelőtti ünnepi és meleghangú fogadtatás ehhez volt fogható. És Perényi Miklós, e szerény géniusz, ismét elbűvölt mindenkit. A Beethoven szonáta minden előadásában más és más, mind hiteles, tökéletes, akár a sok évvel korábbi felvétele, akár a tegnapi. Nincs hozzá fogható művész. A lélek, a gondolat és a technika olyan egységét mutatja be a legnagyobb alázattal a zene, a mű iránt, hogy kevés hozzá fogható ilyen nagy művész él e földtekén... Sok boldog évet kívánunk neki, magunknak pedig sok ilyen koncertet. Vele. ISTEN ÉLTESSE PERÉNYI MIKLÓST !

eőben= esőben

Kedvencem az ónos eső...nyáron!   (Igazából még ebben az eőben ónt nem találtam, de folyamatosan keresik benne)

Biztos, hogy az ónos eső. Mi is életünk kockáztatásával jutottunk be Pomázról. (A férjem finoman utalt is rá, hogy nem vagyok komplett.) 

De megérte!

Szerintem meg nyilvánvaló ónos eső..

Nyilván csak a pénztárban kapható jegyek fogytak el ...  :(  

[5]





Érdekes, kb. 8-10 üres helyet láttam. Ennyien betegedtek le?

Közben beugrott a ?-es mű: természetesen megint csak Schumann, mégpedig a Fantasia-darabjaiból a kl+z kettős, amit az op. 73 /1849/ leírása szerint hegedűn vagy csellón is előadhatnak a klarinét helyett.

A Lantos István játszotta Debussy-mű pedig valószínűleg a La terasse des audiences du clair de lune volt, a 123-as sorozat 7. darabja.

Még meghallgattam tegnap este a Schubert-szonáta lassú tételét CD-n, de a Kocsis Zoltán féle billentés egyszerűen utánozhatatlanul könnyed, finom, érzékeny, amit persze a legnehezebb elérni; persze a kitűnő Steinway is sokat jelent.

Ha túl hosszú volt a beszámoló, röviditek: egyszerűen nagyszerű volt a d.e.!



:)

mindegy





Ez kiváló volt!Valóban köszönet érte!

Nagyon boldog születésnapot kíván a genfi Kodály Studio apraja-nagyja !!!