Egy hónap múlva jön ez az olcsó újrakiadás:

Tegnap hallottam őket Stockholmban. Nagy sikerük volt, a Sztravinszkij 3 tételes és a Beethoven 7. nagyot szólt.



Ez volt a műsor:

http://www.konserthuset.se

Van vele egy újabb, berlini Sacre is, de azt nem az EMI adta ki:

...Én személy szerint megvárom, míg kijön mindegyik olcsó dobozban (talán csak hónapok kérdése); állítólag a Sacre pl. kiváló.

Itt a következő lemez, júniusban. A háromtételes szimfóniából van korábbi felvétele is, a másik kettőből nem tudom.

Ha jól tudom, Orff egyik operáját a hetvenes években Ő mutatta be. Azt hiszem Bachmann könyvében olvastam erről.

Karajan valóban nem mutatott sok érdeklődést a kortárs zene iránt.

20 Akkor legyen még világosabb egy-két dolog. Karajan soha életében nem vezényelt ősbemutatót, ez igaz, mert nem tudta, hogy hogyan fogadja az új művet a közönség és az esetleges bukást nem tudta volna elviselni. Ha egy kortárs darab már bizonyított, sikert aratott a szakma és a közönség köreiben, akkor nagyon szívesen a műsorára is vette: ld. Sosztakovics szimfóniák.

Rattle mindig is fontosnak tartotta a kortárs zenét. Salzburgban pl. úgy vezényelt el egy teljes Beethoven ciklust, hogy 2 szimfónia között mindig eljátszott egy angol kortárs művet.

A berlinieknek tudniuk kellett erről a "mániájáról". Aztán persze lehet, hogy a gyakorlatban már kevésbé voltak lelkesek.

Azért 1-2 dolog tisztázandó. A zenekarnak többek között az nem tetszett, ahogy Rattle a kortárs zeneirodalom felé fordul. Persze ilyenkor mindig felmerül Karajan neve (miért is? majd 20 éve halott!), aki pedig úgy tett, mintha kortárs zene nem létezne, és mitha Bach előtt senki sem írt volna zenét.



Bármilyen jó zenekar, a jelek szerint ők sem sokkal okosabbak, mint sok-sok zenekar pl. Magyarországon. (Ti. inkább rég halott karmesterekre hivatkoznak, minthogy tegyék a dolgukat és elfogadják az "új" dolgokat.)



Amúgy Rattle-t nem kell félteni. Abba a pillanatban, hogy otthagyná a Berlinieket, az ajtajánál azonnal ott állnának haptákban a Chicagóiak egy szaftos szerződéssel, gondosan újratöltött tollal.

Minden embernek vannak hibái, nekem talán ez az egyik, amit elismertem. DE: Ettől még nem vagyok "hibás" és nem is érzem magam annak!

17 "biztos bennem van a hiba"



Nem hinném, hogy hiba ez, kedves pszí. Én például halálra unom magam a sokak által imádott Klemperer lemezein, de ezért még nem érzem hibásnak magam.

Nem azt állítottam, hogy megegyezésre jutottunk, hanem annak örültem pl., hogy: Ha Furtwänglert Mozart, Bach, Bartók felvételei alapján kellene megítélnem, nem lenne a kedvenc karmesterem. 



Azaz, lehet, hogy más pont a Mozartjait szereti és a Brucknerjeit pedig nem. Lehet, hogy Sir Simont X szerző műveiben nagyon kedvelném, de Beethoven, Brahms és Mahler esetében nem. Mivel eddig még nem hallottam vele olyat, ami lenyűgözött volna, ezért nem tudom őt jó karmesternek tartani. Lehet, ha a kedvencedet csak az említett szerzőkkel hallottad volna eddig, akkor közepes vagy esetleg egyenesen rossz karmesternek tartanád. Ezért írtam le egy párszor, hogy tiszteletben tartom a véleményeteket és biztos bennem van a hiba, több szerzővel is meg kellene őt hallgatnom, de így is annyi mindent nem tudok meghallgatni, amit szeretnék, ezért nem fogok bele a kísérletezésbe.

14 "Na, látod kedves t2!" "miatt nem tartom jó (elsősorban Mahler és Beethoven) karmesternek"



Csak a pontosság kedvéét: a véleményünk csak az Eroicában (és a "nagy Bethoven-szimfóniákban) egyezik. Én jó Mahler karmesternek tartom - a 2. ismerete nélkül -, mint ahogy a korai Beethoven darabokat is jól vezényli szerintem.

De kétségtelen, nem lehet mindenkit egyformán szeretni. Látod, én pont Kubelik Mahlerjeitől tántorodtam el a 3. szimfónia felvétele miatt, ami nekem nagyon nem tetszett. 



15. Ez jó duma Steff! :) De az igazat megvallva nekem messze az 1. tétel a kedvencem a IX.-ből.

9   Mi a baj Beethoven IX.-jével??

Kicsit farsúlyos.

Na, látod kedves t2! Én pedig Mahler és Beethoven produkciói miatt nem tartom jó (elsősorban Mahler és Beethoven) karmesternek. Lehet, hogy másban nagyon jó, de nem találkoztam még ilyennel (nem is nagyon keresem). Ezért alakult ki róla a már korábban közölt véleményem. Az is lehet, ha megismerem a Haydn interpretációit, akkor azt fogom mondani: Hű, ez a Sir Simon remek Haydn karmester! Amíg ez nem következik be, addig nem tudok változtatni a véleményemen. Biztos bennem van a hiba, de azért kiállok a meggyőződésem mellett. Természetesen ettől függetlenül tiszteletben tartom mások véleményét/meggyőződését úgy, ahogyan ők is az enyémet.

A Mahler 2.-hoz sajnos éppen nem tudok hozzászólni Rattle esetében. 4., 7., 8., 10., Dal a Földről, Panaszos dal - ezek vannak nekem vele. A 4-et ezen kívül láttam egyszer vagy 10 éve a 3SAT-on, akkor figyeltem fel rá, hogy milyen jó.

Az Eroicát élőben hallottam, csalódás volt - egy zseniális 1. szimfónia-előadás után, amit éppen előtte vezényelt. Lemezen a 2. és az 5. van vele, a 2. a jobb. Hogy is mondjam, a Haydn-es fiatalkori Beethoven hangzás feltehetően jobban megfelel Rattle-nak, mint a heroikus-Beethoveni - ezt készséggel elismerem.

Ha Furtwänglert Mozart, Bach, Bartók felvételei alapján kellene megítélnem, nem lenne a kedvenc karmesterem. Hasonlóképpen Mengelberget sem a Bach, Böhmöt sem a Beethoven felvételei miatt szeretem. Karajant a Ring produkciója alapján rossz Wagner karmesternek hittem, és csak később találkoztam olyan előadásaival, amik lenyűgöztek. Solti Bolygó Hollandiját és Mesterdalnokokját is kifejezetten rossznak tartom, míg a Ring és a Tristan felvételét jónak. Ha Herreweghétől csak a Bruckner 7.-et ismerném, biztos nem vennék vele egyetlen lemezt sem. És így továb...

Hát, Wagner kapcsán nem nagyon tudom őt megítélni... Mahler II. és Beethoven Eroica szimfóniája a számomra legfontosabb zenék közül való. Mind kettő esetén óriási csalódás volt, olyannyira, hogy végig sem tudtam hallgatni. Ekkor kialakult egy kép róla bennem és akár hányszor hallottam őt újra, csak tovább erősítette ezt bennem. A Haydn szimfóniákat sem ismerem vele, de el tudom képzelni róla, hogy azokban tényleg nem lehet olyan rossz...

Bocs lemaradt a mondat vége:



És az általa vezényelt Parsifal volt az egyik legjobb Wagner, amit élőben láttam, pedig elég sok darabot láttam már olyan par excellence Wagner-dirigensekkel mint Boulez, Thielemann, Mehta, Barenboim, Levine, Fischer Ádám, Runnicles, Sinopoli, Schneider hogy csak a legnevesebbeket említsem.

A "nagy" Beethovenszimfóniákat szerintem sem vezényli jól. De Mahlert igen. Haydn szimfóniák vele tetszenek a legjobban. Kiválóak a Ravel, Debussy, Stravinsky felvétele is. És az általa vezényelt Parsifal

Mahlerben elsősorban Kubeliket szeretem: a vele lemezre vett II. szimfónia az etalon számomra. Sir Simon ehhez képest harmatgyenge. Mahlerben még Haitink és Boulez interpretációit kedvelem elsősorban. 



A 9. alatt sokszor én is fogom a sérót, akárki dirigálja... 



  Mi a baj Beethoven IX.-jével??