Szemelyes tapasztalatom alapjan-egy evig tanitottam egy budapesti iskolaban mint hegedutanar-az alapfoku zenei oktatas a teljes lepules szelen all.A gyermekeknek a tulzsufolt orarend mellett nem marad idejuk a hangszerkezeles elsajattitasara.A hangszertanulast egyfajta szakkorkent fogjak fel-a szulokkel egyetemben-es a felsobb osztalyokban egyre surusodo orarend hatasara ez az elsok koze
tartozo tanulmany amit feladnak..Tovabba-velemenyem szerint-alapfokon kellene a legnagyszerubb es a legszinesebb egyenisegu kreativ es csodalatos szakmai erzekkel rendelkezo pedagogus gardaval rendelkezni-ja es jol megfizetett!!-mivel
a kezdeteknel dolhet el az egesz palyafutas esetleges sikeres kimenetele..Velemenyem szerint keves de jol szervezett-es tamogatott- zeneiskolara lenne szukseg ahol aztan nem problema az hogy "Vajon kit B-sitsunk? "

Azoknak, akik tudni akarják, hányadán állnak a minősítéssel és a pénzekkel:



http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=228373&ctag=articlelist&iid=1



Szó sincs nagy meghátrálásról, nem maradnak mindenütt az eddigi támogatások, de ami marad, az se feltétel nélkül, a feltételek pedig elég "furcsák".

???????????????????????????????????

"(Lapzártakor érkezett: az Országgyűlés december 4-i szavazásán visszavonta az alapfokú művészeti oktatás finanszírozását szigorító eredeti javaslatot, maradnak az eddigi támogatások, az ellenőrzések viszont szigorúbbak lesznek, mint eddig.)"



????????????????????????????????????

Hogy egeszen pontos legyek [2]: júniusig mintegy hatodával csökken a normatíva a nem zenei normatíva, csak utána csökken kb. harmadával és ez marad 2008. eső nyolc hónapjában is. A zenei ág 105 ezer Ft összegű normatívája 2008-ban éri meg az 5. évét. Hányadát éri addigra?

Részletek a konvergenciaprogramból:



"az alapfokú művészetoktatási intézmények finanszírozásánál, a jelenleginél jobban kell differenciálni a finanszírozás rendszerét. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az alapfokú művészetoktatás beépüljön az iskolai tanórai foglalkozások keretébe, lényegesen csökkentve ezzel az önálló intézmények működtetése és finanszírozás iránti igényt;"

Intézkedés, ütemezés:



"6.) Alapfokú művészetoktatás szabályozási és finanszírozási

rendszerének átalakítása az állami kötelezettségek csökkentése.

Törv. alkotás: 2006 "



Ha még nem eléggé ismerős, szokjuk a gondolatot, hogy ez az Uniónak tett ígéret.

Megjegyzések:

Jó régen készülhetett a Fidelio interjú, ha még nem voltak ismertek a konvergenciaprogramban foglaltak - mint Ember Csaba állítja. A program szeptember óta nyilvános. Ehhez már csak a következtőket tenném. 1. Egyáltalán nem evidens, hogy a konvergenciaprogram foglalkozik a művészetoktatással. E. Cs. honnan tudja, hogy foglalkozik? 2. A konvergenciaprogram tartalmazza a tervet, hogy a kötelező iskolai foglalkozásokba épüljön be a művészetoktatás. Mi adta E. Cs.-nak a gondolatot, hogy ilyen tervet forgat magában a kormány? 

A minősítésnek nem kell helyettesítenie a hatósági ellenőrzést, de annak egy érzékeny részét el fogja végezni. E. Cs. nem tudja?



 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye merő mismásolás és hozzá nem értés. A művészeti iskolák egyetértettek abban, hogy a minősítéstől nem függhet a normatív támogatás. A 2005-ben született elképzelés ennek felelt meg.  Az intézmények fenntartói nem várják a differenciált támogatást, ezt kapják - nekik ez derült égből villámcsapás - intézménymegszűnések várhatóak. A konvergenciaprogramban foglaltakat a minisztériumi közlemény egyszerűen elhallgatja, pedig az abban foglaltakat feltehetően ő javasolta. A közleményt fogalmazó illetékes et. nem tudja, hogy a teljesítménymutatónak nevezett pénzkivonási bohócságnak semmi köze a művészetoktatáshoz. Láthatóan nem érti, miről beszél.

És végül a Fidelio zárójeles megjegyzéshez: nem maradnak az eredeti támogatások, a nem zenei ágak esetén majdnem a harmadával csökkennek, de bizonyos esetekben egyszerűen feleződnek. Az egész ügy merő alkotmánysértés.

Az OGY hivatkozott szavazásával egyetértek, jól tették, hogy visszavonták? vagy leszavazták? az eredeti  javaslatot. (Az előterjesztő vonja vissza, az OGY szavazza le.)

Néhány gondolattal kiegészítem az eddigieket (a kívülálló pozíciójából).

A közpénzek felhasználásához természetesen hozzá tartozik annak ellenőrzése. Ezért előbb-utóbb az alsófokú zeneiskolákat is ellenőrizni, minősíteni kell. A fenntartók nem biztos, hogy szakmailag képesek a zeneiskola teljesítményét megítélni. A fenntartó önkormányzatok részéről a polgármester, a képviselők, a jegyző és az oktatási szervezeti egység vezetője egyaránt lehet zenei analfabéta. Kodály országában az sem rendkívüli eset, ha egyszerre mindegyikük az. Ezért szükséges a szakmai szervezetek kontrollja, mert ez esetben megalapozott szakmai vélemény kerülhet a döntéshozók elé.

A kiemelkedő, a jó iskolákkal természetesen nem lesz gond. Probléma a egyengébb intézmények kiértékelése utáni teendők lehetősége: több pénzt kell adni, hogy jobb lehessen az iskola, vagy kevesebbet, mert amit eddig kapott, azt sem érdemli meg. A javasolt állami szabályozás mintha a gyengébben teljesítő iskolát akarta volna még rosszabbá tenni finanszírozásának csökkentésével.

A zeneiskolákat nem nagyan érintette a 90-es rendszerváltozás. Ahogy az állami zeneiskolák működését nem zavarták annak idején a zeneoktatói munkaközösségek, úgy ma sem riválisai az önkormányzati zeneiskoláknak a magániskolák. A Magyar Köztársaságban a zeneoktatás egyik meghatározó feltétele: a zenetanításra alkalmas hangszerállomány a zeneiskolák tulajdonában van. Nem tudni, hogy a zeneiskolák esetleges alulfinanszírozása mekkora kárt okoz a hangszerállományban, s mekkora mértékben hat a jövő oktatására. Ma ezekre a hangszerekre az oktatásban szükség van. Újak vétele nem hárítható teljes mértékben a szülőkre. Ezért nincs jövőjük a magániskoláknak. Amíg a zeneiskolák tudnak hangszert kölcsönözni, addig tudnak zenét tanítani. Ha idáig is elér majd a privatizáció, újból lehet kezdeni a Kodály-módszert (hangunk még lesz, énekelni fogunk tudni), majd a Béres-furulyát...ha lesz, aki gyártsa.