Kedves bnagy, Lisztnek inkább az ügyeit kellett intézni, nem a sikerét, Európában mindenfelé akkora művészi respektusa volt. Ma már a digitalizáció korában a kappanhangú énekest, a középszerű zenei együttest is fel lehet javítani, el lehet adni CD-n; rossz előadásról a barát írhat felmagasztaló kritikát lapja 20 ezer olvasójának, mert csak 500 ember tudja, hogy az nem igaz; pirulás nélkül mondhatja a középszerre, hogy nagy művész, mert ugyan hány ember és milyen alapon merészeli megítélni, hogy ki a rossz művész, és ki a korlátolt, sznob közönségtől meg nem értett, korát messze megelőző zseni? Manapság ha metró és utcahosszat látod ugyanazt a plakátot egy cd-ről, elhiszed, hogy pazar felvétel, ha énekesről, hogy világsztár, pedig csak az anyagi háttere és jóakaróinak köre széles. Presszert állítólag azért nyomták előre a könnyűzenei haverok a Liszt-díjért, hogy utána maguk következhessenek. Ez a siker? Liszt vajon odaadta volna a róla elnevezett díjat ennek a mukinak? Nemigen.

Van egy díjam. Bettettem egy nájlonzacskóba, hogy ne porosodjon. Ez a legtöbb, amit tehetek vele. Azért lesz ez így életem végéig, mert nem tudom, hová tegyem, hová rekkentsem el.

vörösbegy: szépen összefoglaltad, maximálisan egyetértek!

"A pénz épp azért a legaljasabb és a leggyűlöletesebb valami, mert még tehetséget is tud adni." (Dosztojevszkij)

Csak azt nem értem, miért csak azokat menedzselik teljes erőbedobással, akik már amúgy is jól elboldogulnának. Hiszen minél több eseményt, helyszínt versenyeztetnének egymással, ők is annál többet kereshetnének, és manapség tényleg mindent el lehet adni. Csak reklám kérdése.

a, Menedzserekre szükség van mint a producerekre vagy a politikusokra; mindegyikük az ördögtől való.

de mint tudjuk az Ördög fontos szerepet tölt be a Történelemben. Viszont  egy jó menedzserre esik 100 xar. A xarok semmi mást nem néznek csak a pénzt, a sikert. Nos éppen ezek nem nagyon igazi fokmérőek. 

A magyar könnyűzenét éppen a menedzserei tették tönkre. (A könnyűzenei himpellér menedzsereket  pediglen töressenek az kerékbe,  szabdaltassanak  négyfelé majd tűzessenek ki az ostoba nép rémületességére és azon tanulságára  az  Buda Várának négy bástyájára).

Talmácsi, aki néhány éve az  év  sportolója lett, teljesen a padlóra került - mióta összetűzött  a menedzserével, pontosabban mióta kirúgta őt sikerre vivő menedzserét. Motorozni nyilván tud, de üzleti dolgokat, megbeszéléseket, szerződéseket stb. intézni képtelen.

Igaz, hogy xarban van a néhány éve az év sportolónőjének kikiáltott teniszező csaj is - aki talán nem veszett össze a menedzserével.(Begynek)

b, az egyébként jellemző, hogy a menedzser Rotschildéknál fialtatta Liszt garasait. A pajeszosok akkor még nem törtek be végtelen tehetségük és még végtelenebb szorgalmuk révén a művészet (illetve a tudomány , filozófia világába) de a pénzügyi hátteret már akkor ők jelentették. És azóta az eltelt 150 évben a helyzet mennyit romlott! (bnagynak).

Pl. amikor 30 éve  belenéztem egy filozófia történetbe, ott a huszazdik században egy-két pajeszos szerepelt. Múltkor kiváncsiságból belenéztem egy a huszadik század filozófiáját tárgyaló "történelmi " könyvbe és majd kiejtettem a kezemből! Több mint a harmaduk már pajeszos!

Még 30 év múlva veszek egyet akkor már legfeljebb Heidegger  maradn -a többi bizony ........

Zenetörténet?  Bartók egy lábjegyzet marad a sok "berg", "stein"  és  és "inszkíj" mellett.

Liszt Ferenc titkárát Gaetano Belloninak hívták és az egyik első komolyzenei menedzsernek tekintik.... íme egy részlet Lebrecht Művészek és menedzserek c. könyvéből:

" Az ő szervezésében zajlottak... minden idők legnagyobb és legjövedelmezőbb turnéi. Moszkvában egy hét alatt annyit keresett, amiből egy házat lehetett venni. Mire visszatért Párizsba Lisztnak negyedmillió frankja volt letétben Rotschildnál." 

(p64)

Szóval , nem hiszem, hogy ördögtől való lenne, ha egy művésznek nem szerződésekkel és helyszínbejárásokkal és tárgyalásokkal és alkudozásokkal kellene az idejét tölteni.

á

á

A szememben nagyon egyszerűsítve úgy fest a dolog, hogy amióta a protekcionizmus és a korrupció akár ki is válthatja a tehetségességet, azóta a tehetség nem mindig elég az érvényesüléshez. Menedzselési verseny indult be, amihez kell egy nem művészi, hanem pénzügyi szempontoktól vezérelt menedzser, aki jól eligazodik a protekcionizmus és a korrupció labirintusában, hogy busásan megfejt pártfogoltját sikerre vigye. Így a művészi tudás nem mindig a tudással versenyez immár, még nyíltnak hitt versenyeken is nem egyszer tetten érhető a feltűnő részrehajlás a döntésekben.

Ugyan Lisz és Beethoven korában volt önérdek, rivalizálás, és a siker a közönség értésén vagy meg nem értésén nagymértékben múlott, de mellettük nem álltak a közvéleményt befolyásoló, külön iparágként megjelent korumpálható megmondóemberek, akik erejüket latba vetve beoltották a közgondolkodásba, ki mit ér.

Mióta a művészet kétes vizekre evezett, és a művek, illetve interpretációjuk a közönségtől messze kerültek, értékük megítélése lápvidékké vált, a félművelt hivatásos megmondóemberek hitele nőttön nő. A sznobokat ez megnyugtatja, mert láthatóvá válnak a trendek, a többiek pedig utálkozva távolodnak el ettől a manipulált világtól.

A jó menedzselés prostitúció: semmi nem drága azért, hogy xy-t eladjam, pláne, ha jó áron tehetem.

Az én fantázia -utam "sajnos" most másfelé vezetett!

(De arról már írtam, hogy Csocsesz lesz  a Kamerás-zenei tanszék  vezetője, és Lagzi Lajcsi a Fúvós tanszéké, Zalatnay Saci meg az Opera vagy nem tanszéké. És sajnos -de az időt megállítani nem lehet, mert rohan mint a homokóra, a ZAK  más,  a kor hangulatát, gondolkodás és érzésvilágát  hűvebben kifejező elnevezést kap a Nándorfehérvár Ütközet megemlékezésekor: Diridári a Koronás Fejedelemhez.

És akkor korunk Beethovenje - a Dupla Kávé fele - kettétépi a Magyar Csíkos a Gatyám Erotica partítúráját. )

Tényleg Lisztnek volt menedzsere ? Ha volt, akkor ki és az mit végzett ? Amúgy szerintem sem ebben az irányban kellene látványosan fejlődnie az akadémiának. Elég lenne, ha szakmailag és erkölcsileg visszaszerezné az elkótyavetyélt örökséget !

Kéretik a bárzongoristákat ebből a társaságból kivenni, Ők ugyanis tudnak zongorázni (ld. Cziffra György, Petri Endre, Tatár György, Kőrössy János stb.)

Javaslom még a worldmusic, lakoldalmas-rock, rap-művész-tanárképző, utcazenész, temetési és egyéb alkalmazott kórusvezetői szakok beindítását. Remélem, hogy az alkalmazott zeneszerző majd megtanulja a kapu- és mobiltelefonok csengőhangjainak komponálását is, továbbá pályaudvarok és bevásárlóközpontok figyelemfelhívó szignáljainak szerkesztését. Nem megfeledkezve a különböző számítógépes programmok hangeffektusainak színvonalas előállításáról.

Remélhetően közismerten kreatív fórumtársaink fantáziája is beindul.

Csak idő kérdése, és beindul a bárzongorista-, a táncdalénekes-, a dj-, esetleg a cserkész nótafa-, a mezei tücsök-, illetve a kakukk- és a vörösbegy-képzés is.  Ahogy anno a szocialista et. mondta: gazdagodik, bővül a spaletta. Liszt Ferenc, támadj fel, és fonjál ostort a kufároknak!