2009. elején négy társammal (Baráth Bálint, Preiszner Miklós, dr. Seprődi János, Vida Viktor) létrehoztunk egy népszerűsítő és ismertető alapítványt (S.Z.I.M.N.I.A.), amely nyitott műhelyként "üzemel". Terveink közt szerepel egy állandóan változó workshop, happening szerepeltetése. Kurzusok, v.mint beszélgetések indítása. 

   Később pályázati pénzen koncerteket, hangversenyeket ill. egyéb művészeti megmozdulásokat kívánunk rendezni. Várunk minden érdeklődöt, szívesen vesszük a hozzászólást, reagálást, bírálatot. 

A mailcím publikus. Hajrá!

   Módfelett örültem, amiikor megtudtam, h. Máté és Solti Árpád barátom 8ez itt a reklám helye) megosztva kapta az első díjat a sok erőlködés szagú zene közül. Megérdemelt díj mindkettő. Sajnos a pénteki napon nem voltam ott, de a sz. ill. a v. kipipálva. Sajnálatra méltó, h. sokan egy letünt tonális nyelvezetet csinosítgatnak, pofozgatnak, toldoznak- foltoznak még (MINDIG). 

Sajnálatra méltó az is, h. sokan belesüppedve más szerzők stílusát utánozva kívánnak alkotni. Ez vagy koruk miatt, vagy tájékozódásuk miatt van így. Örültem a zongora- tuba párosnak is. Egy letünt nyelvezetben fogalmazta meg a szerző a mondanivalóját, azonban hiszem, h. ilyen (kortárs zenét népszerűsítő) zenéknek is helyük van a repertoárban.



   Mindennél sokkal fontosabb azonban, h. az IKZE él és virul és reményeink szerint még virulni is fog. Emelem kalapom a két szervező előtt. Földes Imrét külön örömömre szolgált újra látni, hallani. Mint mindig most is okos gondolatokat osztott meg velünk. 

Batta András nem tudom miért R. Strauss- al példálózott, oda nem illőnek éreztem (társaimmal együtt), vitára ingerlőnek és megalapozatlan tartom hasonlatait. Véleményem szerint ad hoc beszédet tartott, ha nem az annál nagyobb szégyeny a fejére nézve :S