Eltemették Seregi Lászlót
A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL
Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet. A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható
Kiemelt cikkeink
A tűzről pattant énekesnő gyógyít is
Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN
Szűz kéz
A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ
Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére
Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.
Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"
Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ
Belvárosi design Majális
Az Erzsébet téren május 25-28. között lesz design vásár, fotókiállítás, családi program és koncert is az Urbitális Majális részeként.
Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Friss cikkek
Hallva a születése 100 évfordulóján tartott hétfői koncertet, (http://www.fidelio.hu/hir.asp?id=12800 úgy gondoltam, lényegesen több figyelmet érdemelne. Az emigrációja miatt agyonhallgatott szerzőt nekünk nem kellene a továbbiakban is mellőzni. Méltó tanítványa Bartóknak.
)
Veress Sándor (1907. február 1., Kolozsvár - 1992. március 4-én)
Zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, a Bartók utáni nemzedék egyik legkiválóbb zeneszerzője.
1923-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kodály Zoltán tanítványa 1927-ig, a zongora szakon pedig Hegyi Emánuel, később Bartók Béla a tanárai 1932-ig. Már ezekben az években elindul népzenekutatói pályája a Néprajzi Múzeumban Lajtha László vezetésével (1927-1934). Az 1930-as moldvai gyűjtőútjának eredményeit – mintegy másfélszáz, a területen először fonográfra is rögzített dallamot - Kodály és Bartók egyaránt nagyra értékeli. Bartók felkéri asszisztensének a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül folyó népzenei rendszerezési munkájához (1934-1940), majd Bartók emigrációja után Kodály munkatársaként látja el megbízatását. Miután Kodály megválik zeneakadémiai zeneszerzés tanári állásától, helyét Veress veszi át. Tanárságának néhány éves időszakában a Bartók-Kodály-nemzedék örökségét közvetíti az újabb tanítványoknak, Ligeti György és Kurtág György generációjának. Kodállyal együtt a Magyar Művészeti Tanács zenei testületének tagja (1945-49). 1949-ben Kossuth-díjat kap, de már nem veszi át, Svájcba emigrál, Bernben telepedik le. 42 éves ekkor. 1950-től Bernben konzervatóriumi zeneszerzés és zeneelmélet tanár, ahol elsőként tesz kísérletet Kodály zenepedagógiai elveinek svájci meghonosítására. 1967-77-ig az egyetem zenetudományi tanszékén oktat, újra foglalkozik a a népzenetudomány elméleti kérdéseivel.
Zeneszerzőként korai korszakát a magyar népzene erőteljes hatása jellemezi (I. vonósnégyes – 1935, Erdélyi kantáta – 1936). A Hegedűversenyben (1939) és az I. szimfóniában (1940) a kontrapunktikus szerkesztésmód, valamint az egyre kifinomultabbá váló ritmika mellett a dallami invenció is fontos szerepet kap. Az 1950-es évektől megfigyelhető a dodekafónia átvétele (Vonóshármas – 1954). Utolsó alkotói periódusában (1961-) Veress a magyar és európai zenei hagyományokat integrálja műveiben.