Téma:
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá.
Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt lehet.
A Fidelio.hu fórumszabályzata itt olvasható
Új hozzászólás   Új téma


  1. 127 11:41 2007.11.15
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    124. Kedves Trygvasson. Amit írtam, abszolút szubjektív, tehát nem biztos, hogy követésre érdemes. De elég sok Wagner felvételem van, és szívesen elmondom a véleményem egyikről-másikról (persze csak ha ismerem :)), mielőtt megvennéd.



    125-6. Kedves Zsölény: Szerintem erre gondolsz:




    Parsifal (6 részlet az 1. és 2. felvonásból, és a teljes 3. felvonás: 46'45"+63'35")


                    Karl Muck (dir.), Chor und Orchester der Bayreuther Festspiele, Chor und Orchester der Berliner Staatsoper, Hugo Rüdel (km), Gotthelf Pistor (Parsifal), Ludwig Hofmann (Gurnemantz), Cornelis Brongeest (Amfortas). Bayreuth, 1927. 08.; Berlin, 1928. 10. 10-14. in. Pearl, Opal (1989, AAD) CDS 9843



    Nem rossz ez, sőt! Ez stúdiófelvétel, emlékem szerint rendesen össze van illesztve.

    A legkorábbi kvázi teljes élő azt hiszem Bodanzky 1938-as Metbeli felvétele, amelynek második felvonását Leinsdorf vezényli, mert Bodanzky rosszul lett. De aztán magához tért és visszavette az irányítást. Ez elég ramatyul szól, és jó gyors, viszont Flagstad énekli benne Kundryt,és Melchior a címszereplő.



    Furtwänglerben bizonyára volt arisztokratizmus. Bár a Brucknertől az 1-2. szimfóniát más se nagyon vezényelte az ő idejében. A 3.-at talán vezényelte ő is, csak nem maradt felvétel belőle, de ennek utána kellene néznem, és most épp el vagyok havazva.

    Viszont dirigált sok "sláger darabot" is: Rossini-nyitányt, Johann Strausst, Moldvát, Brahms Magyar táncokat stb.



  2. 126 10:06 2007.11.15
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Tarn, szerinted Furtwänglerben nem volt bizonyos "arisztokratizmus"? Gondolok arra, hogy Bruckner szimfóniáit csak a negyediktől "felfele" játszotta (vagy vették fel vele).

  3. 125 09:50 2007.11.15
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Tarn!



    Listád nagyon impozáns és tanulságos. Én Böhm Trisztánját kevésbé szeretem, abban pedig abszolút egyetértünk, hogy Furtwängler a Trisztánt felülmúlhatatlanul dirigálja.

    Fischer Ádám produkciói lenyűgözők.

    Nem tudom, ki dirigálja az első kvázi teljes Parsifalt, talán éppen a "második generációs" Muck - tízpercenként fél perc szünettel, amikor fordították a vágófejet.

  4. 124 09:20 2007.11.15
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Csatlakozom az előttem szólóhoz...

    Kedves tarnhelm2!

    Először tényleg puszta kíváncsiság hajtott a listát illetően, de már rájöttem, hogy egyfajta útmutatást is kaptam egyúttal a beszerzendő művekhez, köszönöm!

  5. 123 17:40 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Ó, naggyon, naggyon iríígyellek tééged 121-122 !

  6. 122 16:53 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    121 folyt



    (kieg: Thielemannal Tannhäusert is láttam többször is - szenzációs volt!)



    Sok jelentős Wager karmester van még. A MET-ben Bodanzky és Leinsdorff honosították meg a németes (!) Wagner-kultuszt, sok szép felvétel maradt utánuk olyan énekesekkel, mint Flagstad, Melchior, Friedrich Schorr, Kipnis.

    Karajan egy-egy élő felvétele zseniális: bayreuthi Mesterdalnokok, Tristan, bécsi Parsifal. Nagyon szép a drezdai, studió Mesterdalnokok is. Ám csalódást keltő számomra a studió Ring, Tristan, Parsifal. Solti Ringjéről volt szó, fenntartásaimat elmondtam. Tristanja nem rossz Nilsonnal. Mesterdalnokokját (csak a korábbit ismerem) és a Hollandit jobb feledni.

    A régiek közül nagy karnester volt Muck - egy majdnem teljes Parsifal maradt vele, elfogadható de nem zseniális bayreuthi dirigens Elmendorff (Tristan, Tannh, Götterd.). Szép felvételei vannak de Sabatának, Erich Kleibernek, Fritz Buschnak. Carlos Kleiber keveset hagyott hátra: Tristanja példaértékű - nem annyira a stúdió, mint inkább a bayreuthi élő felvétel(ek)re gondolok Ligendzával Izolde szerepében.

    Rattle-val Rheingoldot láttam videoról és Parsifalt élőben. Zseniális karmester.

    Ne feledkezzünk meg Fischer Ádámról sem, aki az új évezred egyik vezető Wagner-dirigensévé nőtte ki magát. MInd bayreuthi, mind pesti Ringje, a Parsifal vagy a Tristan emlékezetes élmény marad számomra.

    Kevésbé szeretem Keilberth, Kempe és Sawallis felvételeit - mindhármukból hiányzik a zsenialitás, de korrekt előadásokat produkáltak. Akárcsak Haitink vagy Barenboim. A sort a végtelenségig lehet folytatni. Abbado, Sinopoli, Cluytens, Schmidt-Isserstedt, Heger, Stiedry, Richard Krauss sok-sok lemeze érdekes. A legnagyobbak mellett - ahol az egész produkció kiemelkedő - részlethibákkal, számos kisebb mester összeségében nem túl izgalmas, de részleteiben mégis nagyszerű lemezét érdemes meghallgatni. Az énekesekről majd máskor :))

  7. 121 16:37 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    119. Ha csak íg általában vesszük a dolgokat, akkor

    1. mindenképpen Furtwängler. Szerencsére elég sok minden van vele, és tulajdonképpen minden Wagner felvétele kiváló. A non plusz ultra vele a Tristan

    2. Nálam Clemens Krauss: bayreuthi Ringje egyike a legjobbaknak, Parsifalja is vetekszik Knappertsbuschéival. Bolygó Hollandija a zenekar és a kórus tekintetében szerintem mindent ver, még csak közelében sincs senki. (Hja Furtwänglerrel nincs Hollandi! :)))

    3. Knappertsbusch Parisfaljai felülmúlhatatlanok (Bár Rattle engem élőben majdnem meggyőzött Bécsben 2 éve.), bayreuthi Ringjei (asszem 3 db) viszont nagyon egyenetlenek. Hollandija neki is kiváló, előnye Kna-hoz képest, hogy Sentát nem Ursuleac, hanem Varnay énekli.

    4. Thielemann a mai kor legjobb Wagner-karmestere. Élőben Ringet és Mesterdalnokokat láttam vele (valamint Beethoven 9. szimfoniát Bayreuthban - nem akárilyen élmény). Lemezei közül a Tristan nekem csalódás volt, Parsifalját szeretem.

    5. Böhm: nem vagyok nagy rajongója a mesternek, gyakran semmilyen. Ám bayreuthi Ringje talán a legkiegyensúlyozottabb, minden stereo Ring felvétel közül, és nagyszerű Tristant is dirigált. Hollandia szerintem erőtlen.

    6. Boulez: ellentmondásos figura. Lehet szeretni vagy utálni. Más mint a többi, gyors, éles, hideg. Ringjéért nem rajongom annyira, de nem rossz. Az énekesgárda lehetne erősebb. Parsifalja (1970) szerintem nagyon izgalmas. Gyors, de tűpontos és hatásos. Élőben sokat rontott rajta egy idióta (Schliengensief) rendezése  - de még mindig nagyon biztoskezű mester.

    7. Levine: semmi különös, de mindig szerethető. Élőben Ringet és Mesterdalnokokat láttma vele. Soha rosszabbat. Lemezei, dvd-i kiegyenlített átlagnak mutatják, de jó értelemben. Nem unalmas.



    folyt köv.

  8. 120 15:21 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Háti és Tarn, persze gondolhattam volna.



    Az a stúdiós Walkür tényleg nem olyan jó, mint a RAI-s. Sőt. Jóval gyengébb.

  9. 119 13:53 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Tulajdonképpen egy kedvencek-listára gondoltam 1-5-ig. Valahogy így: 

    1., Solti

    2., Fürtwangler

    3., Thielemann

    4., Kempe

    5.,

    (De nekem még nem túl nagy a Wagner-gyűjteményem, Karajan pl. nagyon hiányzik)

    A színészeket pedig mint cím- és/vagy főszereplők, nem szükséges megemlíteni pl.: a sellőket... kivéve, ha közülük valaki kedvenc...   ;)





    Kedves cleofide!

    Nekem adhatnál további felvilágosítást az oldallal kapcsolatban...

  10. 118 11:23 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Verdi 3702, Puccini 1591

  11. 117 11:15 2007.11.14
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Az OperShare-en 2206 Wagner upload van. Benneteket nem érdekel ilyesmi?

  12. 116 22:58 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    115 Igen, ez az EMI koppintása. Az az érdekessége a Melodia Furtwängler-féle Ringjének, hogy valami sajátosan hülye okból kifolyólag az 1953-as RAI felvételből csak hármat loptak el (Rajna, Siegfried, Götterd.), és beillesztettékaz 1954-es, Bécsi Filharmonikusokkal készült stúdió Walkürt, ami Furtwängler utolsó stúdió felvétele volt, és nem sokkal a halála előtt készült. Ez nem volt valami jó ötlet a Melodia részéről, mert a RAI Ring meglehetősen egységes - bár felvonásonként (és néhány nap különbséggel) vették fel - tehát "kvázi élő". Ráadásul a RAI Walkür szerintem jobb, mint a kicsit steril, későbbi stúdió. 

  13. 115 22:15 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Zsölény, a 107-hez:nekem nincs olyan sok lemezem, de van egy nagyon szeretett -mert egyik első, saját keresetemből vett- ötlemezes LP Melogyija Alkony-albumom, az 1953-as Furtwängler-RAI felvétel licence?-koppintása?/Martha Mödl,Ludwig Suthaus/. Most nem tudtam végigolvasni az összes hozzászólást, lehet, hogy valaki emlitette. 

  14. 114 19:47 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Tudod, kedves Zsölény, lehet nekem akárhány lemezem és eltölthetek 30 esztendőnél többet is Bayreuthban, de arra már nincs esélyem, hogy Cosima partiján Richter Jánossal beszélgessek.

  15. 113 17:25 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Tarn, a Hozzád hasonló értők igazán megpróbálkozhatnának a nyomtatott betűkkel is. Somssich Andornál biztos többet tudnál:)) (bocs)

  16. 112 15:39 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    110 Kedves Trygvasson! Szivesen elmondom a preferenciáimat, mind karmesterek, mind énekesek szerint, de ez kissé tág így, mert mégsem írhatok százával neveket. (13 opera karmesterekkel és főszereplőkkel ha csak az első 3 kedvencet írom is... talán Zsölény ki tudná számolni, hány név). Tehát melyik darabbal kezdjük?



    111. Kedves Zsölény! Magam sosem voltam igazán nagy G. Jones rajongó, bár tiszteletreméltó, hogy megpróbált 100 évig énekelni és majdnem sikerült is neki. (Jómagam Ortrudnak láttam a 90-es években). Bouleznek egyébként két Parsifal-felvétele van forgalomban :))) - de valóban csak az egyikben(1970)  énekel G. L. A másikban (1966) Varnay alakítja Kundryt. (Nekem azért van egy harmadik Boulez-felvételem is (2005), ott pedig Michelle de Young a bűnös asszony.)


  17. 111 14:10 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Tarn, igen, én a DG-st tartom éterinek, ezt a pasticciót sajnos nem ismerem, bár hallottam róla.



    Kedves WG, igen, G.Jones túlharcolta magát, amint ez tipikus, és a végén már az öreg Simándy nívóján mozgott. Kundryja érdekes a Boulez-lemezen (ne mondd, hogy több is van:)) -én A Boulez-féle Parsifalról beszélek!).

  18. 110 12:58 2007.11.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves cleofide!

    Sajnálom, hogy már elmúlt a Wagner iránti szenvedélyed, de természetesen az egyéni ízlés szent és sérthetetlen a szememben. Nekem viszont egyre nagyobb az igényem a zenéjére most, hogy már több emberrel is "beszélek"  róla. Két napja az '51-es Parsifalt hallgatom: (amikor időm engedi) ledőlök az ágyacskámba és fejhallgató fel, szövegkönyv kézbe utána hadd szóljon. Érdekes is kicsit Windgassen-t hallani Domingo után ;)  . Ahogy tarnhelm2 megjegyezte, nekem is feltűnt az akcentusa, de így is nagyszerű!



    Arról már beszéltünk, hogy rengeteg különböző feldolgozású Wagner-opera létezik, de - és itt most ismét hadd szólítsam meg a rangidős wagneriánusokat  ;) - , lehet-e sorrendet felállítani az operaénekesek és karmesterek között? Esetleg: van-e felsorolásszerű listátok adott szerepre? (Tudom, hogy szubjektív célzatú a kérdés, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.) 

    Kellemes napot mindenkinek!

  19. 109 12:53 2007.11.10
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    107  "Karajan Parsifalját nem szeretem, éteri, erőtlen" - egyetértek, kedves Zsölény, ha a DG felvételről van szó. Van azonban Karajannak egy élő felvétele (amit 2 előadásból kevertek össze), ez:



     


    Parsifal (WWV 111)


                    Herbert von Karajan (dir.), Chor und Orchester der Wiener Staatsoper, Eberhard Wächter (Amfortas), Togomir Franc (Titurel), Hans Hotter (Gurnemanz), Fritz Uhl (Parsifal), Walter Berry (Klingsor), Elisabeth Höngen (Kundry, Act I., III), Christa Ludwig (Kundry, Act II), Emmano Lorenzi (Gralsritter I), Kostas Paskalis (Gralsritter II), Liselotte Maikl (Knappe I), Margareta Sjösted (Knappe II), Erich Majkut (Knappe III), Kurt Eqzuiluz (Knappe IV), Gundula Janowitz (Blumenmädchen I/I), Hilde Gueden (Blumenmädchen I/II), Biserka Cvejic (Blumenmädchen I/III), Annelise Rothenberger (Blumenmädchen II/I), Gerda Schreyrer (Blumenmädchen II/II), Margareta Sjösted (Blumenmädchen II/III), Hilde Rössel-Majdan (Eine Altstimme), Wien, 1961., [live], Opera d’Oro (1998, ADD) OPD 1169 (3)



    És ez szép.

  20. 108 15:34 2007.11.09
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A Blum-féle fordításban ugyanúgy vannak kísérletek, bár számomra a "mily hervadozva darvadtok itt" tűnik erőltetettnek (amellett, hogy meg kell engednünk, rendkívül nehéz feladatról van szó).

    Karajan szóban forgó Lohengrinje számomra igen erőteljes, harsány produkció (annakidején az egyik kritikus - talán Opernwelt? - Reichsparteitaghoz hasonlította) ugyanakkor természetesen jelentős felvételnek tartom (s persze Ridderbusch is nagy kedvencem, sajnos - ebben az értelemben - nem vagyok elég öreg, hogy élőben is láthattam volna).

    Hildegard Behrenst érdekes módon egyszer sem tudtam élőben kifogni, tehát csupán felvételélményeimre támaszkodhatom, viszont az "absolute zero point" (a már többször kitárgyalt) Gwyneth Jones volt számomra, végső, leharcolt állapotában.

    Solti Parsifaljából jómagam kiemelném (az összes többi, kitűnő szereplő mellett) Dietrich-Fischer Dieskau óriási átéléssel alakított Amfortasát (tudom, DFD operaénekesi kvalitásairól megoszlanak a vélemények). Ha már Karajan-Parsifal: jómagam Peter Hofmann-nal, per se, nem vagyok kibékülve

    Ha már azbeszt, gondolom, Erichs Lampenladenra gondolsz: kérdés, hogy maradt-e valami belőle. 2003 őszén még a kibelezett épületben vezetést tartottak, idén februárra viszont már tényleg csak a csontváz maradt. Érdekes vállalkozás lesz, ha rekonstruálják a kastélyt, bár a költségvetés nem köszöni meg.

Kiemelt cikkeink

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

A tűzről pattant énekesnő gyógyít is

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

Színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the April Fishes, akik május 31-én érkeznek a Müpába. MAGAZIN

Szűz kéz

A Budapesti Wagner-napokon június 3-án és 19-én a Müpában látható a Tannhäuser. A darab rendezőjével, Matthias Oldaggal beszélgettünk. INTERJÚ

Programok kicsiknek és nagyoknak a gyereknapi hétvégére

Ugrin Gábor

Játékkiállítás, rajzfilmek, artisták, nassolás, Varázshegy és százéves villamosok - csak néhány a gyereknapi hétvége programjaiból.

Érdi Tamás: "Ezekért a pillanatokért érdemes élni"

Nemrég tért haza a Prima Primissima-díjas zongoraművész svájci turnéjáról, ahol többek között Chopin és Liszt műveit szólaltatta meg. INTERJÚ

Belvárosi design Majális

Az Erzsébet téren május 25-28. között lesz design vásár, fotókiállítás, családi program és koncert is az Urbitális Majális részeként.

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG