Kedves Haszid, bár a régi fórumosok között sok csak elvétve látogatja a régizenei témákat, a Fidelio fórumának szerintem az a nevezetessége, hogy itt sok a régizenében igen alaposan jártas. (Régizenén a Cleo által használt meghatározást értve, aminek az időszaka a forradalmi romantika előtti operairodalommal és a modern szimfonikus zenekarok létrejöttével, a régizenei előadásmód eltűnésével zárul. Többeknek a kitüntetett érdeklődési körébe tartozik reneszánsz.)

Elvből én se.  Nekem olyas nincs.

Itt azért ismerik, kérdezd meg pl. Tomást, de nekem is van tőlük ez-az.

Ensemble Organum. Eddig tőlük a legszebb a Machaut Notre- Dame- i mise. Az egyik leginvenciózusabban éneklő, legeredetibb torkú gótikus műhely. Sajnos nem igazán ismerik őket, pedig érdemes rákeresni pl. youtube- on Marcel Pérès nevére is. Ő vezeti a bandát. Kristály tiszta kissé az ambróziánus énektechnikát és a pravoszlávot idéző világ az övék.

Szössz?! Barna van, meg vörös van.

Elvből nem hallgatok zenét. Ki nem állhatom.

Bajorországnak, mint utánanéztem, volt III. Lajos nevű királya (ugyanúgy a Wittelsbach-házból), sajnos, nem ért jó véget ő sem: az első világháború után elvesztette trónját (a Kurt Eisner nevével jegyzett fránya bajor tanácsköztársaság, ugyebár), egyébként Magyarországon halt meg.

De állítólag, ő is támogatta a művészeteket...

Steff, amúgy meghallgattad a (3)-ban lévő zenét?

Wise, nem ismersz egy III. Lajost?

Vagy kell egy jó szponzor, aki a szerző iránti rajongásáért feláldozza az államkincstárt: mint pl. II. Lajos, bajor király.

Steff,  befizetek rá, amikor egy Bartókot - nem is kell a nagyzenekar, elég a hegedűszóló - eldúdolsz.:)))) Elképzelem, amikor felszaladsz arra a magas vékonyka kis hangra, és a két szösszbogár riadtan bújik az anyja mögé, aki rögvest beadja a válókeresetet.

Piacképes zenét kell írni. Olyat, amit az emberek szeretnek, dúdolnak.

Kedves Haszid, amit a zenéről mint alapszükségletről mond, azt én is így gondolom. Nincs olyan közösség, a közösségeknek olyan elszigetelt köre, amelyik ne hozott volna létre zenét. Nem tette volna, ha nem volna alapszükséglete. A közösségi lét minden érzelmekkel átitatott mozzanatához, rítusához ősidőktől fogva hozzátartozik a dal, a hang: ded, nász, gyász, hit.:))

Minden, ami ezzel ellentétes állítás, ködösítés. Például, hogy sokan nem szeretik, nem igénylik a zenét, elfordultak tőle. Vivaldi idején miért volt akkora keletje Velencében? A zene minéműsége persze kérdés. Én Tassónak adok igazat, miszerint "nem a közönségben van a hiba, ha sületlenséget kíván, hanem abban, aki nem tud mást elébe rakni".

Bocsánat vb, de ez ide (is) kivánkozott! Ha egy zenei műhely ilyen elvek alapján, vagy hasonló, fogalmazódik meg s ezen stilisztikai, esztétikai mércék szerint osztályoz, akkor az rossz nem lehet.

"...mert akad, azért valami Jó is..: - itt ,- a ZENE." A zene, amely voltaképpen az emberiség 'lelki OXiGÉN-je' ként, mint egy alapvető és természetes, létszükséglet jelent, (és jelenhetett meg) - ezred évek során - nagy-nagy szerencsénkre, társadalmainkban. (Ugyanis meggyzőződésemmé lett, hogy zene nélkül, voltaképpen emberi kultúrák és társadalmak sem létezhetnének. A zene, tudniilik 'gyógyír', s mint ilyen, a "sebek", s alapvetően is, - a lelki sebek legnagyszerűbb orvosa.

(Nem véletlenül beszél már maga, a pszichológia is 'zene-terápiákról', ahogy az orvostudomány, már általában is, egyre inkább - újra-felfedezni véli...)

A zene - tudniilik, a lélek - sajátos - lélegeztető-készülékeiként, képessé lehet kitölteni, pótolni és újraéleszteni az embert, a reátörő fájdalmak, a csalódások, a reménytelenségek, és a minduntalan, valamiképpen makacsul előszivárgó, gyötrő egyedüllétek légüres terében. Az egyedüllétek különleges pótszereinként is tehát, noha - végtére is "emberi társadalmakat" alkotunk és hozhattunk is létre - paradox módon, - éppen azért /is/ - hogy 'ne legyünk, lehessünk egyedül és védtelenül' .

Az emberi társadalmak azonban - valamennyi korban - tökéletlen társadalmak volta és maradtak, s valamiképpen sohasem voltak képesek kiűzni magukból az egyedüllét lehetőségeit. ( Sőt , sokszor éppen, hogy elő is idézték, idézik, mi több, ki is kényszeíthetik... azt, s nem csak holmi 'büntetések' miatt...

A zene, sosem volt - s lényege alapján nem is lehetne - ennyire kegyetlen... A zene a legőszintébb és legtisztább emberi alkotás, avagy produktum. Ha az ember, valójában is szerethető még - bármiért is talán, akkor az egyedül, csakis a zenéje miatt lehetséges! A zene még nem csapott, és csaphatott be senkit: s még nem tudott hazudni sem... senkinek sem, - soha.

Ugyanakkor, igazi zene, csakis a szomorú zenében található. ('Vidám zene' nem lehet valódi zene, hanem annak csak egyfajta, sajátos módusza, ha tetszik 'alteregója' csak.. Mindazonáltal, azért az is elmondható, hogy nem minden - első pillantásra "vidámnak tűnő zene, - valóbban is "vidám zene"... ) (Beethoven "Öröm Ódája" - a "címe" ellnére - például nem 'vidám zene', de lényege szerint nem "Vidám zene" Carl Orff: 'Carmina Burana'-ja sem.) A zene lényegünk, és életünk, létezésünk legnemesebb gyámja, fenntartója, volt, s remélem és hiszem: hogy még meg is marad. Mert abban a pillanatban, amikorra már a zenéink is megszűnnének zenéknek maradni, úgy vélem, akkora -már az emberiség sem maradhat meg tovább!"

HORTOBÁGYI LÁSZLÓ

 Kedves zeneértő fórumtársak (csak azok)!

Alább, a (3)-ban egy kortárs zeneművet hallhattok. Majdhogynem pajzán. A kiváló fuvolista meglepő hangzásokat csiholva ki a hangszeréből és mellette magából, rovarok incselkedését festi le. Milyennek találjátok? Erről várom érdeklődéssel a véleményeteket.

Nem fognak :D Lásd Ennio 5 évét!

Hallgassátok meg a (3)-ban lévő zenét, és mondjatok véleményt róla.

Rákerestem. Most megvan - nem tudom, meddig.

Felélesztem az alig megszületett témámat. Betettem zene - elérést. (Remélem, sikerült a link.) Hogy tetszik a zene? A fuvolista? Aki tudja, hogy mit hall, az se "köpje be", mint légy az üveget, hanem tartsa magában.

Némiképp elágazva az eredeti témaleírástól, de nem a címtől:
Mely szerzőknek vagy korszakoknak/stílusoknak kik a kiemelkedően jó/legjobb tolmácsolói? (A témának megfelelően nem szólistákról van szó.)
Másfelől közelítve melyek a "leguniverzálisabb" zenei