Megjelent Liszt Chopin-könyve

1926 után újból kiadják a kötetet. A megvalósításra a Lengyel Intézet, a Gondolat Kiadó, valamint a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont összefogásában kerül sor.

Az első Chopin életéről szóló könyvet Liszt Ferenc írta, aki közvetlenül Chopin halálát követően döntött a könyv megírása mellett, ily módon állítva emléket barátjának. A Liszt által francia nyelven papírra vetett kötetnyi írást először a francia La France Musicale magazin közölte le részletekben 1851-ben. Könyv formájában először 1852-ben adták ki francia nyelven. Az első magyar nyelvű kiadás, amelyet Wass Ottilia fordított franciából, 1873-ban jelent meg. A második és egyben utolsó magyar kiadás 1926-ban látott napvilágot a Kultura Könyvkiadó és Nyomda Rt. gondozásában, azóta csak a könyv egyes részletei jelentek meg 1959-ben a Liszt Ferenc válogatott írásai című könyvben. Emiatt Liszt Chopin-könyvét Magyarországon alig ismerik, antikváriumokban sem lehet megszerezni. A reprint kiadást előszóval és jegyzetekkel ellátta, szerkesztette és gondozta Szilasi Alex, zongoraművész.

Részlet a műből: „Kiválólag a zongora keretébe zárkózván, Chopin, nézetünk szerint az író leglényegesebb tulajdonának adta jelét, t.i. azon alak helyes méltánylatának, melyben magát kitüntetnie oly nagy mérvben sikerült: és mégis e tény, melyet oly komoly érdeméül rovunk fel neki, nem kevéssé ártott hírének. Az összhangzat és dallam ily magas tehetségeinek birtokában más talán nehezen állott volna ellent a vonó zengzetes kísértéseinek, a fuvola ábrándos epedéseinek, a trombita harsogásainak, mely utóbbi hangszert mi az agg istennő egyetlen hírnökének tartjuk, kinek kegyei elnyerésében oly buzgón fáradozunk. Mily átgondolt erős meggyőződéssel kellett bírnia, hogy e látszólag rideg körre szorítkozva, lángesze által létrehozza azt, minek felvirágozása e helyen lehetetlennek látszott. Mily mélyen átható éleslátásnak adja jelét e kizáró választás által, mely kiragadván a különböző hangszereket szokott birodalmuk határából, hol a zaj egész hullámzatosságában lábai előtt tört volna meg, azokat a helyett egy szűkebb, de eszményibb körbe helyezi át."