(hl)
Fidelio
9 HozzászólásBeethoven a-moll bagatellje, a világ egyik legismertebb dallama minden zongorista ujjában megvan, a legtöbbek fülében pedig már kapucsengőként szól. Csak azt nem tudtuk eddig, ki volt Elise, akinek írta…
Mivel az eredeti kézirat elveszett, zenetörténészek évtizedek óta próbálnak választ találni a kérdésre, Klaus Martin Kopitz német zenetudósnak pedig úgy tűnik, sikerült is: szerinte Elisabeth Röckel volt a titokzatos hölgy. A szoprán énekesnő Bécsben ismerkedett meg a zeneszerzővel, amikor 1807-ben követte bátyját a császári fővárosba, ahol Joseph August Röckel tenor énekelte Florestan szerepét a Fidelióban.
Bár Röckel kisasszony később egy rivális komponistához, Hummelhez ment feleségül, Kopitz szerint 1810-ben, a zongoradarab keletkezésekor Beethovennel igen közel álltak egymáshoz, ekkor nem is volt a zseni életében más Elise vagy Elisabeth nevű hölgy. A zenetudós jövőre megjelenő cikkében, melyet a bonni Beethoven-Haus múzeuma fog megjelentetni, kiderül, az énekesnő Bécsben Elise néven volt ismert, első gyermekének 1814-es, a Stephansdomban őrzött keresztlevelén „Maria Eva Elise" néven szerepel. Tovább erősíti az elméletet, hogy Röckel 1827-ben, röviddel a zeneszerző halála előtt megkapta egy hajtincsét és egyik utolsó pennáját.
Elküldöm
Talán nem is volna érdemes visszatérni e témára, ha a mai ÚZÚ-ban Kovács Sándor nem ezzel a hírrel /kis színessel/ zárta volna a műsort, minden kommentár nélkül.
A Fidelio cikke a Wikipedia július 3-án aktualizált Elisabeth Röckel-anyagán alapul:
http://de.wikipedia.org/wiki/Elisabeth_R%C3%B6ckel
Ebben nemcsak a tárgybani biztosnak állított feltételezés szerepel, hanem az ellenérvek is:
- E. Röckel mindösze 13 éves volt, amikor bátyja Florestant énekelt Beethoven dirigálása alatt /1806/
- alig 15, amikor bátyja után Bécsbe ment, ahol valóban B. baráti köréhez tartozott
- másodrangú énekesként kezdte, 1810-ben nem is Bécsben élt /!/, és csak 1811. júl. 8-án debütált Bécsben sikerrel egy Weigl-operában, amikor már bizonyára vonzó, eladósorba kerülhető hölgy volt.
- Beethoven valóban vonzódott a fiatal lányokhoz, így a köztük lévő kb. 23 év nem lett volna akadály szorosabb ismeretségre, miként az alábbi Hummel-szövegben sem zenei riválisként említik az E. Röckel és Hummel közti 1813-as /május 16./ házasságkötés előzményeiben.
A másik elképzelés érveihez:
- Köztudott, hogy 1810-ben B. sokkal közelebbi lelki kapcsolatban volt a Röckel kisasszonynál csak egy évvel idősebb Therese Malfattival, akinek a kezét is megkérte, de kosarat kapott, az év elején egy szonátát ígért neki, és azt forró szavak kiséretében el is küldte neki. B. nem sorolta be opusai közé a darabocskát /albumlap, bagatell/, így szonátának nevezni túlzás, de mivel B. akkor más szerzeményeket is ígért Therese-nek, elképzelhető, hogy azok egyike volt a tárgybani. Cserna Andor Beethoven breviáriumában /1920/ Beethoven 1810. évi naplójából /augusztusi berni nyaralásakor írottakból/ idéz:
"Csak szerelem - igen, csak ez adhat neked boldog életet, - Isten, engedd, hogy megtaláljam azt a nőt, aki megerősít erkölcsömben és megengedetten az enyém!"
Máshol, Franz Anton Riesnek írt levelében írja: "Csak egy nőt találtam, de az sohasem lesz az enyém."
Tény, hogy megkérte Therese Malfatti kezét, egyetlen igaz szerelemről ír, majd...
- A vitatott ajánlású kézirat érdekes módon Therese Malfatti birtokában volt 1851-beni haláláig, és 1856-ben került elő, így érdekes, hogyan került oda, miért őrízte volna, ha nem neki szólt, és a másik érvelés fedte volna a valóságot. Ludwig Nohl később már bizonyította a félreolvasható, szerinte Therese-nek szóló ajánlást.
http://de.wikipedia.org/wiki/Therese_Malfatti
"Hummel had already given up his career as a virtuoso and intended to establish
himself as a composer and teacher in Vienna. There he met the Burgtheater
singer Elisabeth Röckel, sister of the tenor who had sung Florestan
in the second version of Beethoven’s opera Fidelio. They married
in 1813, with Salieri as their witness, although Beethoven had also shown
interest in her. The daughter of a hosier from the Palatinate, she had
made her début as a singer in 1810 at the age of seventeen. In
three years she had made her name at second class German opera houses,
as Donna Anna in Mozart’s Don Giovanni in Bamberg, where the conductor
E.T.A.Hoffmann, a married man, but susceptible to young women, was so
captivated by her as to make her the principal character in his erotic-decadent
novel Don Juan. After their marriage Elisabeth Hummel took over the management
of her husband’s career, persuading him to resume his activity as
a virtuoso pianist."
Az előbbi NAXOS-szövegben köztudottként szerepel B. érdeklődése E. Röckel iránt, csak az az érdekes, hogy habár Beethoven szorgalmas levelező volt, és levelező partnereivel többnyire megosztotta lelki problémáit is, miért nem említette ezt az érdeklődését, szemben a másik két Therese irántiakat.
Én persze csak összeraktam néhány ismert érvet, nem vagyok zenetörténész :)
Kedves mindegy, köszönöm és megtisztelő, hogy rákerestél Salierire.
Ugyanez rövidebben:
http://www.madokamusic.com/event/promi31/31.html
Beethoven furcsán rivalizált Hummellel, és talán valóban a cherchez la femme a megoldás.
jutott eszembe, ez a helyes..., de a címe is hibás volt :-(
http://209.85.129.132/search?q=cache:3Hu3jPkd0zcJ:www.madokamusic.com/event/promi31/31.html+Salieri+%C3%A9s+Maria+Elisabeth+R%C3%B6ckel+s%C3%A4ngerin&cd=1&hl=de&ct=clnk&lr=lang_de
Ő volt az esküvői tanújuk.
Ami viszont érdekes, a NAXOS alábbi cikkében ezek a szoros és laza kapcsolatok már szerepelnek, így érdekes, hogy eddig senkinek nem jutot ez eszébe :-(
http://
www.madokamusic.com/event/promi31/31.html+Salieri+%C3%A9s+Maria+Elisabeth+R%C3%B6ckel+s%C3%A4ngerin&cd=1&hl=de&ct=clnk&lr=lang_de