Pulitzer-emlékdíjat kapott a Muzsika főszerkesztője

Életmű kategóriában Feuer Márián kívül az írott sajtó munkatársaként Koltai Tamás kritikus, az elektronikus újságírás műfajában pedig Rékai Gábor rádiós riporter, szerkesztő, műsorvezető vehette át az elismerést.

Feuer Mária 1932-ben született Budapesten, hatéves korától tanult zongorázni, 1950-ben sikeresen felvételizett a Zeneakadémiára, de átirányították az Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola magyar - ének-zene tanszakára. Mindvégig kiváló vizsgaeredményei alapján 1953-ban a Népművelési Minisztérium zenei főosztályára került, ahonnan a forradalom után, 1957 elején "kitették". Következő évben azonban az akkor induló Muzsika című zenei folyóirathoz került. Kezdetben segédmunkatárs, aztán olvasószerkesztő, majd a szerkesztő, végül főszerkesztő lett. Elismerései közt szerepel az Erkel-díj (1980), a Muzsika kollektívájának Akadémiai Díja (1992) és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje is (2002).

Koltai Tamás 1942-ben született, az ELTE Bölcsészkarán végzett 1965-ben, 1962-től 1967-ig a Madách Színházban volt dramaturg
gyakornok, majd dramaturg, két év híján fél évszázada ír a színházról, elsősorban kritikákat. Első színház írásai az 1960-as években jelentek meg, 1968-tól külső munkatársként a legtöbb kritikát a Népszabadságban publikálta mindaddig, amíg Aczél György a 1980-as évek elején "le nem tiltatta". 1968-ban egyike volt a Színház című folyóirat alapítóinak, 1990 óta főszerkesztője. Huszonöt éve az Élet és Irodalom színházi kolumnistája.

Koltai Tamás kritikái eddig húsz kötetben jelentek meg. További hét könyve jelent meg, köztük kismonográfiát Peter Brook angol rendezőről, egy kiadvány Az ember tragédiája színpadi történetéről és egy beszélgetőkönyv Major Tamással. Az 1980-as évek végétől másfél évtizedig a Magyar Televízió színházi szerkesztőjeként több mint száz színházi műsor készítésében vett részt közvetlenül mint szerkesztő, riporter és műsorvezető. Koltai Tamás 1987-ben Jászai Mari-díjat kapott.

Rékai Gábor 1947-ben született, 1971-ben a jogi doktorátus megszerzése után egyetemi tanársegédként filozófiát tanított, és e közben részt vett a Riporter kerestetik játékban, amelynek befejeztével állásajánlatot kapott a Magyar Rádiótól, és 1971 őszén már a Táskarádió című műsort szerkesztette. Ezután változó beosztásokban dolgozott a Magyar Rádiónál, 1994 és 1996 között még a Kossuth Rádió főszerkesztője is lehetett. Rékai Gábor munkájának lényege azonban mindvégig a műsorkészítés volt és maradt. Jóformán minden rádiós műfajban kipróbálta magát: kezdetben félnapos, élő, ifjúsági kapcsolásos adásokat készített - Ifjúsági randevú, Szólabda -, majd dokumentumműsorokat, például a 20-as stúdió -, szórakoztató nyilvános adásokat - Háromszög -, publicisztikai műsorokat - Nem zavarok? - és olyan klasszikus magazinműsorokat, mint az Ötödik sebesség. Rékai Gábor 1985-ben átkerült a Politikai Adások Főszerkesztőségére, ahol egy évtizeden át a Kossuth Rádió reggeli, napindító magazinjának szerkesztő-műsorvezetője volt és rendszeresen készített társadalompolitikai, elemző beszélgetéseket. Rékai Gábor jelenleg szórakoztató, archív anyagokon alapuló, illetve "beszélgetős" műsorokat készít - Hangalbum, Kabarématiné, Esti beszélgetés a szavakról... a nyelv világáról - és idén az újjáalakult MR Zrt. programszerkesztője lett.

A Pulitzer-emlékdíjat 1989-ben a magyar származású Paul A. Fabry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította, a nyomtatott és az elektronikus sajtó képviselői számára Joseph Pulitzer magyar származású, amerikai sajtómágnás családjának kizárólagos engedélyével. Az idén 21. alkalommal átadott díjakért három kategóriában lehetett pályázni.