Stradivari bukkant fel Magyarországon

A világon sehol nem került elő csaknem száz éve újabb hegedű a cremonai mester műhelyéből, de itthon most ez is megtörtént. A hangszer tulajdonosa az Aranymúzeum, használója pedig Kokas Katalin.

A Cecíliának nevezett hegedűt 1697-ben készítette el Stradivari és több mint száz évvel később, 1827-ben hozta haza három másik hangszerrel együtt Velencéből Pryker János egri érsek, hogy vonósnégyest hozzon létre. A második világháborút követően az egri templom újjáépítésekor a hegedűt eladták és egy magas rangú egyházi személy vásárolta meg a tíz éves, kezdő zenész lányának. A hangszer jelentősége és eredete ettől fogva feledésbe merült, így történhetett meg, hogy az unoka már csak mint régi hegedűt próbálta értékesíteni pár éve Juhos Tibornak. A hangszerész - látva és hallva a hangszer különleges adottságait - nyomozásba kezdett. Levéltárban kutatott és a hangszerről hivatalos szakvéleményt is szerzett, ami végképp igazolta a feltételezést. Londoni és bécsi szakértői vizsgáltatok után kiállították a papírt Angliában: a hegedűt 1697-ben Antonio Stradivari műhelyében készítették és egy ugyanabban az évben készült Molitor nevű Stradivariushoz hasonlít, amely egy 2010-es aukción 3,6 millió dollárért kelt el és jelenleg Anne Akiko Meyers amerikai hegedűművész koncertezik vele.

A minössze C A (Capitulum Agriense) rövidítéssel ellátott hegedűt Juhos Tibor kérésére a Kelemen-Kokas házaspár próbálta ki, majd a művészek Szőcs Géza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárához fordultak, hogy segítsen vásárlót találni. Zelnik Istvánhoz vezettek végül a szálak, aki igent mondva az államtitkár megkeresésre, megvette és az Aranymúzeum tulajdonába helyezte a hangszert. Az instrumentum ötévente gazdát cserél majd, hogy a lehető legtöbb magyar művészt segítse pályáján.

A hangszert nyilvános koncerten szerda este mutatták be egy zártkörű koncerten a Kempinski Hotelben, ahol Kokas Katalin muzsikuspartnerei Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán voltak. A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál alapító művésze így fogalmazott a szerdán tartott sajtótájékoztatón: "Nagy megtiszteltetés, hogy ezen a hangszeren játszhatok, amely nemcsak, hogy megállja a helyét a leghíresebb Stradivariusok mellett, hanem fel is veszi velük a versenyt" - vélte a Liszt-díjas művésznő. "Köszönöm az Aranymúzeumnak, Zelnik Istvánnak, hogy egy olyan "élő" műtárggyal ajándékozta meg nemzetünket, mellyel a legmagasabb fokon támogatja a zenei életünket." Hozzátette azt is, hogy külföldön ennek már bevett gyakorlata van, hiszen a bankok rendszeresen fektetnek be értékes hangszerek vásárlásába, amik aztán híres hegedűművészek munkáját segítik. Azt is megemlítette, hogy Stradivari és Stradivari között is óriási a különbség, nem mindegyik szól igazán jól . "Ennek a hegedűnek azonban fényes, átütő erejű hangja van, tehát nemcsak nagyon nagy értékű, hanem nagyon jó hangszer került elő" - mondta. A hangszer itthon és külföldön egyaránt hallható lesz: december 7-én a Fészek Művészklubban Pertis, Gryllus, Vajda szólószonátája hangzik el (az utóbbiból CD felvétel is készül majd), 2012. február 8-án a MÁV Szimfonikus Zenekarral Mozart A-dúr hegedűversenye szólal meg a Festetics Palotában, majd pár hónappal később szólószonáta esten hallhatjuk a hegedűt és Kokas Katalint a Jakobi Koncertek A Hegedű című sorozat negyedik hangversenyén, ahol Bartók-, Debussy- és Ravel-darabok szólalnak meg. A többszörös versenygyőztes Kelemen Kvartettel 2014-ig bezárólag ausztrál, kínai, amerikai turné, németországi koncertek vannak kilátásban.

Szőcs Géza kulturális államtitkár elmondta, hogy azért vállalták azt, hogy nagyobb nyilvánosságot adnak ennek az ügynek, mert azt remélik, hogy ezzel kedvet csinálhatnak az értékteremtésnek, egyfajta fordulópontként tekintenek erre az eseményre. Zelnik István az Aranymúzeumra is mint misszióra tekint, és a Stradivari-ügyet is ide sorolja. További tervei közt is szerepel hasonló kezdeményezés, Zamárdiban például egy avar-kori leleteket bemutató múzeum létrehozását tervezi.