(fv)
Fidelio
15 HozzászólásA napokban lépte át az egymilliós nézettséget az orgonaművész csatornája. A legtöbb kattintást Bach c-moll prelúdiuma hozta.
A videomegosztó portál statisztikái szerint ez a szám a klasszikius zene területén belül kimagasló. A legtöbben Észak-Amerikában, Francia-, Német- és Olaszországban, valamint hazánkban nézték meg a felvételeket. További érdekesség, hogy a magyar nézők 75 százaléka nő, 25 százaléka férfi, míg a külföldi látogatóknál pont fordított az arány.
A legnézettebb videó Johann Sebastian Bach: c-moll prelúdiuma lett, amely a párizsi Saint-Sulpice nagy Cavaillé-Coll orgonáján hangzott el:
A második legtöbbet hallgatott videó szintén egy Bach-műről készült, a Korál a 147-es kantátáról, amin a Talamba Ütőegyüttes működik közre a Gödöllői Királyi Kastélykápolnában:
A harmadik helyen Johann Sebastian Bach-Jacques Loussier: d-moll toccata és fúga című műve áll, amit szintén a Talamba Ütőegyüttessel adtak elő a Budapest Sportarénában:
Az orgonaművész-író minden eszközt megragad, hogy a klasszikus zene minél több emberhez juthasson el. Többrészes sorozatot készített anno a Magyar Televíziónak Az utókor ítélete címmel, és az ő nevéhez fűződik szintén a televízióban sugárzott A remete lemezei című program is. Karrierje során Varnus több mint négymillió embernek játszott világszerte és több mint ötven albumot adott ki. Az 1992-es Bach-Mozart-Albinoni válogatás az Európában valaha megjelent orgona felvételek között az első számú bestseller volt: kétszáz-húszezer példányszám felett adtak el belőle. Varnus Xaver gyakorlatilag minden jelentősebb orgonán játszott már a világon, többek között a lipcsei Tamás-templom, a Notre-Dame-ban és a párizsi Saint-Eustache-ban, a moszkvai Csajkovszkij Zeneakadémián, valamint a Philadelphiában található Wanamaker Főudvarban, a világon ma létező legnagyobb orgonán.
Elküldöm
Nos, nekem egészen pontosan az nem tetszik, hogy feldolgozták Mozart Requiemét úgy, hogy annak semmi köze a szerző által olykor csak pár ütemben megfogalmazottakhoz.
Varnusz hugyér-kszavér ehhez adja a nevét.
Eszembe jutott egy idézet részlete Schelling német filozófustól.
A zenének meglehet a képessége arra, hogy megragadja a láthatatlant, hogy létrejöhessen az eleven kapcsolat a lélek és a külső világ között.
Engem nem hoz lázba Xaver orgonajátéka. Csodálatos műveket választ, de művészetéből hiányzik valami, ami magával ragad...
A nyáron Rómában jártam és betértem a Piazza Venezia sarkán lévő San Marco templomba, mert éppen akkor csendült fel J.S.Bach D-moll toccata és fuga c.műve, egy orgonaművész interpretálásában. A templomi környezet, az akusztika, a mű szépsége és a művész játéka magával ragadott, szinte bénultam hallgattam végig a művet. Megérintett.
Nos, ezt az érzést nem kapom meg Xaver játéka során.
Kisapi, lózungok helyett egészen pontosan mondd meg, mi nem tetszik ebben a négy műben?
Ugyanezt mondhatom Xavér iránti rajongásodra. Hogy ki az igazán jó orgonista, nem hit kérdése. Egyetértek kisapival.
Jó, akkor 'külföldiül' fogalmazok: Varnus-fan, ami nem baj addig, amig a 'masszát' nem degradálod ilyen bántóan. Sokan vevők a külsőségekre, grimaszokra, hatásvadász megoldásokra, de ha Művek érdekelnek igazán, olyat válassz, aki alázattal közelít hozzá, arra kíváncsi, mi a szerző szándéka, s nem, hogy a darab örvén hogyan villogtassa az ego-ját.